Nem CGI technológiát használt a gombafelhő pusztításának bemutatásához, hanem a trükkmesterekkel maketteket épített, és azokat robbantotta fel.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk itt a PORT.hu hasábjain, Christopher Nolan életrajzi filmet forgatott Oppenheimer címmel, Cillian Murphy főszereplésével J. Robert Oppenheimerről, az atombomba egyik atyjáról. Nolanről köztudott, hogy nem híve a CGI technológiának, a filmjeiben mindig törekszik arra, hogy a lehető legkevesebb számítógéppel generált speciális effektet használja. Emlékezzünk csak, micsoda bombahír volt, amikor kitudódott, hogy a nagyobb hitelesség kedvéért egy igazi repülőgépet tört össze a Tenet forgatásán!
Christopher Nolan vett egy Boeing 747-est, csak azért, hogy összetörhesse új filmjében, a Tenetben
„Impulzusvásárlás” volt, a rendező nem akart CGI-vel bíbelődni meg kis makettekkel lacafacázni.
Tovább
Ez a CGI-mentes rendezői ars poetica most arra késztette Nolant, hogy az Oppenheimerhez
a valóságban is újraalkossa a kísérleti atomrobbantásokat,
egyebek között például a Trinity-tesztet, amelyet 1945. július 16-án hajtottak végre az amerikai mérnökök az új-mexikói sivatagban.
Persze itt most nem arra kell gondolni, hogy Nolan igazi atombombákat robbantgatott a kert végében, hanem arra, hogy valódi robbanásokat akart felvenni a kamerájával. Ehhez ki kellett ókumlálnia többek között azt, hogyan alakítja ki a jól ismert gombafelhő formáját úgy, hogy ehhez nem használ fel semmiféle radioaktív anyagot.
A Total Film Magazine-ban Nolan régi munkatársa, az Oppenheimer speciális effektusait felügyelő Scott R. Fisher beszélt arról, hogyan oldották meg ezt a forgatáson. Fisher, aki olyan filmeken is dolgozott korábban, mint a Top Gun: Maverick, megjegyezte, hogy a rendezők többsége nagyrészt CGI-vel képzeli el az akciójeleneteket – nem így Nolan, akinek teljesen más rugóra jár az agya. Az Oppenheimer esetében ugyanis a régimódi miniatűrökhöz nyúltak vissza: makettekhez, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy valóságosnak tűnjenek, de elég kicsik ahhoz, hogy a kamerát közel lehessen tenni hozzájuk (szintén makettekkel oldotta meg egyébként a nukleáris robbanást James Cameron is a Terminator 2 - Az ítélet napjában, amelynek a kulisszatitkairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen).
Olyan nagyra csináljuk meg ezeket, amennyire csak lehet, de a méretarányt csökkentjük, hogy kezelhető legyen. Közelebb hozzuk a kamerához, és olyan nagynak mutatjuk meg, amennyire csak lehet ebben a környezetben.
A robbantáshoz azonban sok olyan vegyszerre és gyúlékony anyagra volt szükség, amelyekkel borzasztóan veszélyes játszani. Fisher ezért ki is hangsúlyozta, hogy az efféle „barkácsolást” mindig a szakértőkre kell bízni! A trükkmester részletesen elmagyarázta a bombája összetevőit is:
Többnyire benzin, propán, vagy hasonló. (...) De aztán olyan dolgokat is beletettünk, mint az alumíniumpor és a magnézium, hogy fokozzuk a fényességét, és adjunk neki egy bizonyos kinézetet. (...) Azt akartuk, hogy mindenki a villanásról, a fényességről beszéljen. Szóval megpróbáltuk ezt a lehető legjobban reprodukálni.
