Egészen bizonyos, hogy a magyar írók népszerűségi listáját mindig is Rejtő Jenő fogja vezetni. Művei képregényben is hihetetlenül népszerűek, ám a filmek valahogy soha nem tudták visszaadni a szerző humorát. Íme öt film, olvasóink értékelése alapján rangsorolva.
A három testőr Afrikában (Port: 6,4)
Bujtor István filmje tökéletesen megmutatja, milyen állapotban volt a magyar filmgyártás húsz évvel ezelőtt, különösen, ha még azt is hozzávesszük, hogy 1997-ben a legnagyobb közönséget vonzó filmként elnyerte a Moziüzemeltetők díját. Bujtor soha nem volt jó rendező, A három testőr Afrikában pedig egyszerűen pocsék. Látványban nem nyújt többet, mint egy közepesen kivitelezett tévés produkció, lerí róla az olcsóság, hiába a kiváló színészek, a szereposztás teljes mellényúlás, és az egész inkább a stáb potya tunéziai nyaralásának tűnik, mint valódi filmnek. Rejtő humora is eltűnt valahol a homokdűnék alatt.
A fekete múmia átka (Port: 6,8)
Madarász Isti jó ízléssel beláthatta, hogy Rejtőt filmre adaptálni gyakorlatilag lehetetlen, így A detektív, a cowboy és a légió szabad feldolgozásával inkább afféle stílusgyakorlatként idézte meg a szerző humorát. Maga az alaptörténet a kávéházban sínylődő, lecsúszott ponyvaírók mindennapos kínlódását mutatja be, és a tipikus rejtői figurák és sztorielemek főleg az ötletelést illusztrálva jelennek meg, két konyak között. Madarász szépen sorra veszi Rejtő ponyváinak kedvelt zsánereit, csomó poént megidéz a regényekből, így a A fekete múmia átka inkább főhajtás, az életmű egy teljes órányi előzetese.
Úrilány szobát keres (Port: 8,8)
Ugyan nem forgatókönyvíróként, de Rejtő hivatalosan két film történetét jegyzi, de még kettőben közreműködött, a zsidótörvények miatt névtelenül. Az 1936-os Sportszerelem után egy évvel mutatták be a zenés színpadi vígjátéka alapján készült, jóval népszerűbb Úrilány szobát keres című filmet, a kor legnagyobb színészeivel, Ajtay Andorral, Kabos Gyulával, Somló Istvánnal és Zilahy Irénnel.
Meztelen diplomata (Port: 9)
Talán a legismertebb és legnépszerűbb mind közül Palásthy György filmje, ami a Vesztegzár a Grand Hotelben alapján készült, bár jócskán változtattak a történeten.
A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (Port: 9,3)
1942-ben munkaszolgálatosként Rejtőt a Don-kanyarba vezényelték, ott halt meg, bár holtteste soha nem került elő. Somló Tamás 1970-ben készült filmje sajátos módon ötvözi a Csontbrigád és A láthatatlan légió motívumait a szerző életének utolsó napjaival, és a halálba menetelő író (Őze Lajos nagyszerű alakításában) előtt megjelennek regényeinek legismertebb szereplői.
