Az alábbi listában nemcsak olyan színészek és színésznők szerepelnek, akiknek nem sikerült befutniuk az Álomgyárban, de olyanok is, akik annak idején sztárnak számítottak, mára azonban feledésbe merült a nevük.

Boros Ferike (1873-1951)

A nagyváradi, sokgyermekes zsidó családból származó Weinstock Franciska Boros Ferike néven lett elismert hollywoodi karakterszínésznő. A színiiskola elvégzése után fellépett a miskolci, a szabadkai és a szegedi színházban, majd a Vígszínház érintésével a Nemzetibe szerződött. 1903-ban Londonba költözött, de mivel nem tudott angolul, nem sikerült színésznőként leszerződnie. Dolgozott idegenvezetőként és házfelügyelőként, majd Dél-Afrikába került nevelőnőnek. Az ott eltöltött idő alatt jól megtanult angolul, így amikor visszautazott Angliába, régi álma is teljesülhetett: színpadra léphetett Londonban. 

Amerikába kerülve lefordította Herczeg Ferenc A Gyurkovics-lányok című darabját, amit New Yorkban és Londonban is sikerrel játszottak, Seven sisters címmel. 1911-től kezdve folyamatosan szerepelt a Broadway-n. A húszas években érte el sikerei tetőpontját: a Chicago című darabban (amely alapján később a musical készült) 172-szer lépett színpadra. 1930-ban, közel az ötvenhez, Hollywoodba költözött, és az elkövetkezendő 19 évben 48 (!) játékfilmben szerepelt. Öregedő édesanyákat, kedves, de bogaras nagynéniket, szemtelen szakácsnőket alakított.

Utolsó szerepét az 1949-es East Side, West Side című filmben alakította. Kaliforniai otthonában halt meg 1951-ben, 77 évesen. 

Beregi Oszkár (1876-1965)

A Berger Oszkár néven született színész Kolozsváron, Temesváron és Pozsonyban is játszott fiatalon, majd 1896-ban az akkor megnyíló Vígszínház első társulatának lett a tagja, ő köszöntötte a megnyitó díszelőadáson I. Ferenc Józsefet. 1899-ben a Nemzeti Színház tagja lett, 1907 és 1910 között pedig Max Reinhardt berlini színházaiban játszott. A Tanácsköztársaság ideje alatt kulturális feladatokat látott el, emiatt 1920-ban emigrálni kényszerült. Bécsben telepedett le, emellett az elszakított országrészek magyar színházaiban játszott, vagyis Kassán, Losoncon, Aradon, Pozsonyban és Munkácson. 1925-től 1929-ig Amerikában filmezett.

1930-ban visszatért Budapestre. Származása miatt 1939-től 1944-ig nem léphetett színpadra, a nyilas rémuralom idején pedig bujkálni kényszerült. Egészségi állapota, személyes tragédiái, a háborút követő nehézségek és egy sikertelen előadás arra késztették, hogy 1946-ban elhagyja Magyarországot a családjával. Éltek Argentínában, Chilében, míg végül 1963-ban sikerült hivatalosan is letelepedniük Los Angelesben.

1916 és 1953 között 27 filmben szerepelt. Ő játszotta Baum professzort Fritz Lang Dr. Mabuse végrendelete című filmjében. 1926-ban ötéves szerződést kötött a Universal Picturesszel, de csak kisebb szerepeket kapott.

Oscar Beregi Jr. (1918-1976)

Beregi Oszkár fia még Budapesten született, de színészi karrierjét már Hollywoodban, pontosabban amerikai tévésorozatokban kezdte.

A Joe Kulak nevű gengsztert alakította a The Untouchables című sorozat több epizódjában, de az Alkonyzónában is többször feltűnt. A Deaths-Head Revisitedben náci tisztet játszott, aki visszakerül az időben a dachaui lágerbe, a The Rip Van Vinkle Caper című, szintén időutazásos részben pedig egy bankrablót alakít. A Mute című epizódban is egy német embert játszik, de nagyon feltűnő magyar akcentussal.

A filmekben is kisebb szerepek jutottak csak neki, játszott többek közt a My Fair Ladyben (1964), A Skorpió-levelekben (1967), Az ifú Frankensteinben és a Woody Allen-féle Amit tudni akarsz a szexről...-ben (1972) is.

Szörényi Éva (1917-2009)

Szörényi az 1930-as évektől 1956-ig komoly karriert futott be Magyarországon, több mint 20 mozifilmben játszott főszerepet – köztük a Mária nővérben (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival-ban (1938) és az Elkésett levélben (1941) –, miközben a Nemzeti Színház társulatának is oszlopos tagja volt. 1952-ben megkapta a Kossuth-díjat.

1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, emiatt emigrálni kényszerült, és 1957-ben az USA-ban telepedett le. Eva Soreny néven sorozatokban kapott kisebb epizódszerepet, játszott többek közt a Perry Masonben, a Vadiúj vadnyugat alapjául szolgáló The Wild Wild Westben, a New York Confidentialban, ahol egy Magda nevű nőt alakított, de feltűnt ő is az Alkonyzónában, méghozzá Oscar Beregi Jr. karakterének feleségeként a 4. évadban.

Darvas Lili (1902-1974)

Darvas a Pesti Magyar Színházban kezdte a karrierjét, de játszott Max Reinhardt bécsi és berlini színházaiban is. 1924-től, a Vígszínház társulatának tagjaként többnyire csupán férje, Molnár Ferenc darabjaiban vállalt szerepet. 1939-ben mindketten emigráltak az Egyesült Államokba. Először 1944-ben lépett fel angol nyelvű színdarabban a Broadway-n (ebben az évben kapta meg az amerikai állampolgárságot is), ezt számos színházi és tv-szereplése követte. 1965-ben vendégszerepelt a budapesti Madách Színházban Molnár Ferenc Olympia című darabjában, emellett néhány filmszerepet is elvállalt. Karrierjének csúcsát egyértelműen a Szerelem című Makk Károly-klasszikus jelentette, amelyért Cannes-ban különdíjat is kapott.

Amerikában külön angoltanárt fogadott fel, hogy tökéletesítse nyelvtudását, de nem tudott megszabadulni a magyar akcentusától, így leginkább csak európai hátterű nőket alakíthatott. A Találkozzunk Las Vegas-ban (1956) című nagy költségvetésű MGM-musicalben is egy Sári Hatvany nevű karaktert játszott, ahogy az Alkonyzóna Long Distance Call című részében is le sem tagadható magyar akcentussal alakítja a Bill Mumy nevű karakter nagymamáját.

Szabó Albert (1919-1994)

A kecskeméti születésű Szabó Albert életéről sajnos nem sok mindent lehet kideríteni egy sima internetes kereséssel. Ami biztos, hogy 1952-ben több filmben is kapott stáblistán még nem jelölt szerepet, majd ő is főként sorozatokban vendégszerepelt kezdve a The Untouchablestől a Mission: Impossible-ön át az Alkonyzóna „The Man in the Bottle” című részig, amelyben ő volt a „német tiszt #2”. Felbukkant továbbá a Hitchcock-féle Szakadt függönyben és a (The Private Life of) Hitler! című exploitation filmben is.

Putty Lia (1897-1931)

A Vécsén, az olasz származású Putti báró és Hoyos Mária Rozália Kamilla grófnő negyedik gyermekeként született Amália Helena Mária Róza egy apácazárdából menekült egy korai házasságba, hogy megszabaduljon a szülői ház kötöttségeitől. Húszévesen elvált és a két gyermekével Budapestre költözött, ahol a Royal Orfeumban jelentkezett táncosnőnek. 1918-ban A császár katonái című filmben debütált a magyar vásznakon, ami után a némafilmek európai fellegvárába, Németországba csábították. A hindu síremlék (Joe May, 1921) táncosnőjeként olyan viharos sikert aratott (immár Lya de Putti művésznéven), hogy nem sokkal később már sorban álltak érte a neves rendezők. A magyar származású Adolph Zukor hamarosan szerződést ajánlott neki, első amerikai filmjét D. W. Griffith rendezte (A sátán keservei, 1926).

Putty nagyon készült az amerikai karrierre, még az orrát is megplasztikázta, mert túlságosan karakteresnek érezte, de hamar belefáradt a „végzet asszonya” szerepkörbe. Ártatlan szépségeket akart alakítani és humoros szerepeket, de azok elkerülték. Szakított a New York-i Paramount stúdióval és Los Angelesbe költözött, ahol már vígjátékban is szerepelhetett, de az átütő siker elmaradt. Pechére közben a hangosfilm is megjelent, őt viszont az akcentusa miatt szinkronizálni kellett, ami nyomot hagyott az önbecsülésén. Visszautazott New Yorkba, ahol Walter Blumenthal bankárhoz, egy régi barátjához szeretett volna feleségül menni, de a férfi családja a házasságot nem engedélyezte. Utolsó próbálkozásként 1930-ban még fellépett színházban. Mellőzése miatt éhségsztrájkba kezdett. Egyik éjszaka csirkét evett, amikor egy csont megakadt a torkán. Azonnal megműtötték, de súlyos fertőzést, vérmérgezést, végül tüdőgyulladást kapott, és elhunyt.

Emlékét többek közt Damien Chazelle Babylon című filmje is őrzi, amelyben Brad Pitt karakterének magyar feleségét, Olga Puttit nyilvánvalóan róla nevezték el.

Via: Wikipedia / Divány / NFI / Újságmúzeum

Az Alkonyzónával kapcsolatos információk és fotók Főgler László gyűjtése