Vannak világháborús filmek, amiket szeretünk, de tudjuk, hogy a dolgok nem egészen úgy történtek, és vannak azok, amelyek készítői rengeteg pénzt, kutatást és energiát fektettek abba, hogy hitelesen adják vissza az eseményeket.
10. A gátrobbantók (1955)
A német hadiipar kapacitásának jelentős részét a Ruhr-vidék szolgáltatta, így az angolok már a háború legelejétől törekedtek a környék infrastruktúrájának lerombolására, különös tekintettel a vízellátást biztosító gátakra. Külön erre a célra fejlesztették ki az ún. pattogóbombát, amelynek az volt a célja, hogy pont a gát megfelelő részénél robbanjon fel, maximális kárt okozva. Az alig tíz évvel a háború vége után bemutatott film a bomba kidolgozását, az erre a célra kiválasztott pilóták kiképzését, az első próbákat, és persze az éles bevetést mutatja be. Az utóbbihoz a háborút is megjárt igazi négymotoros Avro Lancaster nehézbombázókat használtak fel, így a hitelesség aligha lehet kérdés, bár 1955-ben a bomba egyes technikai részmegoldásai még mindig titkosítva voltak – utólag kiderült, hogy az már kevésbé lett pontosan ábrázolva. Ez egyébként George Lucas egyik abszolút kedvence, aki a Star Wars IV. - Csillagok háborújában (1997) a Halálcsillag elleni támadást gyakorlatilag innen ollózta ki, még párbeszédeket is átemelve – igaz, ő már nem pattogó bombát, hanem protonágyút használt.
9. Rendíthetetlen (2014)
Angelina Jolie a rendezője és a producere, a Coen testvérek pedig a forgatókönyvírói ennek a valós történetet feldolgozó drámának, amely Louie Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Az alulról jött, első generációs bevándorló Zamperininek az is csoda volt, hogy bekerülhetett a berlini olimpiára induló amerikai futóválogatottba, majd a második világháború kitörésekor egy B-24-es Liberator bombázógépen szolgált a Csendes-óceáni hadszíntéren. Louie több véres bevetés után
két társával együtt túlélte repülőgépük lezuhanását,
és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek. Itt „celeb” státuszának köszönhetően külön elbánásban részesült, ami a japánok esetében akkor felért egy halálos ítélettel. Jolie választása a főszerepre tökéletes volt, a fiatal angol Jack O'Connellben tényleg izzik a tűz, és tényleg elhisszük neki, hogy nem lehet megtörni. És amit látunk, az szóról szóra megtörtént, nincs szépítés vagy drámai túlzás.
A film megnézhető a Netflixen és a Showtime-on
8. A tengeralattjáró (1981)
Hajlamosak vagyunk a tengeralattjárókat az óceánok alattomos gyilkosaiként látni, pláne, ha horogkereszt van az oldalukra pingálva, ám abba kevesen gondolnak bele, milyen érzés egy ilyen hajón szolgálni, milyen a mélyben hallgatni a rájuk dobott bombák hangját, átvészelni a viharokat - vagy látni az általuk okozott pusztulást. Erről szól a Wolfgang Petersen által rendezett, Lothar-Günther Buchheim regényéből készült film.
Petersen két, eredeti arányaiban megépített tengeralattjárót és persze számos kisebb modellt használt fel a forgatáskor,
de nem engedték meg a színészeknek azt a luxust, hogy kibontsák a díszlet oldalait, mindent az eredeti, klausztrofóbiás körülmények között vettek fel. A hitelességet az is biztosította, hogy tanácsadóként jelen volt a történetet inspiráló, valódi U-96-os U-Boot kapitánya, Heinrich Lehmann-Willenbrock. illetve egy másik német tengeralattjáró elsőtisztje.
7. A bukás - Hitler utolsó napjai (2004)
A Bukás aprólékosan idézi meg Hitler (a zseniális Bruno Ganz) – és a Harmadik Birodalom - utolsó 10 napját, amelyeket nagyrészt a berlini birodalmi kancellária alatti Führerbunkerben töltött, miközben a feje fölött a német fővárosra tüzérségi lövedékek záporoztak, és a szovjet csapatok ostromolták annak épületeit. Nem meglepő, hogy a film pontosan ábrázolja az olyan részleteket, mint az egyenruhák, fegyverek vagy maga a nyelvezet, ahogy pontosan hozza az utolsó napok során bekövetkezett összes főbb mozzanatot, mint például Hitler csatlósainak vélt árulásait és a Führer öngyilkosságát. De ezt bármely film megtehette volna, Oliver Hirschbiegel rendező azonban arra is képes volt, hogy egészen pontosan,
tényleg az utolsó szóig visszaadja a Hitler és tábornokai, illetve olyan megmaradt bizalmasai, mint Joseph Goebbels közötti beszélgetéseket,
és ez nem azért nagy szó, mert pontos, hanem azért is, mert hangulatában is teljességgel hiteles.
6. A tábornok (1970)
George S. Patton (George C. Scott) elképesztő karakter volt: lovastisztként kezdte karrierjét, majd az I. világháború alatt az első amerikai tankparancsnok lett, később ő lett hazája páncélos doktrínájának kialakítója. Öttusázott, sőt olimpikon is volt, ezen kívül költő, pilóta, rendkívüli klasszikus műveltséggel bírt, több nyelven beszélt, miközben nyers és profán volt. A II. világháborúban az észak-afrikai hadszíntéren már egy hadtestet vezényelt, gatyába rázva az eleinte gyengén teljesítő zöldfülű amerikai katonákat. Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Pillangó, A brazíliai fiúk) életrajzi filmje innen kíséri végig a rendkívül ambiciózus és agresszív parancsnok életét.
Akit katonai sikerei egyre előrébb visznek, hogy aztán saját meggondolatlan tettei gáncsolják el.
A film, amelynek a forgatókönyvírója a fiatal Francis Ford Coppola, legnagyobb erénye, hogy képes Patton személyiségének összetettségét megragadni. Aki végtelenül hiú, harsány és otromba, de közben ókori klasszikusakat idéz, franciául cseveg, és kétségkívül inspiráló és hatékony vezető. Ha van a történetnek gyenge pontja, az Omar N. Bradley tábornok (Karl Malden), Patton felettesének alakja – a film részben az ő emlékiratai alapján készült, és ezért olyan pozitív figura az egyébként egyáltalán nem népszerű Bradley a filmben.
A film megnézhető az Disney+-on
5. Dunkirk (2017)
Christopher Nolan a tökéletesség megszállottja, ha ő hozzányúl egy ilyen témához, akkor nem hibázik, még akkor sem, ha a Dunkirk annyiban valóban kitaláció, hogy hőseit nem valóban élt emberekről mintázták, kitalált karakterek – akik akár igaziak is lehetnének. Nolan eposzi léptékű, az angol színjátszás legjobbjaival előadott munkája a II. világháború egyik legnagyobb brit vereségéből varázsol felemelő győzelmet, és abban valóban igaza van, hogy a Brit Expedíciós Haderő evakuálása az összeomló Franciaországból létfontosságú volt Anglia számára, és lehetővé tette a harc folytatását. Ehhez Nolan megmutatta mind
az egyre zsugorodó partszakaszon rekedt angol katonák, a kimentésükre érkező tengerészek és a felettük harcoló pilóták közös erőfeszítését,
mind azt a borzalmat, amit a földön, égen és levegőben át kellett élniük – és teszi ezt elképesztő technikai színvonalon, az esetek többségében mellőzve a számítógépes trükköket.
4. Schindler listája (1993)
Könnyű nem szeretni, de érdemes tisztelni és elismerni a valaha készült leglátványosabb holokauszt-filmet. Nonstop borzalom és szenvedés az, amit látunk, és ugyan tudjuk, milyen sok embert mentett meg Steven Spielberg filmjének hőse, a nácikkal cimboráló, a zsidókban eleinte csak olcsó munkaerőt látó német iparmágnás, Oscar Schindler (Liam Neeson). A fekete-fehérben felvett megannyi szenvedés - persze tudjuk, ott van a piros ruhás kislány is, talán kissé túlságosan is hatásos gesztusként – mögött egy nagyszerűen megszerkesztett és bravúrosan fényképezett és rendkívül alaposan dokumentált tényeken alapuló történet és számos egészen rendkívüli alakítás áll. A sok remek színész közül is kiemelkedik Ralph Fiennes, mint a szenvtelen, szadista lágerparancsnok. Létező karakter valódi szokásáról beszélünk, aki a reggeli után félmeztelenül az erkélyéről a táborlakókra vadászgatott bemelegítésként a „munkakezdéshez”.
A film megnézhető az APPLE TV-n és a SkyShowtime-on
3. Levelek Ivo Dzsimáról (2006)
A cím nem csal, Clint Eastwood, aki ugyanazzal a lendülettel megcsinálta az Ivo Dzsima-i ütközet amerikai verzióját A dicsőség zászlaja címmel, valóban a japán védők leveleiből és naplórészleteiből dolgozott, amiket Iris Yamashita és Paul Haggis gyúrt össze forgatókönyvvé. A csata azért számított mérföldkőnek, mert az amerikaiak közel jártak Japánhoz, és az apró vulkáni szigetre azért volt szükségük, hogy repülőgépeik már az anyaországot bombázhassák. A sziget védelmével a világlátott, művelt Kuribayashi tábornokot (Ken Watanabe) bízzák meg, akinek nemcsak az ellenséggel,
de saját fanatikus, embereik életét feleslegesen eldobó tisztjeivel is meg kell küzdenie,
miközben tudja, hogy semmi esélye a győzelemre. Bár a film nem volt anyagi siker – a japán nézőpontot képviselte, nem voltak benne nagy sztárok és feliratozva kellett nézni - , történelmi hitelességéhez semmi kétség sem férhet.
A film az AppleTV-n kölcsönözhető ki
2. Ryan közlegény megmentése (1998)
A szokásos amerikai propaganda - szoktak legyinteni a valaha készült talán legjobb, de biztosan legsikeresebb háborús filmre, ami nem igaz. Bár az alapsztori fikció, de nem teljesen: merthogy James Francis Ryant valós személyről mintázták, egy bizonyos Frederick William "Fritz" Niland őrmesterről, aki a 101-es légi szállítású hadosztályban szolgált, és akit valóban kivontak a frontvonalból, amikor kiderült, hogy elesett három fiútestvére (bár az egyik valójában japán fogságba esett és túlélte a háborút). Steven Spielberg hihetetlenül felkészülten állt neki a forgatásnak, minden valamirevaló történésszel konzultált, a legelismertebb szakértőket fogadta fel konzultánsnak, még élő veteránokkal beszélt. És Spielberg nemcsak profi, okos is, és főhősének egy olyan színészt tett meg, aki egyáltalán nem az az elitkatona típus: Tom Hanks vezeti ugyanis azt a ranger alakulatot, amelyik 1944. június 6-án partra száll az Omaha partszakaszon, hogy elnémítson egy ellenséges üteget – ami nincs is ott. Ami tényleg így volt. A film a partraszálláson kívül a korabeli hadviselés szinte minden módját megmutatja: járőrözés, orvlövésszel való találkozás, rajtaütés, helyiségharc, és teszi mindezt az utolsó centiig hitelesen. Az eredmény öt Oscar-díj volt, köztük a legjobb rendezésért járó.
A film a NETFLIX-en nézhető meg
1. A leghosszabb nap (1962)
Cornelius Ryan szemtanúk beszámolóira támaszkodó, rendkívül népszerű azonos című dokumentumregénye szolgáltatta Ken Annakin filmjének alapját. A sok nézőpontot sok szálon bemutató mű alkotói, akik elképesztő mennyiségű nagy sztárral dolgoztak – igaz, van köztük kissé túlkoros is, mint az ekkor 54 éves, elhízott John Wayne -, a lehető legpontosabban, leghitelesebben szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit.
Itt mind az angolok, az amerikaiak, a franciák és a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát,
és a hatalmas költségvetésből dolgozó produkció elkészítése során elképesztő díszleteket építettek fel, és hűen ábrázolták a korabeli haditechnikát is. Ehhez rengeteg veteránt alkalmaztak tanácsadóként, akik nagyban hozzájárultak a produkció hitelességéhez. A Szabad Francia Hadsereg egységeinek egyetlen felvétellel készült kikötői rohamát ma is tanítják operatőröknek.
Forrás: Collider.com