A harcművészből lett színész Chuck Norris a késő Reagan-korszak igazi akciósztárja volt, aki sosem készített olyan sikerű filmeket, mint Stallone vagy Schwarzenegger, ugyanakkor munkáinak megvolt a maga stabil, lelkes közönsége. Azok, akik nagyon is a komolyan vették az egyre jobban kihűlő hidegháborút, akik hittek abban, hogy Amerikának kell a „világ csendőrének” lennie.

Nem véletlen, hogy legfontosabb munkáinak pont ez az alaptémája, a közel-keleti terrorizmus, a drog elleni harc Latin-Amerikában és a vietnámi háború,

ahol ő lehetett az a keménykezű veterán, aki helyrehozza azt, amit a „puha” politikusok elrontottak. Személyes indoka is volt arra, hogy valós történelmi eseményekről készítsen filmeket.  

Delta Kommandó (1986)

A sokszor másolt, gyenge képminőségű, idegen nyelvű feliratos, gagyi hangalámondásos VHS éra alapdarabja volt a a Delta Kommandó. A Delta Force-ot (hivatalosan az 1. különleges erők operatív különítménye) 1977-ben hozták létre az USA haderejének egyik elsőlépcsős, speciális terrorelhárító egységeként, amelynek feladatköre a többoldalú szakértelmet igénylő, különösen összetett és kockázatos küldetések végrehajtása, amilyeneket a film is feldolgoz.

Bevezetésként rögtön az amerikai hadtörténet egyik legnagyobb – valós! - különleges műveleti kudarcát láthatjuk: az 1980 tavaszán végrehajtott, az Iránban fogvatartott amerikai követségi dolgozók kiszabadítására irányuló Saskarom hadművelet végkifejletét.

A kommandósok a rossz szervezésnek köszönhetően még Teheránig sem jutottak el,

a kudarcból tanulva jöttek létre a különböző fegyvernemek összehangoltságát biztosító műveleti parancsnokságok. Ezt azonban nem várja be hősünk, Scott McCoy (Norris), aki leszerel, ám visszatér, amikor 1985 nyarán palesztin terroristák elrabolják a Trans World Airlines 847-es járatát, hogy hősies akcióban szabadítsa ki a túszokat. „Apróbb” eltérés: a túszokat tárgyalások útján, Izraelben fogvatartott libanoniak szabadon bocsátásért és egyéb politikai követelések teljesítéséért cserébe engedték el. Mint ismeretes, nem a történelem formálta Chuck Norrist, hanem…

Delta kommandó 2. - A kolumbiai kapcsolat (1990)

A Delta Force sorozat folytatásában főhősünk ezredesi rendfokozatba előlépve folytatja a titkos kormányzati akciók végrehajtását, immár az USA tevékeny beavatkozásával folytatott dél-amerikai drogháború egy kitalált helyszínén. Az 1980-as években kiszélesedő (és bizonyos súlyponteltolódással a mai napig tomboló) amerikai drogháború valós szereplői és eseményei által ihletett film alapvetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kritikák szerint kevéssé kidolgozott cselekmény és klisés alakítások jellemzik. Azonban - kezünket a szívünkre téve - adjuk meg az egyetlen lehetséges választ arra a kérdésre, hogy ki lehetett képes valaha is egy személyben megállítani bármelyik drogkartellt (vagy az összeset egyszerre)…

A film forgatásának tragikus pillanata volt az egyik akciójelenet során egy helikopter lezuhanása. A balesetben a stáb több tagja is életét vesztette. A film nekik állít emléket.

8 érdekesség, amit talán te sem tudtál a 86 éves korában elhunyt Chuck Norrisról

Azt is elmondjuk, hogy kit tartott a példaképének.

Tovább

Ütközetben eltűnt (1984)

Ugyancsak a videómagnó-korszak kedvence volt a film, amelynek valós történelmi alapját ezúttal a vietnámi háború és annak az amerikai veteránok számára oly nehéz lezárása jelentette. A háború során mintegy 750 amerikai katona került biztosan fogságba, további 1500 sorsa ismeretlen volt, így rengeteg hozzátartozó reménykedett abban, hogy titkos táborokban tartják őket fogságban. A filmben a fogolytáborból megszökött ezredes tér vissza tíz év elteltével egy, a hadifoglyok szabadon bocsátását előkészítő misszió keretében Vietnámba, hogy aztán – a Mestert kicsit is ismerve teljesen természetesen – önmaga kutasson fel és szabadítson ki egy csapat ilyen foglyot, miközben kétéltű harci gépezetként is funkcionálva egymaga semmisít meg egy komplett ellenséges gyalogezredet is a főgonosszal az élen.

Habár a valóságban számos átfogó és kiterjedt hivatalos és magánjellegű vizsgálatra is sor került a kérdéskörben, amit több, a tragikus eseményekkel visszaélő csaló is kihasznált, de az ütközetben eltűntek száma csak kismértékben csökkent, a halálesetek hivatalosan történt időközbeni megállapításának köszönhetően.  + akiket Chuck Norris talált meg.

Chuck Norris legnépszerűbb filmjét Stallonétól lopták

Az Ütközetben eltűnt gyakorlatilag a Rambo 2. olcsóbb, tescós verziója, és nem is véletlenül, ami cseppet sem zavarja Chuck Norris rajongóit.

Tovább

A sikerre való tekintettel a filmből trilógia kerekedett, lássuk:

Ütközetben eltűnt 2. - A kezdet (1985)

Az első részben csak felületesen megemlített, többéves vietnámi fogság feldolgozása történik itt a már megismert kőkemény módszerekkel és végkifejlettel. Valós történelmi alap és események? Nos, több sikeres amerikai hadifogoly szökés is előfordult a háború során (lásd a Hajnali mentőakció című filmet), de ezek nem jártak a teljes őrszemélyzet, illetve a tábor megsemmisítésével. Az amerikai hadifoglyok túlnyomó többsége még a szökési kísérlet közelébe sem jutott az észak-vietnámi fogolytáborokban – ami a környezetet, a bánásmódot, valamint a saját vonalak távolságát tekintve egyáltalán nem meglepő.

Ütközetben eltűnt 3. (1988)

A trilógia záródarabjában a családi kapcsolatok kerülnek előtérbe, a háború után hátrahagyott feleségek, szeretők és főleg gyerekek kérdéskörével. A film bevezetője a valósághoz hűen adja vissza a dél-vietnámi rendszer 1975 tavaszi összeomlásának végóráit és az ezzel járó hirtelen és pánikszerű menekülési hullámot, kiemelve benne a történet amerikai szempontjából fájóan lényeges nagykövetségi evakuálást.

Braddock ugyanis azt hiszi, felesége meghalt a káoszban, ám amikor 13 évvel később kiderül, hogy a felesége él, sőt, van egy gyerekük is, visszatér az egykori hadszíntérre. A valóságban „amerázsiaiaknak” nevezett, több tízezres lélekszámot kitevő amerikai-vietnámi gyerekek helyzete valóban tragikus volt a háború után. Bár mintegy 3300 érintett csecsemőt és gyermeket mentettek ki az Egyesült Államokba, az ottmaradottak gyakran nőttek fel árvaként, kitaszítottan, mélyszegénységben, megfelelő ellátás és oktatási lehetőség nélkül. 1988-ban az USA meghozta az „Amerázsiai hazatérési törvényt”, amelynek nyomán ezrek települtek át közülük az Egyesült Államokba.

Magánjellegű, de mégis egyben történeti vonatkozás is a trilógia tekintetében, hogy a filmeket Chuck Norris a Vietnámban 1970-ben elesett öccse, Wieland Clyde Norris emlékének ajánlotta.