Mit érdemes streamelni koronavírus idején? A port.hu mai ajánlata az Artúr király és a Fantasztikus négyes filmek sztárja, Ioan Gruffudd, illetve a Downton Abbey-ből ismert Joanne Froggatt főszereplésével készült brit thrillersorozat, a Hazug, ami nem váltja meg a világot (pedig megtehetné), de nagyon profin összerakott, színvonalas munka.
Az HBO GO-n a múlt hét óta teljes egészében streamelhető széria a véletlennek köszönhetően szűk egy hónappal azelőtt indult, hogy 2017. október 5-én kitört a Weinstein-botrány, és hasonló témát dolgoz fel (bár talán a Cosby-ügyre még jobban emlékeztet), csak hétköznapi közegben és mindvégig kétesélyes végkimenetellel. A 2017-es első évad hat epizódja után a Hazug 2020 március elejétől kezdve jelentkezett újabb hat résszel, de egyetlen kiszólást leszámítva (amelynek említése sajnos spoiler lenne) nem igazán reflektál a #metoo-ra.
A nemierőszak-vádak hátterének, a potenciális elkövető és a potenciális áldozat lélektanának vagy a társadalmi változásoknak a vizsgálata, azaz világmegváltó lélektani dráma vagy mélyreható pszichothriller helyett a Fleabag (amiről itt írtunk korábban) executive producereiként ismert Harry és Jack Williams sorozata megmarad tehát izgalmas és fordulatos thrillernek, ami nem a főhősök lélekrajzával (mint például egy másik ismert brit thrillerszéria, a Hajsza), hanem az újból és újból megérkező csavarokkal akar hatni.
A Hazug két központi karaktere egy szimpatikus középiskolai irodalom-tanárnő, a harmincas Laura Nielson és egy nem kevésbé szimpatikus sebész, Andrew Earlham, a nő egyik tanítványának édesapja. Mikor Laura szakít rendőr barátjával, hirtelen felindulásból igent mond a férfinak, aki – szintén váratlan impulzustól vezérelve – egy nap randira hívja. Ezt követően azonban az események gyökeresen máshogy csapódnak le kettejükben.
Miközben a férfi lelkesen írogat a nőnek, hogy ismételjék meg a randevút, addig Laura feldúltan azt állítja, hogy Andrew belekevert valamit az italába, és amikor ő öntudatlan volt, megerőszakolta. Nem egy olyan kétértelmű helyzetről van szó tehát, amit az egyik érintett beleegyezésnek értékelt, a másik viszont nem annak szánta, hanem egy egyértelműen aljas indokból elkövetett gonosztettről, amivel egy nő vádol egy férfit, aki tagadja a vádakat.
Mivel a Hazugnak már a második epizódjában kiderül, hogy ki mond igazat, és ki is a címbeli hazug, nem ezzel a kétesélyes dologgal játszanak el az alkotók. És sokat elmond a széria építkezéséről és izgalomfaktoráról, hogy még így is végig érdekes marad, hogy tudjuk, mi történt valójában. Annak ellenére ugyanis, hogy már viszonylag az elején megmutatják, hogyan zajlott le a szóban forgó éjszaka kulcsfontosságú része, maradnak még fordulatok az alkotók tarsolyában.
Valószínűleg az sem hátrány, hogy a sorozat hat feszes (nagyjából háromnegyed-háromnegyed órás) epizódból áll csak, ahogy az sem, hogy az alkotókat tekintve nyilvánvalóan profikról van szó, akik pontosan tudják, honnan hová akarnak eljutni. Ez a profizmus néha kicsit a hátrányára is válik a látottaknak, hiszen a kötelező dolgokon túl nem sok mindent adnak hozzá (az atmoszféra, a hangulat például lehetne erősebb), ugyanakkor garantálja, hogy végig fogjuk izgulni a cselekményt.
És amikor már azt hittük, hogy mindent láttunk, megvolt a nagy finálé, és a Hazug már nem tartogat semmilyen izgalmat, Williamsék még akkor is elő tudnak rukkolni valamivel. Az utolsó epizódnak konkrétan az utolsó utáni jelenetében vetnek fel valamit, ami egyrészt hatalmas cliffhanger (szóval nem irigyeljük azokat, akik még 2017-ben nézték a szériát, és utána két és félévet kellett várniuk a folytatásra), másrészt egy az egyben kiírja az egyik főszereplőt a továbbiakból. Az már a friss második évad nagy fordulata, hogy természetesen továbbra is mindkét színészt láthatjuk az epizódokban. Sajnos az ezután következő történésekről egyáltalán nem lehet spoilermentesen írni. Annyit elárulhatunk, hogy ismét egy bűntény áll az események középpontjában, amelyben megint csak Laura és Andrew a két legfőbb érintett.
Ezúttal azonban a nézők sem tudják, hogy mi történt (csak a következményekről értesülünk), így egy klasszikus nyomozós krimi elevenedik meg a szemünk előtt, amelyben a hatóságok mellett a főhősök közül többen is megpróbálják kideríteni az igazságot. És nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy amikor a nyomozás lezárul, és úgy tűnik, kiderült az igazság, megint csak kapunk egy utolsó utáni nagy fordulatot, ami után ugyanúgy keresgélhetjük a leesett állunkat a földön, mint az első évad végén.
A fordulatok, csavarok mellett a Hazugban persze fontos szerep jut a két főszereplőnek, a leadben már említett Ioan Gruffuddnak és Joanne Froggattnek. Vannak ugyan más kiemelt karakterek is (például Laura volt pasija az első évadban vagy Laura nővére mindkét szezonban), de egyértelműen őket látjuk a legtöbbet. Habár az Andrew-t megformáló Gruffuddé a hálásabb szerep, és őt láthattuk már több nagyjátékfilmben is, egyértelműen Froggatt játszik jobban. Míg a színésznél néha becsúszik egy-egy hamisabb hang, addig a színésznő az elejétől a végéig kifogástalanul alakítja a szerepét – akár győztesként, akár vesztesként láthatjuk.
