10. Kémek hídja (2015)

Steven Spielberg és Tom Hanks olyanok, mint a borsó meg a héja, minden filmjükön érződik, mennyire szeretik a közös munkát és úgy általában, a film világát. A Kémek hídja a hidegháború legfagyosabb éveiben játszódik, és azt a megtörtént esetet dolgozza fel, amikor a szovjetek elfogták egy amerikai kémrepülőgép pilótáját. A filmben a CIA megbíz egy ügyvédet (Tom Hanks), hogy utazzon Berlinbe, és szabadítsa ki a pilótát a vasfüggöny mögül: készítsen elő egy fogolycserét, amiben az oroszok a pilótáért cserébe megkaphatják az Amerikában lebukott szovjet kémet, Rudolf Abelt. Utóbbi karaktert Mark Rylance alakította, aki Oscar-díjat kapott ezért a szerepért. Hanks is pazar, csak kevésbé látványosan, és a karakterében az a zseniális, hogy úgy csinál történelmet, hogy a legszívesebben inkább hazamenne jó meleg otthonába a feleségéhez.

9. München (2005)

Az 1972-es müncheni olimpián a palesztin terroristák 11 izraeli sportolót gyilkoltak meg, és bár a résztvevők zöme elesett a nyugat-német rendőrséggel vívott tűzharcban, a támadás kitervelői szabadlábon maradtak. Az ő felkutatásukra és likvidálásukra hozott létre az izraeli titkosszolgálat egy egységet „külsősökből”, és Steven Spielberg az ő történetüket meséli el, és javára szól, hogy megmutatja, miként változtatja meg őket is az erőszak, a gyilkolás. Annyira, hogy a végén már nem sokban különböznek az igazi terroristáktól – legfeljebb annyi a különbség, hogy nekik minden költségükről számlát kell kérniük. Az Eric Bana és egy tucatnyi világsztár főszereplésével készült rendkívüli filmet javarészt Budapesten forgatták.

8. Lincoln (2012)

Spielberg két korábbi munkájában, a Bíborszínben (1985) és főleg az Amistadban (1997) járta körül a rabszolgaság intézményét és annak utóéletét, majd 2012-ben újra visszatért a témához, azt egy teljesen új szögből vizsgálva meg. A rabszolgaság eltörléséről van ugyanis szó, amelyre Abraham Lincoln politikai pályafutását és végső soron az életét tette fel. A történet szerint Spielberg már nagyon rég szerette volna elkészíteni ezt a filmet, de az általa kiszemelt főszereplő, Daniel Day-Lewis nem ért rá. Nem volt B-terv, így Spielberg megvárta, mire a színész szabad lesz. És megérte a nagy várakozás, mert a

tökéletes Lincolnt és a tökéletes életrajzi filmet kapjuk,

amely nem az elnök egész életét, de még csak nem is teljes elnöki tevékenységét, hanem annak legfontosabb mozzanatát hozza, és ez a Lincoln nem a jóságos Abe bácsi, hanem egy ügyes, sokszor kíméletlen taktikus, aki minden csalafintaságát és intelligenciáját beveti, hogy elérje azt, amit helyesnek tart.

7. Jurassic Park (1993)

Spielberg tökéletes és rendkívül izgalmas világot épített fel Michael Crichton regényéből az újra kitenyésztett dinoszauruszokra épülő „élménycentrummal”, amit 1993-ban rajta kívül nagyon-nagyon kevesen lettek volna képesek összehozni – vagy senki sem. A Jurassic Park rengeteg mindent hoz egy mozijegy áráért: kalandfilmet, családi mozit, horrort és szörnyfilmet a klasszikus Frankenstein sztorira hangolva, és még üzenet is van hozzá. Arról, miként változhat a szórakoztatóipar valami egészen szörnyű dologgá, és mi történik akkor, ha felborítjuk a természet rendjét. És az is kiderül, mit csináljunk, ha szembejön egy T-Rex az éjszaka közepén a zuhogó esőben, és mai szemmel nézve elég elképesztő, hogy ezt a bestiát képesek voltak AZON a technikai szinten ÍGY megcsinálni. Más kérdés, hogy utólag kiderült, hogy a mechanikus szörny gépezete az eső és a nedvesség hatására néha megkergült, és olyasmit is produkált, ami nem volt benne a forgatókönyvben. És ne feledkezzünk meg arról, hogy Spielberg mindig remekül választott főhőst, és itt a megunhatatlan Jeff Goldblum viszi a prímet.

6. Harmadik típusú találkozások (1977)

Ezerféle módon el lehet képzelni, milyen lehet a találkozás az emberek és a földönkívüliek között, ha egyszer erre sor kerül, és Spielberg is nyilván rengetegszer elgondolkodott ezen és amúgy sem áll tőle túl távol a sci-fi műfaja, de ezúttal egy egészen különleges módot választott. Bár világszerte szokatlan jelenségeket észlelnek és tudják, hogy hamarosan megérkeznek a földönkívüliek, mégsem tör ki a pánik, igaz, vannak, akik már valamilyen formában kapcsolatba kerültek az ufókkal, és furcsán kezdenek viselkedni. Ilyen Richard Dreyfuss karaktere is – ő még Tom Hanks előtt volt Spielberg kedvenc színésze -, aki mániákusan egy óriási sártornyot épít lakása nappalijában, teljesen elhanyagolva a jelenség előtt értetlenül álló családját.

A film ugyanis az alkotásról, az új kezdetről szól.

5. Ryan közlegény megmentése (1998)

Ki gondolta volna annak idején, hogy minden idők legjobb háborús filmjének főhőse a csendes, kissé puhány és cseppet sem katonás Tom Hanks lesz! Spielberg, aki már kisfiúként is háborús tematikájú kisfilmeket készített Super8-as kameráján, élete egyik legnagyobb vállalkozásába vágott bele, amikor ezt a hihetetlenül látványos, és hihetetlenül munkaigényes filmet összehozta – ne feledjük, a nagy CGI forradalom előtt járunk, itt mindent eljátszottak, leforgattak. A partraszállás már eleve döbbenetes indítás, és a rendező jó tanárként a modern hadviselés minden mozzanatát bemutatja, van rajtaütés, városi harc, ellenséges állás bevétele, mesterlövésszel való találkozás és kézitusa, a műfaj szerelmeseinek ez maga mennyország, mégis végig ott van a dráma is.

Kétlem, hogy valaha is készít valaki ennél jobb filmet a zsánerben, de talán nem is kell, maradjon a Ryan közlegény a mindenkori etalon.

4. Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)

Az első Indiana Jones film színtiszta kaland, egy valóságosnak tűnő álomvilág, ami végre valóban izgalmassá teszi a történelmet és sztárt csinált a régészekből. Az ötletért azonban nem Spielbergnek, hanem George Lucasnak jár az elismerés. A rendező a Csillagok háborúja elkészítésének fáradalmait pihente ki Hawaion Spielberg társaságában, aki elmesélte, hogy mindig is szeretett volna egy James Bond filmet rendezni, Lucas viszont eladta neki a vagány régészprofesszor ötletét, akiben azért van egy kicsit egy James Bond is. Spielberg hálából több ponton is elrejtette R2-D2 és C-3PO alakját, és csinált egy tökéletes színes-szagos filmet, kinccsel, világ körüli úttal, gonosz nácikkal, szalutáló majommal, bevállalós csajjal és blazírt humorral. A leghíresebb jelenet, a kardját suhogtató arab gazfickó lepuffantása azonban a véletlen műve, Harrison Fordnak az ostorával kellett volna elintéznie a pasast, de, akárcsak a stáb többi része, teljesen legyengült egy ételmérgezésben, és felvetette a rendezőnek, mi lenne, ha csak „ledurrantaná az ipsét„ – Spielberg vevő volt az ötletre is.

3. A cápa (1975)

Az a nagyszerű Spielbergben, hogy szó szerint minden műfajban otthon van és képes valami fantasztikusat alkotni – sőt, magát a műfajt kiforgatni. A cápás horrorok például sosem tartoztak a filmgyártás előkelő köreihez – lásd újabban a Sharknado-szériát -, de Spielberg itt is megépített egy külön világot, a tengerparti kisvárost a maga karaktereivel, majd bedobta a sokáig láthatatlan vízi ragadozót és megkeverte az egészet. Ki hogyan reagál a krízishelyzetre, kiből mit hoz ki a veszély, ezek a dolgok teszi naggyá a filmet, és persze a remekül felépített feszültség attól a pillanattól kezdve, hogy egy csinos és semmit sem viselő szőke lány megmártózik a tengervízben. A cápa megkerülhetetlen filmtörténeti klasszikus, ami nem mellesleg olyan nagyszerű karakterszínészekre épül, mint Roy Scheider, Richard Dreyfuss és Robert Shaw – utóbbi monológja a U.S.S. Indianapolis tragikus (valós) pusztulásáról a film egyik legemlékezetesebb mozzanata.

2. E.T. - A földönkívüli (1982)

Aligha vitatható, hogy ez a rendező legszerethetőbb, leghumánusabb munkája, ami ironikus, hiszen a címszereplő nem is humanoid, hanem egy több millió éves, nem nélküli, a jegyzetek szerint növényként szaporodó űrlény, akinek

a fejét Albert Einstein és Carl Sandburg költő arcából, illetve egy kölyök mopszli képéből gyúrták össze. Konkrétan, nem csak képletesen.

A film forgatókönyvét a rendező egyébként Az elveszett frigyláda forgatási szüneteiben diktálta le Harrison Ford feleségének, Melissa Mathisonnak, aki mellesleg forgatókönyvíró, igazi hősei pedig a gyerekek, akik úgy döntenek, megvédik az idetévedt jövevényt. A kamera szinte végig mindig a gyerekek szemmagasságából rögzíti és láttatja a történteket, az ő álmaik és félelmeik – például a szülők válásától vagy úgy általában, a felnőttek világától - adják a film igazi szövetét. A egészben a legviccesebb az, hogy E.T. valójában a Star Wars univerzum lakója, nem véletlenül csodálkozik rá a Yoda jelmezt viselő gyerekre, a Baljós árnyak szenátusi jelenetében pedig több fajtársát is láthatjuk, igaz, ez utóbbi már jóval később, 1999-ben történt.

1. Schindler listája (1993)

Könnyű nem szeretni, de tisztelni és elismerni a valaha készült leglátványosabb Holokauszt filmet, hisz nincs is mit szeretni rajta. Nonstop borzalom és szenvedés az, amit látunk, és ugyan tudjuk, milyen sok embert mentett meg a film hőse, a nácikkal cimboráló, a zsidókban eleinte csak olcsó munkaerőt látó német iparmágnás, Oscar Schindler (Liam Neeson), ez a „sok” valójában egy nagyon apró csepp a több milliónyi zsidó és nem  zsidó áldozat között.  A fekete-fehérben felvett megannyi szenvedés  - persze tudjuk, ott van a piros ruhás kislány is, egy talán kissé túlságosan is hatásos gesztusként – mögött egy nagyszerűen megszerkesztett és bravúrosan fényképezett történet és számos egészen rendkívüli alakítás áll, és a remek színészek közül is kiemelkedik Ralph Fiennes, mint a szenvtelen, szadista lágerparancsnok. Létező karakter valódi szokásáról beszélünk -, aki a reggeli után félmeztelenül az erkélyéről a táborlakókra vadászgat, amolyan bemelegítésként a „munkakezdéshez”.

A SZESSÖN legújabb részében kiderül, mennyire van a vérében Lady Szomjasnak a kubai ritmus és a latin lüktetés.