A sci-fi-filmek egyik legizgalmasabb sajátossága, hogy az emberiség jövőjét próbálják elképzelni, és különböző lehetséges világokat vetítenek elénk.
Az elmúlt évtizedekben több olyan sci-fi is készült, amelyek kisebb-nagyobb sikerrel akár még a jövőt is meg tudták jósolni. Van azonban egy kiemelkedő alkotás, amely a jóslatai pontosságát illetően elismerést érdemel.
Áttekintve az elmúlt 50 év összes fontos sci-fijét, ez a film félelmetesen sok mindent eltalált a jövővel kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a 2006-os Az ember gyermeke, amelyet Alfonso Cuarón rendezett. A főszerepben pedig Clive Owen, Julianne Moore, Michael Caine és Chiwetel Ejiofor látható.
A film 2027-ben játszódik. A sztori szerint a Föld tartalékai teljesen kimerültek, a jövő kilátástalan, 19 éve nem született gyerek. A széthulló társadalmi rendszerek közül egyedül Nagy-Britannia élte túl a belső harcokat. A rendszer diktatórikus eszközökkel tartja fenn a hatalmat, és erőszakkal lép fel az illegális bevándorlók ellen: táborokba hurcolják és deportálják őket. Theo egykor a változás élharcosa volt, de mára kiégett, megkeseredett ember. Minden megváltozik, amikor egykori szerelme, Julian szívességet kér tőle. Egy fiatal nőt kell kijuttatnia az országból. Hamarosan kiderül, hogy Kee nem egyszerű menekült.
Az alkotás egyik különlegessége, hogy szinte teljesen hiányoznak belőle a látványos, futurisztikus elemek. Egy kihalás szélén álló világban az innováció iránti vágy is eltűnt. Ez a közöny a környezet állapotán is meglátszik:
a természet megóvása vagy a világ jövője már szinte senkit sem érdekel.Az ember gyermeke a jövőképe kifejezetten nyomasztó: az illegális bevándorlás és a szigorú határellenőrzések miatt az embereket gyakran embertelen körülmények között tartják fogva, ami felerősíti az idegengyűlöletet és az erőszakot. A folyamatos rendőri jelenlét állandó elnyomásérzetet kelt, a társadalmi összeomlás és a félelem légköre pedig sokak szerint a COVID-időszak hangulatát is előrevetíti. Éppen ezért gondolhatjuk úgy, hogy ebben a filmben több olyan szál is található, amely végül tényleg megvalósult, de legalábbis nagyon is hasonlít arra a jelenre, amelyben élünk – persze vannak benne olyan kitalált elemek is, amelyek a történet feszültségteremtéséhez szükségesek, mint például a születések teljes leállása.
A filmben nagy szerepet kap a megfigyelés és a propaganda is: a hatalom folyamatosan szemmel tartja az embereket, és igyekszik irányítani, mit gondoljanak. A történet több ponton is emlékeztet a mai világban felmerülő problémákra, legyen szó a bevándorlás körüli vitákról, a technológia és az AI egyre nagyobb térnyeréséről, vagy a csökkenő születésszámokról szóló hírekről.
A világhírű filmkritikus, Roger Ebert is ezen a véleményen volt:
A film megmutatja, hogyan csúszik ki a világ a civilizált együttélés keretei közül. Valójában nem a gyerekekről szól, hanem a férfiakról és nőkről, a civilizációról, és arról, hogy a félelmet miként lehet felhasználni egy rendőrállam igazolására.”
Ez is érdekelhet!
10 sci-fi, ami bénán jósolta meg a borongós jövőt
Nincsenek kopoltyús Kevin Costnerek a víz alá süllyedt világban, nem jött el az ítélet napja és a gépek lázadása 1997. augusztus 29-én, és 2014-ben sem változott jégbirodalommá a Föld, ahol csak egy Snowpiercer nevű vonat robog a fehér semmi közepén.
Tovább
Forrás: MovieWeb
