A Listverse munkatársai egy környezettudóst, egy földrengésszakértőt, egy cunamiszakértő meteorológust és egy vízügyi és klímaszakértőt szabadítottak rá a legnépszerűbb katasztrófafilmekre.
Rajzás (1978)
Ez a Michael Caine főszereplésével készült alkotás arról szól, hogy gyilkos vadméhek lepik el Texast, teljes pusztulással fenyegetve az embereket. Dr. Victoria Petryshen környezettudós, a Dél-kaliforniai Egyetem segédprofesszora szerint az állatok vándorlása megszokott dolog, és a rovarok is gyakran tűnnek fel olyan helyen, ahol korábban nem fordultak elő (észak felé vonulva, kedvezőbb klímát keresve ma már például olyan moszkitók is előfordulnak Los Angelesben, amelyek korábban nem). Ez a vándorlás természetesen az olyan veszélyesebb rovarokat is érinti, mint a sáskák, méhek vagy darazsak – ám azzal ellentétben, ahogy Hollywood gondolja,
Twister (1996)
A kilencvenes évek egyik legnépszerűbb katasztrófafilmjének forgatásakor a filmesek konzultáltak az amerikai Nemzeti Meterológiai Szolgálattal, ami Michael Angove, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal cunamiszakértője és meteorológusa szerint meg is látszik a végeredményben, hiszen a Twisterben sikerrel jelenítik meg azokat a törekvéseket, amiket a szakértők annak érdekében végeznek, hogy jobban megértsék ezeket az időjárási jelenségeket.
Így a tudós csak egy apró bakit talált:
a film tehenes jelenetében ugyanis azt látjuk, hogy az állat, amit felkapott a tornádó, először az egyik, majd amikor még egyszer mutatják, már a másik irányba tart. Eközben viszont a vihar nem váltott irányt, szóval ez így mindenképpen hibás.
Tűzhányó (1997)
A Tűzhányó sztorija szerint egy hatalmas vulkán tör ki Los Angeles kellős közepén, amire a városi katasztrófa-elhárítók Tommy Lee Jones által alakított munkatársának is reagálnia kell.
„Először is szögezzük le, hogy Los Angeles alatt nincs vulkán.
Sok helyen vannak a világon tűzhányók, de Los Angeles nem tartozik közéjük. Az azonban, ahogy a filmesek azt ábrázolják, mi történik azokkal az emberekkel, akik kapcsolatba kerülnek a lassan mozgó tűzforró lávával (hogy megolvad a cipőjük, és hogy természetesen meghalnak, ha beleugranak), pontosnak tekinthető. Ahogy az is stimmel, amint azt a Hawaiin vagy Olaszországban történtek alapján tudjuk, hogy a lávát úgy lehet megállítani vagy eltéríteni, ha betonbarikádot és vizet vetnek be ellene” – szögezte le Morgan Page, az Earthquake Science Center földrengésszakértője és kutató geofizikusa.
Holnapután (2004)
A hirtelen klímaváltozás elméletén alapuló filmnek dr. Petryshen elsősorban azt a jelenetét tartja problémásnak, amelyben azt láthatjuk, hogy egy hatalmas cunami borítja be Manhattant. Ez azonban azért nem lehetséges, mivel a cunami általában egy földrengés eredménye, amikor az óceán mélyén található földfelszín váratlan mozgása miatt kiönt a víz. Az Egyesült Államok keleti partja azonban passzívnak tekinthető földrengés szempontjából, nincs semmi a vízfelszín alatt, ami ilyen mértékű földrengést, ebből következően pedig cunamit okozna. Ahhoz a tudós szerint legalábbis egy hatalmas aszteroida kéne – a filmben azonban nem ez történik.
2012 (2009)
Ennek a John Cusack főszereplésével készült katasztrófafilmnek a földrengéses jelenetén Morgan Page csak a szemét forgatta. Földrengés ugyanis akkor történik, amikor egy tektonikus lemez elmozdul és rácsúszik egy másikra, ami szeizmikus hullámokat indukál, és ez a földfelszínen is látható elmozdulásokat eredményez – ez azonban centimétereket jelent, nem pedig métereket, ahogy a 2012-ben láthatjuk. Az pedig, hogy Cusack figurája az autójával le akarja előzni a szeizmikus hullámokat, a tudós szerint egészen abszurd gondolat. „Ezek a mozgások nagyjából 5000 méter/szekundumos gyorsasággal zajlanak.
Nincs olyan, hogy ezt csak úgy legyorsulod a tragacsoddal!”
– fakadt ki Page.
Mad Max – A harag útja (2015)
George Miller amúgy kiváló alkotásáról dr. Petryshen mondott véleményt, aki elsősorban azt kifogásolta, hogy egyáltalán nem valós jövőkép, hogy a klímaváltozás hatására az egész Föld elsivatagosodik, és nem lesz ivóvíz. Hiszen a globális felmelegedés nemcsak felmelegedést, hanem inkább szélsőségessé válást jelent (ahogy azt a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk), így minden vidéken más és más reakciók fognak végbemenni. Tehát lesznek ugyan olyan részei a világnak, amelyek el fognak sivatagosodni, máshol viszont éppen ellenkezőleg, hatalmas viharok, esőzések és áradások várhatók.
Szóval egy esetleges világégést követően is lesz olyan tájéka a Földnek, ahol van még víz.
Törésvonal (2015)
Ez a Dwayne Johnson nevével fémjelzett akciófilm arról szól, hogy a Szent András-törésvonal mentén egy rakás masszív földrengés rázza meg Kaliforniát, és az egyik jelenetben azt láthatjuk, hogy Los Angeles belvárosában az összes épület egyszerűen porrá omlik. Dr. Petryshen szerint egy 8-as, 9-es erősségű földrengés persze nagyon erős, de azért nem ezt a hatást eredményezné, amit a Törésvonalban bemutatnak. A nagyvárosokban ugyanis úgy építik meg a felhőkarcolókat, hogy ellenálljanak bizonyos fajta rengéseknek, mind ami a vertikális, mind pedig a horizontális mozgásokat illeti. „Persze létezhet az a fajta erő, amivel szemben semmilyen biztonsági intézkedés nem válik be,
de nehéz elképzelni, hogy az összes épület pontosan ugyanabban a pillanatban adja meg magát a földrengésnek”
– állítja a szakértő.
Űrvihar (2017)
Az Űrvihar koncepciója szerint a világ vezetői a klímaváltozás hatásainak mérséklésére létrehoznak egy műholdakból álló, a Föld körül keringő gyűrűt, amelynek különleges geotechnológiai megoldásai elháríthatják a természetet fenyegető veszélyeket – ám egy műszaki hiba megzavarja a műholdhálózat működését, és ami eddig segített az emberiségnek kivédeni a szélsőséges környezeti katasztrófákat, elkezdi felerősíteni azokat. Peter Gleick, a Pacific Institute klímaszakértője és hidrológusa szerint amit a filmben látunk, azt geomérnöki tevékenységnek nevezzük, ám ez a valóságban azért közel sincs azon a szinten, mint az Űrviharban.
Jelenleg a gátépítések, az erdőtelepítések és egyéb környezetvédelmi kampányok alkotják a geomérnöki megoldások zömét.
„Fényévekre vagyunk attól, hogy ilyen drasztikus környezetmódosító eszközöket dolgozzunk ki.
És remélhetőleg nem is jutunk el odáig, hogy szükség legyen ilyenekre” – állítja a tudós.
(via Listverse)
Ez is érdekelhet
A 10 valaha készült legjobb katasztrófafilm
A katasztrófafilmekben nyilván az a legjobb, hogy a mozi vagy otthonunk biztonságában szörnyülködhetünk, de van, hogy egy valós vagy kitalált katasztrófa története más okból is lenyűgöző.
Tovább
