A romantikus komédiák mindig is a legnépszerűbb mozis műfajok közé tartoztak, olyan klasszikusokkal mint a Philadelphiai történet, a Római vakáció, a Legénylakás, az Annie Hall, az Idétlen időkig, a Harry és Sally, a Sztárom a párom vagy a Micsoda nő. Az utóbbi időkben azonban egyre ritkábban találkozhatunk hasonló filmekkel. Nancy Meyers, a Minden végzet nehéz és a Mi kell a nőnek? rendezője arra vezeti vissza a hanyatlást, hogy a stúdiók vezetőit már csak a szuperhősmozik érdeklik, ezért is érezte úgy utolsó filmje, A kezdő befejezése után, hogy neki nincs több keresnivalója ebben az iparban. A megfejtés ennél persze nyilván bonyolultabb, több okra is visszavezethető a romkomok (átmeneti?) bukása.

A műfaj sztárjai továbbléptek

Minden zsáner közül talán a romantikus komédiákban a legfontosabb a sztárok jelenléte. A 90-es és a 2000-es években még olyan nagy nevek szerepeltek a romkomokban, mint Hugh Grant, Julia Roberts, Sandra Bullock vagy Matthew McConaughey. Utóbbi egy időben szinte kizárólag erre a műfajra specializálódott, de végül, pont a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt és a hasonló filmek sikereinek köszönhetően sikerült kitörnie a skatulyából.

Megöregedtem és elcsúnyultam, így már nincs semmi keresnivalóm a romantikus filmekben, ami igazából áldás”,

nyilatkozta ugyanebben a témában Hugh Grant.

Nehéz új sztárokat avatni

Igaz tyúk-tojás dilemma, hogy azért nincsenek új sztárok, mert elhasalnak a romkomok a mozikban, vagy eleve azért buknak meg ezek a filmek, mert nincsenek bennük húzónevek?

A másik probléma, hogy mintha maga a műfaj se lenne elég vonzó a sztárjelöltek számára. Ezt mutatja többek közt Amy Schumer (Kész katasztrófa), Constance Wu (Kőgazdag ázsiaiak) és Emilia Clarke (Múlt karácsony) példája is, akik hiába szerepeltek sikeres romantikus komédiákban, következő filmjeikkel át is nyergeltek más műfajokra.

Eltűntek a bejáratott rendezők is  

A rendezők neve sok esetben összenő egy műfajjal, elég csak John Ford és a western, Gene Kelly és a musical vagy Hitchcock és a thriller kapcsolatára gondolni. A zsáner továbbélése szempontjából fontos az is, hogy legyenek olyan alkotók, akik fáklyaként mutatják az utat – elég csak arra gondolni, hogyan épít J.J. Abrams és Collin Trevorrow a spielbergi hagyományra, amikor nyári blockbustereket készítenek.

Ilyen iránymutató figurája a romkomnak nem volt az elmúlt évtizedben. A két legnagyobb név, Gary Marshall és Nora Ephron elhunyt, Nancy Meyers és James L. Brooks pedig nehezen tudnak forrást szerezni az új projektjeikhez. Mások, mint például Robert Luketic és Andy Tennant a szűkös kereslet miatt inkább más műfajokat kerestek.

Nem működik az önparódia

A romantikus komédia formuláit a nézők az évtizedek alatt annyira kiismerték, hogy a modern romkomok készítői úgy érzik, kénytelenek valahogy reagálni ezekre a klisékre a filmeken belül is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyszerre próbálják meg ezeket a sablonokat (lásd: legjobb meleg barát, vásárlós montázs, futás a fináléban stb.) kifigurázni és használni is. Az olyan önironikus filmek, mint a Hát nem romantikus? vagy a Barátság extrákkal azonban nem arattak elsöprő sikert, szemben például a Kőgazdag ázsiaiakkal, amely egyáltalán nem próbálta meg újraértelmezni a formulát.

A megabukások pusztítása

A 2000-es évek végén akadtak sikerei a műfajnak (Nász-ajánlat, Egyszerűen bonyolult), de több film is jelentősen alulteljesített (Egy boltkóros naplója, Szökőhév, Hova lettek Morganék?).

A leglátványosabb pofára esést a Honnan tudod? mutatta be, amit nyugodtan nevezhetnénk akár a romkomok Bosszúállókjának is, már ami a költségvetést és a sztárkoncentrációt illeti. A 120 milliós büdzséből elkészített filmben Reese Witherspoon mellett olyan nevek szerepeltek, mint Paul Rudd, Owen Wilson, és Jack Nicholson, a rendezői székben pedig a Lesz ez még így se!-t jegyző James L. Brooks ült. A 48 milliós bevétel ezek után komoly bukásnak számított, de a következmények még súlyosabbak lettek. A gyártó Sony/Columbia, amely az 1934-es Ez történt egy éjszaka óta folyamatosan készítette a romkomokat, teljesen kiszállt a műfajból, példáját pedig több stúdió is követte.

Életidegen szituációk

A műfaj olyan klasszikusai, mint például a Legénylakás, nemcsak nevettetnek, de kommentálják is az a valóságot, amelyben a nézők élnek. Az új romkomokból az efféle érzékenység hiányik. Vegyük például a Kavarást, amelyben a műfaj két régi sztárja, Adam Sandler és Drew Barrymore olyan gazdag figurákat alakítanak, akikkel nehéz azonosulni, de ugyanígy nehéz pl. Gerard Butler helyzetébe beleélnünk magunkat, aki luxusautókon furikázik a Kispályás szerelemben, és az a dilemmája, hogy két nő közt kell választania.

Vannak persze üdítő kivételek is, a Rögtönzött szerelem például nem egy valóságtól elszakadt stúdióvezető fejéből pattant ki, hanem a főszerepet alakító, pakisztáni hátterű Kumail Nanjiani igaz történetén alapul.

Hiányoznak a nagy ötletek

A legsikeresebb romantikus komédiák, például a Bazi nagy görög lagzi vagy a A szerelem hullámhosszán alapötletét két mondatban össze lehet foglalni. Ilyen úgy nevezett „high concept” romkomok az utóbbi időben nem nagyon készültek, egyrészt nyilván nem jutott semmi izgalmas az alkotók eszébe, másrészt a stúdiók fejesei is inkább a már bejáratott brandekről akartak újabb bőrt lehúzni, lásd a Bridget Jones- vagy A szex és New York-folytatások esetét, vagy az Átejtve példáját, amely az 1987-es A vasmacska kölykei remake-je. Kivétel persze itt is van, a Kőgazdag ázsiak az egzotikus helyszínnek, az ázsiai szereplőknek és az ismerős alaphelyzetnek köszönhetően óriási siker lett.

A vígjátékok is visszaszorultak

Nemcsak romantikus komédiából, de vígjátékból is eleve kevesebb készül. Az elmúlt 20 év során 2018-ban fordult elő először, hogy egyetlen vígjátéknak sem sikerült a 100 milliós bevételi határt átlépnie. A műfaj legnagyobb sztárjainak, Will Ferrellnek és Ben Stillernek a filmjei is megbuktak (Holmes és Watson; Zoolander 2.), és Kevin Hartot, illetve Tiffany Haddish-t leszámítva nem lettek új húzónevei sem a műfajnak.

És a középkategóriás filmek is

A minimális összegből készült filmek és a 100 milliós blockbusterek közt sokáig az úgy nevezett mid-budget filmek jelentették az átmenetet, de azzal, hogy a stúdiók elkötelezték magukat a szuperhősmozik és a hasonló látványfilmek mellett, a középkategóriás produkciók, beleértve a mozis romkomokat is, kihalásra ítéltettek. Ez a trend már legalább másfél évtizede elkezdődött, és ha lehet hinni Ben Affleck jóslatának, a koronavírus-járványnak köszönhetően Hollywood a jövőben még kevésbé mer majd kockázatot vállalni.   

A streaming is szeletet kér a tortából

Miközben a nagy stúdiók a nagy költségvetésű filmes franchise-okra és a moziuniverzumok építésére koncentrálnak, a streamingszolgáltatók egyre vonzóbb opcióknak tűnnek a romkomok számára. Így került az eredetileg moziba szánt MGM-es A szerelem asszisztensei a Netflixhez, míg a Hulu a világjárványt kihasználva megszerezte a Palm Springst és a Karácsonyi meglepit. A Netflix eközben saját gyártásban is készít romkomokat, több korosztályt is megcélozva. A mozis romantikus komédiáktól sem kell még elbúcsúzni, májusban jönne elvileg a Vegyél el Jennifer Lopez és Owen Wilson főszereplésével, de több mint valószínű, hogy a műfaj igazi otthona ezután a streaming lesz.

via Looper