Avagy mi áll Clint Eatwood új filmje, A párizsi vonat mögött, amely egészen új megközelítésben ábrázolja a történteket: itt ugyanis mindenki önmagát játssza, a hitelesség kedvéért.
Megtörtént eset
A nem csak színészként, de rendezőként is veteránnak számító Eastwood új munkája, A párizsi vonat egy jól felismerhető vonulatba illik, előző munkái ugyanis mind a közelmúltban megtörtént eseteket dolgozták fel, illetve hősként ünnepelt alakok előtt tisztelegtek. A Bradley Cooper főszereplésével készült Amerikai mesterlövész (2014) a tengerészgyalogos mesterlövész, a mintegy 150 ellenséggel végző Chris Kyle életét vitte vászonra, míg a Sully - Csoda a Hudson folyónban (2016) Tom Hanks volt az a pilóta, Chesley "Sully" Sullenberger, aki megmentette a fedélzeten lévő összes ember életét, amikor meghibásodott repülőgépével a Hudson folyón végzett kényszerleszállást. Új munkája egy 2015 augusztusában meghiúsított terrortámadás története – ami logikus módon az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton történt.
Csak add magad!
Eastwood filmjének különlegessége, hogy a 2015-ös esemény főhősei önmagukat alakítják benne. Nem ez az első eset, hogy valaki önmagát játssza egy filmben. Úgy értem, nem mint önmaga jelenik meg pár pillanatra, mert abból elég sok van, hanem úgy, mint aki újra eljátssza azt, ami egyszer már megtörtént vele. A babaarcú Audie Murphy, a II. világháború legtöbb kitüntetéssel jutalmazott amerikai katonája például eljátszotta saját hőstetteit A pokolba és vissza (1955), de a botrányos rádiós, Howard Stern is önmagát alakította, méghozzá nem is olyan rosszul az Intim részekben (1997). Eastwood azonban rátett a témára pár lapáttal, hiszen nála nem csak a támadást elhárító három amerikai srác játssza önmagát, hanem több, szintén jelen lévő és már előbb közbelépő, vagy nekik segítő utas is önmagát adja.
Kik ezek a srácok?
A három amerikai srác, Alek Skarlatos, Spencer Stone és Anthony Sadler együtt nőttek fel, egy iskolába jártak, és az első kettő végül a katonaságnál kötött ki, amiről mindig is álmodtak. A Nemzeti Gárdánál szolgáló Skarlatos ekkor eltávon volt Afganisztánból, és Németországban lévő barátnőjét látogatta meg, míg Stone a légierőnél szolgált, de csatlakozott régi cimborájához egy európai körútra. A két barát elhívta a Kaliforniában egyetemre járó Sadlert is, hogy csatlakozzon hozzájuk, és így szálltak fel pár napi városnézés után az Amszterdamból Párizsba tartó gyorsvonatra.
A támadás
2015. augusztus 21-én, 17:45-kor, amikor a vonat átlépte a francia határt, a marokkói születésű, 25 éves Ayoub El Khazzani egy AKM gépkarabéllyal, egy pisztollyal, egy késsel és egy üveg benzinnel felfegyverkezve, félmeztelenül előbukkant az egyik mosdóból. Az egyik utas, egy francia férfi azonnal észrevette őt, és megpróbálta lefegyverezni, akárcsak egy idősebb francia-amerikai utas, akinek sikerült is kitépnie a gépkarabélyt El Khazzani kezéből, de az nyakon lőtte a pisztolyával. A férfi újra felvette az AKM-et, majd belépett a következő vagonba, ahol az amerikaiak ültek. Spencer Stone rögtön rárontott és lefogta, de az többször is megvágta a késével. Stone barátai, egy angol utas és egy francia vasutas segített végül ártalmatlanná tenni a támadót.
Az irónia
A támadónál összesen kilenc tár volt a gépkarabélyhoz, ami nagyjából 270 lőszer, plusz ott volt a pisztoly is, egy 9 mm-es Luger, tehát igazi vérfürdőt rendezhetett volna a vonaton. A három amerikait is könnyen lelőhette volna, csakhogy az AKM beragadt, valószínűleg egyszerűen koszos volt a fegyver, és a katonák szerint a férfi viselkedésén látszott, nem ért hozzá, nem tudja kezelni. Miután lefegyverezték, kiderült, hogy a korábbi dulakodás során a pisztolyból kiesett a tárban és a csőben sem volt golyó, így az sem volt használható, de ezt abban a pillanatban senki sem tudhatta.
A támadó sztorija
Ayoub El Khazzani 2007-ben érkezett Spanyolországban, ahol édesapja már legálisan tartózkodott, és évekig ő is itt élt és dolgozott, de egy idő után felfigyelt rá a helyi titkosszolgálat, mert radikális gyűlésekre járt, és gyűlölködő üzeneteket posztolt. Ezután költözött Belgiumba, majd Franciaországba, ahol szintén gyanúsan viselkedett, így megfigyelés alatt állt. Ennek ellenére mégis azt vallotta, hogy semmiféle radikális iszlám kapcsolata nincsen, nem terrortámadást akart végrehajtani, hanem, mivel elfogyott minden pénze, ki akarta rabolni az utasokat. A puskát és a pisztolyt ehhez a tervhez aztán véletlenül találta a pályaudvar melletti parkban. A rendőrök körberöhögték, a mellé kirendelt védő is felmondott.
Voltak félreértések
Az expresszvonatot üzemeltető cég, a Thalys komoly magyarázkodásra szorult munkatársai viselkedése miatt. Többen is megírták, köztük a vonaton utazó világhírű francia színész, Jean-Hugues Anglade, hogy a személyzet több tagja is elviharzott mellettük, majd bezárkóztak a hátsó mozdonyfülkébe, és, bár több utas is könyörgött, hogy engedjék be őket, nem nyitották ki az ajtót. Később állítólag kiderült, hogy az illetők nem vasutasok, hanem az alvállalkozó catering cég alkalmazottai voltak.
