Egy dologra mindenképpen jó a most bemutatott Alien: Covenant. Rávilágít a már négy évtizede a legjobbak közé tartozó brit rendező munkásságának visszatérő elemeire. Ezekből gyűjtöttünk össze párat.
Irány a hadsereg!
Ridley Scott 1937. november 30-án, vagyis alig két évvel a II. világháború kitörése előtt született Durnham megyei South Shieldsben, Anglia észak-keleti részén. Édesanyja Elizabeth Williams, édesapja pedig Francis Percy Scott ezredes hadmérnök volt. A háború kitörése után a család alig látta őt, leszerelése után pedig folyton költözniük kellett, aszerint, hogy az ezredest éppen hová osztották be – például Németország brit megszállási övezetébe. Az ifjú Ridley azonban szerette a tábori életet és maga is katonatiszt szeretett volna lenni, ám éppen apja volt az, aki megpróbálta lebeszélni erről, és a művészeti pálya felé kezdte terelni. Apuka jó fej lehetett, hiszen szerepelt Scott első, fekete-fehér kisfilmjében, A fiú és a kerékpárban is. A katonai látásmód azonban rányomta bélyegét Scott rendezői pályafutására. Első nagyjátékfilmje, a Párbajhősök is két egymással rivalizáló katonatisztről a szólt, és akkor még az A Sólyom végveszélyben tökéletesen megkomponált csatajeleneteiről nem is beszéltünk – és arról sem, hogy nagyszabású produkcióit úgy vezérli le, mint egy hadvezér.
Irány a művészet!
Vagyis a kis Ridley, vagy, ahogy barátai hívják, Rid a sereg helyett a művészetet választotta, és beiratkozott a West Hartlepool Művészeti Főiskolára, majd később a londoni Királyi Művészeti Főiskolára ahol később részt vett a filmművészeti szak beindításában. Még hallgató volt, amikor elkezdett a BBC-nek dolgozni, és 1963 elején már főcímeket tervezett a csatornának. A diploma megszerzése után betanított díszletesként helyezkedett a BBC-nél, és több népszerű sorozatban is dolgozott. Hamar felfigyeltek rá, és úgy volt, hogy ő tervezi meg a Doctor Who-hoz kapcsolódó idegen faj, a Dalekok alakjait, de végül nem sikerült egyeztetni a munkát, cserébe rendezőként dolgozhatott több műsorban is, igaz, ezek közül már csak egy, az Adam Adamant Lives! egyik epizódja kereshető vissza.
Irány a reklám!
A BBC állítólag pocsékul fizetett, és ezért hagyta ott az állami csatornát Scott, aki 1967-ben saját céget alakított öccsével, Tony-val RSA - Ridley Scott Associates, azaz Ridley Scott és Társa -, amely elsősorban reklámok készítésével foglalkozott. A következő 10 évben ez a cég lett az Egyesült Királyság egyik legsikeresebb reklám(filmes)ügynöksége, kisfilmjeik közül többet, amelyeket például a Chanel vagy az Apple számára készített, ma is több helyen használják tananyagként média szakokon.
Irány a mozi!
Scott a hetvenes évek elejétől kezdett el közösen dolgozni a tapasztalt producerrel, David Puttnammel, akivel számos nagyjátékfilm tervet dolgoztak ki közösen, amelyek közül ekkor még csak egy valósult meg. Ez volt az 1977-es Párbajhősök, amely elnyerte a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó különdíjat a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijétől és az Arany Pálmára is jelölték, és ezzel sikerrel be is indult a rendező karrierje. A Párbajhősök egyébként egy Joseph Conrad regény feldolgozása, és Conrad nagy hatással lehetett rá, mert második filmjében,A nyolcadik utas: a Halálban a Nostromo űrhajó és annak menekülő kabinja, a Narcissus elnevezését is egy-egy Conrad történetből vette.
Irány az űr!
A rendező második filmjeként is kosztümös darabot szeretett volna készíteni, a Trisztán és Izolda feldolgozását, aztán kijött egy teljesen újszerű film, a címe Csillagok háborúja volt, Scott is megnézte, és úgy döntött, innentől fogva csak nagyszabású, látványos filmeket akar csinálni, lehetőleg sci-fiket. Így került elé egy Dan O’Bannon nevű író forgatókönyve egy alacsony költségvetésű kis filmhez. Ez volt A nyolcadik utas: a Halál, amihez inspirációként H.R. Giger rajzait használta fel. Az eredeti tervekben a teremtménynek voltak szemei, és Scott így is tervezte meg, de maga Giger volt az, aki előrukkolt az ötlettel, hogy az idegennek ne legyenek szemei, amitől valóban még hidegebb és ijesztőbb lett. A többi már filmtörténelem.
Irány idegen földekre!
Ridley Scott filmjei függetlenül attól, milyen műfajban készülnek, hol és milyen korszakban játszódnak, egy közös vonást mindig felmutatnak: hősei messze földre indulnak küldetésre! Ezt teszik a Párbajhős főhősei, akik részt vesznek Napóleon oroszországi kampányában, a Nostromo legénysége, Thelma és Louise, akik nekivágnak az országútnak, hogy szabadok legyenek. A Fekete eső nyomozója Japánba megy, láthatjuk Kolumbuszt, amint felfedezi az Újvilágot, a Gladiátor hőse Germániából Afrikán át jut el a sosem látott Rómába, A Sólyom végveszélyben katonái pedig az ismeretlen Szomáliában próbálnak túlélni egy elbaltázott küldetést. A Mennyei Királyság egyszerű kovácsa a Szentföldön válik hőssé, Robin Hoodot a százéves háború során Franciaországban ismerjük meg, míg a Hazugságok hálója főszereplője a Közel-Keleten viszi vásárra a bőrét – és folytathatnánk egészen az Alien: Covenantig, ahol újabb űrhajó indul az ismeretlen felé.
Irány a zárt terek!
Scott klausztrofóbiában szenved, és ez a filmjeiben tökéletesen lekövethető. A boldog, önfeledt jelenetek mindig nyílt, napsütötte tájon játszódnak, a feszült, drámai részek viszont zárt, sötét térben. Ezt már A nyolcadik utas: a Halálban tökélyre vitte, hiszen szinte végig egy űrhajó szűk, nyomasztó környezetében játszódik a története, amit csövek, elválasztó panelek, zsilipajtók és egyebek tesznek még szűkebbé. A rendező ráadásul a színészekre is kivetítette saját félelmét a zárt terekkel szemben, és úgy intézte, hogy azok minél jobban összezsúfolódjanak mind a forgatás helyszínén, mind a szállásukon, hogy minél feszültebbek legyenek – a történetnek megfelelően.
Irány a rendezés!
A Scott családban egy bizonyos ponton öt rendezőt is találhattunk. Ridley-n kívül öccse, Tony Scott is rendező volt – ő 2012 nyarán lett öngyilkos, hosszú küzdelem után a rákkal. A két testvér által alapított RSA-nak dolgozik Scott két fia, Jake és Luke is, akik befutott reklámfilmesek, illetve a lánya, Jordan Scott is. Jake és Jordan Los Angelesben, Luke pedig Londonban képviseli a céget, amely még 1995-ben felvásárolta majd felújította az angliai Shepperton filmstúdiót – itt készült annak idején A nyolcadik utas: A Halál -, vagyis saját forgatási helyszínnel és egy saját vizuális effektusokat gyártó cége is van, a Mill Film, amelynek első munkája a Gladiátor volt.
Irány a rendezői változat!
Scottot szokás a rendezői változatok atyjának is nevezni. Az első közé tartozott ugyanis, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy bizonyos filmjeik újravágott verzióját újra bemutassák a mozikban. A koncepciót a Szárnyas fejvadász rendezői verziója tette igazán népszerűvé – aminek egy rendezői és egy „végső” verziója is született, mivel Scott szerint a stúdió az első esetben nem megfelelően használta fel a jegyzeteit. Scott később rengeteg filmjét vágta újra jórészt a DVD / BluRay kiadáshoz, és például a mozikban csak mérsékelten sikeres Mennyei királyság nem kevesebb mint 45 perccel hosszabb saját verziója a kritikusok szerint nagyságrendekkel jobb, mint az eredeti film.