1. Szíriusz (1942)

Listánkat kezdjük egy nagyobb lélegzetvételű időutazással, a szó minden értelmében: 1942-ben vagyunk, amikor még világszinten sem dörrent be annyira a tudományos-fantasztikus filmek ipara, a hozzájuk általában szükséges trükktechonógiák pedig még gyerekcipőben jártak. Nagy szó, hogy nemcsak hazánkban, hanem világviszonylatban is az első időutazós sci-finek lehet titulálni az ekkor készült Szíriuszt, amelyben még Karády Katalin is szerepet kapott.

Szerzőnk korábban azt írta róla: „a cselekmény gyors ritmusban pereg, egymást érik a szellemes dialógok és riposztok, menetrendszerűen érkeznek a látványos táncjelenetek, és a megfelelő pillanatokban Karády Katalin dalra fakad. A Szíriusz innen nézve úgy újszerű, hogy közben retrográd is, vagyis időkapszulaként őrzi a 30-as évek magyar tömegfilmjének formai és a tartalmi megoldásait”.

A magyar Vissza a jövőbe már 1942-ben elkészült

Megnéztük a Szíriuszt, Karády Katalin frissen felújított sci-fijét.

Tovább

2. A halhatatlanság halála (1976)

Nem beszélünk eleget Rajnai Andrásról, aki a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Televízió stúdiójában kísérletezett a bluebox-technikával, számtalan érdekes, innovatív tévéfilmet forgatva. A kék hátteres animációs technikának ma már sokkal fejlettebb utódai vannak a hollywoodi filmekben: Rajnai alkotásai nem öregedtek túl jól, ám mindenképp érdekes látni, hogy kis hazánkban mire jutottak a technológiával.

Rajnai egyik legmerészebb próbálkozása A halhatlanság halála című komplex Asimov-regény megfilmesítése volt. A sztoriban egy halhatatlanokból álló csoport felügyeli az emberiség fejlődését, itt-ott belepiszkálva történelmünk alakulásába. Ha ez nem lenne elég nagyszabású koncepció, a sztori még behozza mellé az időutazást is, hogy még vadabb legyen az egész. Nem a létező legprofibb film a végeredmény, ám kordokumentumként elképesztően értékes és érdekes.

3. 1 (2009)

Stanslaw Lem a hírhedten nehezen megfilmesíthető írók közé tartozik, ám Hollywood, valamint a magyar filmgyártás is megpróbálkozott néha-néha a feladattal. Előbbi vonal része volt Steven Soderbergh 2000-es Solarisa, nálunk pedig Pirx kapitány meglehetősen megkérdőjelezhető látványvilágú kalandjai hódítottak a rendszerváltás előtt.

Aztán 2009-ben Pater Sparrow (azaz Verebes Zoltán, Verebes István fia) gondolt egyet, és összehozott egy merész kísérleti filmet, amely a legendás lengyel író egyik novelláján alapul.

A film a 40. Magyar Filmszemlén elvitte a Legjobb operatőr, Legjobb látvány, Legjobb vágás, Legjobb producer, a Diákzsűri legjobb elsőfilm-díját is. Nehezen befogadható, de annál érdekesebb, szürrealista alkotásról van szó, amelyhez érett ízlés és aktív agy kell. Mucsi Zoltán és Kerekes Vica szokás szerint remekelnek a vásznon, így még azoknak is megéri rászánni az időt, akik egy picit soknak tartják a kilencvenperces őrületet, amit a film kínál.

4. Hurok (2016)

Illegális gyógyszer-kereskedelem, időutazás, paradoxonok! Amikor a magyar sci-firől beszélünk, túl gyakran feledkezünk meg Madarász Isti 2016-os agycsavardájáról, amely a hasonszőrű tengerentúli fantasztikus thrillereket ültette át magyar környezetbe – több sikerrel, mint azt elsőre hittük volna.

Az Idétlen idők óta külön alműfajjá vált az időhurkos film: az első hazai példában Anger Zsolt és Martinovics Dorina nyújt remek alakítást. Anger a főszerepben sikeresen, hitelesen adja el a szürreális helyzetbe keveredett csempészt, Madarász rendezése pedig elég feszült és izgalmas ahhoz, hogy a film apró bénaságain is gyorsan túl legyünk. Szerzőnk anno azt írta róla:

 a Hurok ugyan nem újítja meg a hazai filmgyártást, de megmutatja, hogy egyrészt létezik magyar műfaji film, jelen esetben időutazás mozi, másrészt azt szemlélteti, hogy megfelelő tapasztalattal és elszántsággal kevés pénzből is össze lehet hozni vállalható, szórakoztató és elég jól kinéző munkákat."

5. Az Úr hangja (2018)

Szintén egy Lem-feldolgozásról van szó: Pálfi György ráadásul az író egyik legkevésbé megfogható, legkevésbé regényre emlékeztető regényét dolgozta fel. Az eredeti műben egy keserű tudós (Eric Peterson) számol be arról, milyen keserves kudarcba fulladt az idegenekkel való kapcsolatfelvétel. A film kinyitja a regény meglehetősen szűk világát, és inkább a karakterekre fókuszál, mint a földönkívüliekkel való kapcsolatra.

Így kapunk egy érdekes sztorit Hogarth fiának (Polgár Csaba) főszereplésével, aki Magyarországról indul útnak a nagyvilágba és tovább, hogy fellelje a hetvenes években disszidált férfit. Az emigránsok tapasztalatáról és a család szétesésről szóló drámában a sci-fis vagy szürreális elemek inkább csak körítésnek hatnak, az eredmény mégis egy emlékezetes és izgalmas művészkrimi.

6. Űrpiknik (2021)

Az Űrpiknik készítői mindenképp elismerést érdemelnek a merészségért és a szárnyaló fantáziáért, amelynek terméke sajnos egy meglehetősen összevissza, ritmustalan film lett – amely ráadásul címe ellenére nem is a világűrben játszódik. Kihagyni viszont hibái ellenére sem érdemes: holott Walters Lili elég fals, természetellenes módon játssza a főszerepet (némileg rá emlékeztetett Millie Bobby Brown az Elektronikus államban), a mellékszereplők közül többen is elég jók.

Aki tényleg feledhetetlen az Űrpiknikben, az Árpa Attila hiperszőke hajú, germanoid Terminátor-szerű földönkívüli karaktere, aki a Walters által játszott Panna és űrlény barátja (Takács Zalán) nyomába ered. Utóbbi színész szintén remekel a bamba, naiv űrlény szerepében, aki csak Zalatnay Cinit szeretné megmenteni az apokalipszistől. Bemutatása előtt nagyon szurkoltunk, hogy jó film legyen az Űrpiknik, de… ahhh… majd legközelebb!

7. A Karantén Zóna (2022)

Valószínűleg kevesen töltötték hasznosabban a koronavírus alatti lezárásokat, mint Zsótér Indi Dániel és Vida Orsolya alkotópáros, akik ekkor rakták össze fantasztikus filmtervüket. A folyamatos bezártság alapból is szürreálisnak tűnt, az Alkonyzóna által ihletett Karantén Zónában viszont még természetfeletti történések is bonyolítják a dolgokat. 

A közösségi finanszírozásból született filmben többek között Pásztor Erzsi és Ónodi Eszter alakít emlékezeteseket epizódszerepükben, de a szerény költségvetés ellenére a látvány is stimmel, a szűk lakásokban játszódó történetek pedig pazarul adják át azt a megfoghatatlan, nyomasztó hangulatot, amelyben több hónapon keresztül éltünk. A végeredmény pedig egy olyan film, amelyre nemcsak közös covidos emlékeink miatt, hanem a saját jogán is érdemes megemlékezni.

8 magyar gyártású sci-fi, amit kötelező látni

Szerencsére van élet az Űrgammákon túl is: Az idő urai máig kultikus rajzfilm, az Orchideák bolygója a Pirx rendezőjétől egy méltatlanul elfeledett, pszichedelikus gyöngyszem, A Karantén Zóna pedig az HBO Maxon hirdeti a magyar sci-fi dicsőségét.

Tovább

Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!