Az első Oscar-díjakat 1929-ben adták át, a legjobb filmnek járó nagydíjat pedig egy magyar vehette át. De nemcsak ezért kihagyhatatlan a Budapesti Klasszikus Film Maratonon a Szárnyak című film vetítése.
Az első Oscar-ceremónia aligha hasonlított a manapság megszokott monstre eseményekre: a Los Angeles-i Roosevelt Szálló Virágtermében mintegy háromszázan gyűltek össze, akik vacsorát és táncot követően vettek részt a néhány perces díjátadón, amelynek nyerteseit már hetekkel korábban kihirdették.
A díjakat összesen tizenkét kategóriában osztották ki, az egyes kategóriákban pedig összesen három, vagy néhány kivételes esetben négy jelölt versenyzett, az összes jelölt között pedig szép számmal szerepeltek magyar gyökerű alkotók is.
A legtöbb jelölést a Fox Film gyártásában készült A hetedik mennyország című némafilm kapta, amelynek producere a stúdió magyar származású alapítója, William Fox volt. A film öt jelölésből hármat díjra váltott, köztük a legjobb drámai rendező kategóriában is, amelyet Frank Borzage direktor a Dübörgő élet (The Crowd) című filmet rendező King Vidor elől vitt haza, akinek nagyapja az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc emigráns menekültje, Vidor Károly volt. Fox producerként a Virradat című filmben is közreműködött, amely a legjobb egyedi és művészi alkotásnak nevezett kategória jelölését váltotta díjra.
A hollywoodi stúdiórendszer egyik feltalálójaként számon tartott Adolph Zukor sem hiányozhatott az első Oscar-gáláról: producerként közreműködött A hontalan hős című filmben, amely a legjobb férfi főszereplő díját vitte haza, Bíró Lajos számára pedig a legjobb eredeti forgatókönyv írójának jelölését hozta.
Zukor volt a producere a Legjobb (Kiemelkedő) film díját elnyerő Szárnyak című némafilmnek is, amely így a történelem első Oscar-nagydíjának nyertese.
A William A. Wellman által rendezett romantikus dráma az első világháború idején játszódik és két pilóta történetét meséli el, akik ugyanannak a nőnek a kegyeiért harcolnak egymással. A film bővelkedik látványos repülős jelenetekben, amelyet a korabeli sajtó is méltatott, a speciális effektekért felelős Roy Pomeroyt pedig Oscar-díjjal jutalmazták érte. A Szárnyak egészen 2012-ig az egyetlen Oscar-díjas némafilm címét viselte - ekkor nyerte el a The Artist – A némafilmes című alkotás a legjobb filmnek járó díjat.
A produkció nagyszabású jellegét mutatja, hogy míg akkoriban a legtöbb filmforgatás legfeljebb egy hónapig tartott, a Szárnyak kilenc hónapon keresztül készült, és bár a film költségei folyamatosan emelkedtek, a rendező és a producerek is annyira hittek a film sikerében, hogy nem állították le a produkciót. Megérzésük beigazolódott: a filmet a szakma és a közönség is szerette, a mozikban 63 héten keresztül játszották, és egy csapásra sztárt csinált a főszereplő Charles Rogersből. A film máig fontos hivatkozási alap, 1997-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a Nemzeti Filmarchívumba, mint „kulturálisan, történelmileg és esztétikailag meghatározó” alapmű.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton (szeptember 12-17. több helyszínen) kihagyhatatlan programja a Szárnyak vetítése, a fesztivál továbbá az Erzsébet királynővel és az AZ a bizonyos… című vígjátékkal emlékezik a filmet gyártó Paramount Stúdió alapítójára, Adolph Zukorra. A Paramount későbbi közönségsikerei közül továbbá látható a Római vakáció, a Fogjunk tolvajt!, A keresztapa és a Pomádé című nagysikerű alkotások.
(Budapesti Klasszikus Film Maraton)
