Mi fán terem és miért olyan népszerű manapság a folk horror?
A falu (2004), A boszorkány (2015), Fehér éjszakák (2019), Az elátkozottak (2025) – és a sort még hosszan folytathatnám. Ezeknek a közelmúltban bemutatott, különleges horrorfilmeknek a közös pontja, hogy mindegyik az úgynevezett folk horror alműfajába tartozik. De mégis mit jelent ez?
Forrás: Max
A műfaj meghatározásának egyik alapköve Adam Scovell: The Folk Horror Chain című írása, én ezt használom jelen esszé kiindulópontjául. Scovell négy fontos motívumot emel ki, aminek meg kell lennie ahhoz, hogy egy film folk horror legyen. Ezek mindegyikének teljesülnie kell, mivel ez nem négy különálló elem, hanem egymásból következnek, és egy ok-okozati láncolatként épülnek bele a szubzsánerbe.
- Az első a táj és a környezet: a történet vidéken, egy természetközeli helyszínen játszódik. De fontos, hogy nem minden vidéken játszódó horrorfilm folk horror is egyben, ugyanis a táj itt nem csupán háttér, nem díszítő elem: az esztétikán túl dramaturgiai funkciója is van. A környezet izolálja a karaktereket, elzárja őket a modern világ eszközeitől és törvényeitől.
- A második az elszigeteltség: a közösség mind fizikailag, mind pedig szociálisan elszakad a társadalom többi tagjától, ez pedig lehetővé teszi a külső kontroll nélküli, sajátos szabályrendszer kialakulását.
- A harmadik az eltorzult erkölcsi- és hitrendszer: az elszigetelt közösség saját morális rendet és hitrendszert épít fel, ami általában a pogányság, az okkultizmus, és a kereszténység valamiféle szélsőséges, kiforgatott keverékéből jön létre.
- A negyedik az esemény: a láncolat utolsó eleme, amibe mindez torkollik, amikor a hitvilág testet ölt valamiféle cselekedet formájában. Ez lehet egy természetfeletti lény megidézése vagy egy erőszakos rituálé, ami leggyakrabban az emberáldozat.
Forrás: Tigon British Film Productions
Scovell a brit folk horror úgynevezett „szentségtelen trilógiáját” tekinti a műfaj ősképnek. Ebben a három filmben a fent felsorolt elemek mindegyike megtalálható, és szorosan kapcsolódnak egymáshoz:
- Boszorkányvadász generális (1968)
- The Blood on Satan's Claw (1971)
- A vesszőből font ember (1973)
A műfaji rendszer azonban nem csak az angol filmekre alkalmazható, hiszen ennek segítségével a folk horror alműfajába sorolható – többek közt – A texasi láncfűrészes mészárlás (1974), az Ideglelés - The Blair Witch Project (1999) vagy épp az Onibaba (1964) című japán film is. Scovell ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy film már akkor is kötődik valamilyen módon a folk horrorhoz, ha nem minden elem található meg benne. Ez a láncolat inkább abban segít, hogy valamelyest rendszerezni tudjuk ezt szokatlan szubzsánert, ami manapság egyre népszerűbb.
Forrás: MUBI
Az utóbbi években egyre több folk horror készül, gondoljunk csak Robert Eggers munkásságára A boszorkánytól A világítótornyon át egészen a 2024-es Nosferatuig, Ari Astertől a 2019-es Fehér éjszakákra, a 2021-es izlandi filmre, Bárányra, vagy a 2017-es brit horrora, A rítusra. Az alműfaj reneszánszának egyik fő oka a klímaszorongás, hiszen ezekben a filmekben a természet olykor önálló szereplővé lép elő, és bosszút áll a kizsákmányoló emberiségen. Másfelől a modern technikával túlterhelt világunkból egyfajta kilépést, menekülést jelent a természetközeli világ, még akkor is, ha borzalom tárgyaként mutatkozik meg, hiszen míg ezeket a filmeket nézzük, valamilyen módon mi is leszakadunk túldigitalizált jelenünkről.
Forrás: Vertigo Media
5 folk horror, amit máris streamelhetsz
- Fehér éjszakák (2019) – Scream.hu (rendezői változtat)
- A világítótorony (2019) – SkyShowtime
- Az elátkozottak (2025) – Netflix
- A falu (2004) – Disney+
- Apostol (2018) – Netflix
Ez is érdekelhet
A 13 legdurvább horror, amit soha többé nem akarsz újranézni
Az ördögűző, Cannibal Holocaust, Az emberi százlábú, A szomszéd lány – fekete öves horrorrajongó legyen a talpán, akinek nem lesznek rémálmai a listánkban felsorolt, híres-hírhedt kultfilmektől!
Lássuk!
(via Adam Scovell: The Folk Horror Chain, Andy Paciorek: Cursed Earth: Landscape and Isolation in Folk Horror)
