8 dolog az Igazából szerelemből, ami ma már kínosnak számít

November 14-én volt kerek 20 éve, hogy bemutatták Richard Curtis kultikus romantikus vígjátékát, ami még maga a rendező szerint is rosszul öregedett. Kigyűjtöttük belőle azokat a cselekményelemeket, amelyek ma már nem szerepelhetnének a forgatókönyvében.

Natalie és David, a miniszterelnök kapcsolata

Már az eleve furcsa, hogy Anglia frissen megválasztott miniszterelnöke szingli, hiszen ilyen a valóságban még nemigen fordult elő, de ezzel önmagában csak hiteltelenségi problémák vannak, amit azért el lehet nézni egy romkomnak. Az viszont eléggé aggályos, hogy a szóban forgó miniszterelnök nyíltan rámozdul az egyik beosztottjára.

Ez ma már munkahelyi zaklatásnak számít, hiszen Natalie alárendeltként nincs abban a pozícióban, hogy nemet mondjon a főnökének.

Itt az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a lány nem is akar nemet mondani, de ez akkor is helytelen munkahelyi viselkedés. Az pedig, hogy David kvázi féltékenységből hoz meg egy komoly politikai döntést az Egyesült Államokkal kapcsolatban (nyilvánosan bejelenti, hogy az országuk távolságot fog tartani az USÁ-val, miután rajtakapja az amerikai elnököt, hogy kikezd Natalie-val), szintén elég elítélhető húzás.


Testszégyenítés és egyebek

Natalie-val kapcsolatban nem a Daviddel való viszonya az egyetlen kifogásolható dolog a filmben, hanem az, hogy folyamatosan lekövérezik. Ma már nem szalonképes ezt tenni, de nem is ez itt a legnagyobb probléma: mielőtt túlzott érzékenységgel vádolnánk az ezen megsértődőket, abba gondoljunk bele, hogy itt egy olyan lányt állítanak be túlsúlyosnak, aki amúgy abszolút belefér a normál testalkat kategóriájába – szóval mindez nagyon káros hatással lehet a fiatalabb nézők testképpel kapcsolatos elvárásaira. Az Igazából szerelem ráadásul Natalie testszégyenítése mellett is

tobzódik a kövérviccekben,

hiszen bármilyen szórakoztató is a Bill Nighy által megformált lecsúszott rocksztár, Billy Mack figurája, ő meg hűséges menedzserét, Joe-t testszégyeníti; emellett még, ha már lúd, legyen kövér alapon, homofób és nőgyűlölő poénokat is megereszt, amelyek amúgy nemcsak ma, de 2003-ban sem számítottak kifejezetten elfogadottnak.


Aurelia és Jamie

Miután szegény Jamie-t a barátnője a saját testvérével csalja meg, a férfi elvonul Franciaországba egy tóparti házba, ahol úgy tűnik, magányosan tölti majd a karácsonyt – ám ekkor felbukkan a portugál bejárónő, a gyönyörű Aurelia. Habár a kettejük között szövődő óvatos szerelmi szál elsőre ártalmatlannak tűnik, valójában ma már ez is elég problémás, hiszen

Aurelia a filmben egyértelműen látványosságként, a férfi tekintetet kielégítő vizuális elemként van jelen, nem pedig a férfival egyenrangú partnerként.

Minderre a legjobb bizonyíték az a jelenet, amelyben a nő egy igen csábító mozdulattal leveszi a ruháit, hogy beugorjon a tóba kihalászni Jamie besodródott papírjait. Ahogy a férfi nézőpontjával azonosuló kamera végigsiklik a nő testén, egyértelmű, hogy a hőst a mohó vágy motiválja, nem a tiszta szerelem.

 

Richard Curtis szerint is rosszul öregedett

Az Igazából szerelem rendezője elmondta, mi a gondja a filmjével

Richard Curtis szerint a 2003-as karácsonyi klasszikus nem elég sokszínű.

Tovább

 

Colin és az amerikai bombázók

A Juliet és Peter esküvőjén tevékenykedő bunkó pincérhez kapcsolódó cselekményszál egyértelműen a film leggyengébbje. Miután a srácnak nem sikerül felszednie a cateringes lányt, hirtelen ötlettől vezérelve úgy dönt, hogy Amerikába megy csajozni, hiszen Angliában nincs semmi esélye – mivel az angol nők túlságosan fennhordják az orrukat. Amellett, hogy Colinnak sürgősen tisztába kéne jönnie a valósággal, és ráébrednie, hogy a hiba az ő készülékében van, nem pedig a nőkben, és a prosztóság helyett inkább máshogy próbálkozhatna,

viselkedése és látásmódja tökéletesen megtestesíti az ún. incelekét, akik ahelyett, hogy saját magukban keresnék a hibát, inkább démonizálják a nőket.

És ami még felháborítóbb, hogy a srác végül SPOILER! becsajozva, azaz megdicsőülve tér haza az Államokból.


Mia és Harry

Az Alan Rickman által játszott főnökfigura és a Mia nevű titkárnő között vibráló szexuális feszültségre fókuszáló cselekményszál szinte már olyan, mintha egy pornófilmből emelték volna át. A nő viselkedése azt egyértelműsíti, hogy itt bizony ő a csábító, amit legjobban a munkahelyi karácsonyi parti jelenete szimbolizál, amelyben

Mia szexi ördögnek van öltözve,

Harry pedig olyan szedett-vedett ruházatban jelenik meg, ami azt üzeni, hogy ő egy szerencsétlen, elveszett, gyámoltalan férfi. Mindezzel elég visszatetsző módon leveszik a felelősséget a hősről, hiszen mindenki láthatja, hogy nem ő tehet róla, hogy megcsalja a feleségét a vonzó titkárnővel.


Harry és Karen

Annak ellenére, hogy a csodálatos Alan Rickman alakítja, a tenyérbe mászó Colin mellett egyértelműen Harry az Igazából szerelem legkevésbé szerethető karaktere. És nem egyszerűen azért, mert egy két lábon járó klisé, aki megcsalja a feleségét a titkárnőjével (be is válogattuk A legtürhőbb megcsalások, mióta mozgókép létezik című összeállításunkba), hanem mert alapvetően lesz*rja a nőt.

Érzelmileg megközelíthetetlen a számára, egyáltalán nem támogatja emocionálisan, nem törődik sem vele, sem az érzéseivel.

Minderre a legjobb példa, hogy több évtizednyi házasság és több közös gyerek után képes kiszúrni a szemét a lehető legsablonosabb, legunalmasabb karácsonyi ajándékkal: egy Joni Mitchell-CD-vel – miközben a szeretőjének vett csodálatos nyaklánc (amit szerencsétlen asszony korábban meg is talált, és azt hitte, az övé lesz) ott virít Mia dekoltázsán.

 

Ez az egyik

A legtürhőbb megcsalások, mióta mozgókép létezik

Sokféleképpen lehet eljátszani a bizalmat, van aki a bunkó módját választja.

Tovább

 

Karen és Daniel

Habár egyértelműen ő érdemli ki a legtöbb nézői empátiát, azért Karen alakja sem sikerült makulátlanra. Mindez a legjobb barátjával, a Liam Neeson által alakított Daniellel való kapcsolatában ütközik ki a leginkább. A nő ugyanis, miután a férfi elpanaszolja neki, hogy még mindig nem szedte össze magát a felesége elvesztése miatt, egy kicsit megpaskolja a hátát, és arra buzdítja, nehogy elsírja magát. Ezt a rendkívül ügyetlen húzást nyilván nem a karakter gonoszsága motiválja, mégis

sikeresen erősíti azt a nemekkel kapcsolatos káros sztereotípiát,

hogy egy férfi csak akkor lehet vonzó a nők szemében, ha elrejti az érzelmeit, azaz visszafojtja az amúgy teljesen indokoltan hulló könnyeit.


Mark és Juliet

Egyértelműen az Andrew Lincoln által játszott Mark az Igazából szerelem leginkább zavarba ejtő figurája. Először azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy már-már az udvariatlanságig távolságtartó legjobb barátja újdonsült feleségével, Juliettel (Keira Knightley). Majd kiderül, hogy mindennek az áll a hátterében, hogy titokban halálosan és reménytelenül szerelmes belé. Sajnos már az elég aggályos, ahogy erről lehull a lepel, hiszen

a kizárólag a lányról készült közeliket tartalmazó esküvői videó leginkább egy perverz kukkolóról árulkodik.


A koronát azonban az teszi fel Mark helytelen közeledéseire, hogy a férfi hívatlanul megjelenik a pár ajtajában, majd arra biztatja a lányt, hogy hazudjon a férjének, miközben ő a romantikusnak szánt üzenőtáblákkal szerelmet vall neki. Ez ma már egyértelműen zaklatásnak minősül, de ha nem nézzük ilyen szigorúan, akkor is kényelmetlen belegondolni, micsoda érzelmi hullámvasútra ültette ezzel az önző férfi a mit sem sejtő Julietet (akire ugye eleinte utálkozott)

– szóval ha nem is zaklatás, minimum érzelmi zsarolás, amit művel.


(via ScreenRant)

 

Ez is érdekelhet

Mérgező kapcsolatok a romantikus filmekben

Összeállításunkban nem az olyan, egyértelműen toxikus viszonyokat ábrázoló filmeket gyűjtöttük össze, mint a Holtodiglan, a Nem félünk a farkastól, a Gázláng vagy a Végzetes vonzerő, hanem azokról az alkotásokról rántjuk le a leplet, amelyek romantizálják a mérgező párkapcsolati viselkedést.

Tovább