A Bundesliga-haj – népies nevén mullett – eredetmítoszával kapcsolatban több változat kering: egyesek szerint eredetileg vadnyugati buszsofőrök tisztelgése volt Davy Crockett mosómedve-usankája előtt, megint mások szerint az Ökológiai Lábnyom Miatt Idejekorán Aggódó Fodrászok globális kísérlete volt a fogamzásgátlásra. Ha ez utóbbi a valós opció, akkor méltán emlegethetjük minden idők legcsúfosabb kudarctörténeteként.
Jó 30-40 évvel ezelőtt ugyanis a mullett rohamos népességnövekedés közepette vált az uralkodó trenddé – és nemcsak a Bayern München, de Hollywood neves személyiségeinek köreiben is. Emlékezzünk meg néhány kiváltképp notórius hajszobrászati diszkóbalesetről és áldozataikról!
Mel Gibson – Halálos fegyver 1-3. (1987-1992)
A felül tüsi – alul bongyor-stílusú pestist epidemiológusok szerint olyan előadóművészek terjesztették el, mint Michael Bolton, Rod Stewart vagy Billy Ray Cirus. A filmvilágban azonban legalább ekkora felelősség terheli Mel Gibsont, aki a Halálos fegyver harmadik része után sem volt képes megszabadulni bizarr fétisétől. Így hát ravasz módon A rettenthetetlenben a skót felföld forradalmárának fejére menekítette át az ominózus frizurát annak reményében, hogy majd senkinek nem tűnik fel a turpisság.
George Clooney – A gyilkos paradicsomok visszatérnek (1988)
Sylvester Stallone sikerei csúcsán bizonyára kiváltképp rosszul viselte, amikor jóakarói a „ne felejtsd el, honnan jöttél!” figyelmeztetéssel éltek felé. Pedig Sly – George Clooney-ra hivatkozva – joggal mondhatta volna, hogy a The Party at Kitty and Stud's nem is volt oly sötét foltja filmográfiájának. Ráadásul Clooney hajkölteményének fényében legfeljebb csak lábjegyzetként említhetjük meg, hogy az ominózus filmben egy őrült tudós újra mutáns paradicsomok seregét szabadítja rá az amerikai polgárokra.
Kiefer Sutherland – Az elveszett fiúk (1987)
Barátok közt is szokatlan, hogy egy vámpír hajviselet terén egyszerre tekintsen követendő példaként Billy Idolra és Péti-Lakatos József Salétrom utcai vállalkozóra. Szerencsére öltözködése sokkal inkább a punk ikonét idézte, ellenkező esetben fennállt volna a veszélye, hogy övtáskával súlyosbított Budmil-mackóban látjuk őt lógni az ominózus hidas jelenetben. Sutherland mellesleg utólag úgy nyilatkozott, élete hátralévő részének minden egyes napján elnézést kér a szóban forgó frizuráért. Mi ugyan nem egészen értjük a célzást, de mintha ő maga sem lett volna teljesen elégedett a stáb fodrászának mesterművével. (Az illető ennek ellenére 13 évvel a forgatás után sem hagyott fel teljesen vérszívók átfazonírozásával, lásd a Vámpír Brooklynban c. művet!)
Jean-Claude Van Damme – Tökéletes célpont (1993)
Mint azt régészeti leletek és falubeli öreg bölcsek elbeszélései is alátámasztják, Jean-Claude Van Damme egykor bensőséges viszonyt ápolt a mozivászon intézményével: az 1992-es Tökéletes katonában még klasszikus tengerészgyalogos-frizurával rúgta be Dolph Lundgrent a szecskavágóba. Ám egy évvel később addigi sztájlisztját bombatalálat érte, és ahogy akkumulátoros katonából célponttá avanzsált, hajkölteménye is radikális metamorfózison esett át. A Magyar Presszószintisek Egyesülete pedig még a tagdíj megfizettetésétől is eltekintett volna, ha a spárgakirály köreikbe szegődik.
Nicolas Cage – Con Air – A fegyencjárat (1997)
Pataky Attilától kezdve a Scorpions-frontember Klaus Meinéig hajnalig sorolhatnánk azon rockzenészeket, akik évtizedeken át sikertelenül próbáltak harmóniát teremteni a pusztuló hajhagymák és a hosszú haj mostoha viszonyában. A nyilvánvaló tagadásra épülő törekvés azonban mégsem volt teljesen hiábavaló, sőt a hollywoodi akciófilm-szcéna is átvette mindezt, ráadásul a 90-es évek egyik legnagyobb alapvetésében. És megkockáztatjuk, hogy Cameron Poe kifejezetten snájdig volt ezzel a kalauzfizimiskával.
