Az Indiana Jones és a sors tárcsájában még a sors tárcsája is a valóságon alapszik. Spoilerek!
Az Indy-sorozat tavaly bemutatott ötödik részében, az Indiana Jones és a sors tárcsájában egy náci tudós időutazás segítségével gonoszkodik, szóval akár azt is gondolhatnánk, hogy 100 százalékban fikció az egész. De nem az, mert ahogy az előző részekben is mindig volt valóságmag a természetfeletti (és néha a tudományos-fantasztikus) elemek mögött, úgy itt is ez a helyzet.
Náci doki a kormány szolgálatában?
Az egyik legjobb dolog az Indiana Jones és a sors tárcsájában a fantasztikus főgonosz, dr. Jürgen Voller (Mads Mikkelsen), a náci matematikus, aki a legendás Antiküthérát akarja megkaparintani, hogy repedéseket hozzon létre az időben.
Dr. Voller ugyan kitalált személy, de nyílt titok, hogy az amerikai kormány és a NASA valóban toborzott prominens náci tudósokat az 1940-es évek közepén, nem sokkal a II. világháború befejezése és a Harmadik Birodalom feloszlatása után. Az USA által a "Gemkapocs hadművelet" eredményeként beszervezett tudósok közt nem csupán Hitler- és a náciszimpatizánsok voltak, hanem SS-tisztek és a hírhedt koncentrációs táborok felügyelői is. Sok tudósra valószínűleg kivégezés várt volna a háborús bűneik miatt, így az USA-val való együttműködés vonzó alternatívát jelentett.
A NASA által felvett egyik leghírhedtebb figura Wernher von Braun volt, aki jó eséllyel Dr. Voller karakterének fő ihletője. Von Braunnak tulajdonítják többek között a modern ballisztikus rakéta megalkotását más katonai fejlesztések mellett. Csak a halála után derült ki, hogy Wernher von Braun az SS egyik prominens tagja volt, és koncentrációs táborok foglyait választotta ki a gyilkos rakétái megépítéséhez, akik közül sokan meghaltak a munkálatok során. A sors iróniája, hogy az "űrutazás atyjának" tartott személy egyben a történelem egyik legelvetemültebb alakja is.
A sors tárcsája létezik
A vágy titokzatos tárgya ebben a filmben az Antiküthéra, egy szerkezet, amelyet a Római Birodalom korában a görög matematikus, Arkhimédész készített.
Öreg Indy nem vén Indy, de maga a film elég fogatlan. Kritika Cannes-ból.
Cannes-i kritikánk
Az Antiküthéra egy valódi eszköz, és (állítólag) tényleg Archimédesz fejlesztette ki, de persze nem képes portálokat létrehozni az időben. Az eszköz azonban így is talán az egyik legjelentősebb történelmi jelentőségű műtárgy, amelyet valaha felfedeztek. A szakértők úgy vélik, hogy az 1901-ben megtalált eszköz a legkorábbi számítási feladatokra használt eszköz, vagyis gyakorlatilag a történelem első számítógépe. Ez egyben az egyik legzavarbaejtőbb műtárgy, mivel semmi sem hasonlít rá abból a korszakból, ahonnan származik.
Siracusa ostroma tényleg megtörtént
A film csúcspontján dr. Voller ahelyett, hogy a második világháborúba menne vissza, Indyvel együtt véletlenül Kr. e. 200 körül köt ki, valószínűleg azért, mert nem vette figyelembe a kontinensek sodródását. Míg Indy ámulattal figyeli a szeme előtt zajló történelmet, addig a görög és a római harcosok is megrémülnek a felettük lévő repülőtől, azt gondolván, hogy az valamiféle sárkány. Jelen van maga Arkhimédész is, aki éppen azon a tárcsán dolgozik, amely a film hőseit és gonosztevőit az idővonalra hozta. A látványos jelenet azzal ér véget, hogy dr. Voller szörnyethal, Indy pedig eldiskurál Arkhimédésszel.
Az átalakuló stúdiólogó, Kali vére és a Pan Am-repülőgép piros csíkkal jelzett útvonala is régi ismerősként köszönti a rajongókat az Indiana Jones és a sors tárcsájában.
Feltűnt?
Siracusa ostroma szintén egy valós esemény, amely i. e. 200 körül zajlott. Az ostromra a második pun háború idején került sor, amikor Róma és Karthágó a Földközi-tenger ellenőrzéséért harcolt. A valóságban a csata római győzelemmel és Arkhimédész halálával végződött. A filmben azonban úgy tűnik, hogy Indy megváltoztatta a történelmet, és Arkhimédész eleget élhetett ahhoz, hogy megalkossa a sors tárcsáját.
Via: Collider