Minden idők 10 legjobb erotikus thrillere

1987. szeptember 18-án, azaz 35 éve mutatták be az észak-amerikai mozik a Végzetes vonzerő című erotikus thrillert. A jeles évforduló alkalmából összegyűjtöttünk további kilenc alkotást, amin egyszerre kétféleképpen is lehet borzongani.

Gyilkossághoz öltözve (1980)

Brian De Palma Hitchcock egyik leglelkesebb követőjeként a Psycho és a Hátsó ablak igézetében forgatta le ezt a kiváló munkáját, ami ma már transzvesztita gyilkosa miatt vörös posztó lenne az érzékenyebb közönség szemében (de valójában megfelelően ki van dolgozva és meg van alapozva a lélektani vonala is). A film rögtön egy szexjelenettel indít, majd egy valóra vált erotikus fantáziával folytatódik, hogy később egy szexmunkás lépjen elő az egyik főhőssé, akihez szintén több izgalmas/izgató képsor kapcsolódik. És hogy mindez mégis rendkívül jó ízléssel lett megvalósítva, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan színészek vállaltak szerepet benne, mint Michael Caine, Angie Dickinson és Nancy Allen.


Szenvedélyes bűnök (1984)

A bizarr fantáziájú angol rendező, Ken Russell amerikai erotikus thrillerében egy házasságában csalódott fiatalember (John Laughlin) a munkája során rájön, hogy az egy divattervező stúdió ipari kémkedéssel gyanúsított munkamániás alkalmazottja (Kathleen Turner), akinek a megfigyelésével megbízták, éjjelente prostituáltként váltja valóra kuncsaftjai – és sok jel mutat arra, hogy a saját maga – perverz vágyait. Bobby vonzódni kezd a China Blue álnéven tevékenykedő nőhöz, akinek ezzel párhuzamosan a megszállottjává válik egy vallási fanatikus prédikátor is (Anthony Perkins). Az izgalmas montázsokkal (rajzos és videóklipbetétekkel) és némi humorral is megtámogatott alkotásban az alkotók Perkins figuráját egyértelmű Norman Bates-utalásokkal ruházták fel,

de a Szenvedélyes bűnök sokkal több egyszerű Psycho-utánérzésnél: a szexjelenetek és Russell szerzői kézjegyei mögött valójában egy fantáziadús, mégis szabályos szerelmes film húzódik.


Alibi test (1984)

Úgy tűnik, Hitchcock mint kiindulási alap megkerülhetetlen tényező az erotikus thriller műfajában: De Palma is többször visszatért hozzá – ebben a filmjében egyértelműen a mester Szédülés című alkotását idézi meg (amit Hátsó ablak-utalásokkal dob fel), szexi részletekkel egészítve ki az eredeti cselekményt. A sztori szerint egy gyönyörű fiatal nő rendszeresen csábító sztriptízt ad elő mesés hollywoodi otthonában, amit a szomszédos házból egy kezdő színész figyel. A kukkolás már-már mániájává válik a fiatalembernek, amikor egy nap váratlanul tehetetlen szemtanúja lesz a nő brutális meggyilkolásának. Ahelyett, hogy értesítené a rendőrséget, követni kezdi a pszichopata gyilkost. A nyomok a pornómozik kemény, perverz világába vezetnek.

Az izgalmas sztori mellett a film legvonzóbb eleme a fiatal, igen csábító Melanie Griffith, aki nemcsak önállóan nyújt kiemelkedő alakítást, de a férfi főszereplő Craig Wassonnal is remekül működik köztük a kémia.


Végzetes vonzerő (1987)

Talán épp Adrian Lyne rendezése volt az, ami kivívta, hogy ne csak lenézett (al)műfajként vagy különös látásmódú rendezőzsenik gyanús hobbijaként tekintsenek az erotikus thrillerre, hanem a fősodorba is bekerüljön. Ehhez kellett a családi drámával és egy szimpatikus férfi főhős életközepi válságával feldúsított cselekmény is, na meg Glenn Close elképesztően átélt alakítása. A másik fél részéről röpke viszonynak szánt kapcsolatba belecsavarodó nő szerepében a színésznő olyan hitelesen és jól felépítve jeleníti meg a karakter őrületét, hogy a mű pszichothrillerként is megállja a helyét; a sztár ezenkívül azt is sikerrel bizonyította, hogy nem kell feltétlenül szabályos szépségnek lenni ahhoz, hogy valaki eljátsszon egy dögös femme fatale-t. A Végzetes vonzerő mindennek köszönhetően igazi klasszikussá vált, amelynek legemlékezetesebb jeleneteit nemcsak a filmínyencek, de szinte bárki fel tudja idézni. Szegény nyuszi!

 

Egyedülálló nő megosztaná (1992)

A svájci és német származású, de Teheránban született, majd Közép-Afrikában és Kolumbiában nevelkedett Barbet Schroeder Amerikában forgatott filmekkel vált a thriller műfaj kismesterévé (A szerencse forgandó, A gyanú árnyéka, Gyilkos donor, Kísérleti gyilkosság), és nem egy munkájában az erotikus thrillerrel is kacérkodott. A szexhez a legközelebb a Bridget Fonda és Jennifer Jason Leigh főszereplésével készült Egyedülálló nő megosztanával került, ami ugyan a legtöbbünk emlékezetében mentálisan sérült főgonoszával és doppelgänger-motívumaival inkább pszichothrillerként maradt meg, de ha jobban utánagondolunk, volt azért ott pár zaftosabb jelenet, hiszen SPOILER! az őrült Hedy egyéb hátborzongató tettei mellett a főhősnő pasiját (Steven Weber) is elcsábította.


Elemi ösztön (1992)

Lehet, hogy a Végzetes vonzerő emelte be a fősodorba az erotikus thrillert, de a holland Paul Verhoeven volt az, aki elérte, hogy élvonalbeli sztárok részvételével forgatott hollywoodi stúdiófilmben láthassunk kőkemény, vérrel és erőszakkal felturbózott szexjeleneteket. Az Elemi ösztön máig a műfaj alapvetése, ami nemcsak rendkívül népszerűvé tette az erotikus thrillereket a kilencvenes években, de a Végzetes vonzerő után végképp bebetonozta Michael Douglast a zsáner sztárjaként (lásd még a két évvel későbbi Zaklatást), és legfőképpen elindította a pályán a csodálatos Sharon Stone-t, akinek ugyan kezdő színésznőként nem volt épp a legjobb élmény a forgatás, de az általa életre keltett Catherine Tramellnek ott a helye a legemlékezetesebb (és legfélelmetesebb) filmes hősnők panteonjában.


Vad vágyak (1998)

Az Elemi ösztön tette lehetővé például ennek az igen szexi filmnek a leforgatását is. A Vad vágyak ugyan nem olyan erős alkotás, mint a listánkon szereplő legtöbb mű, de csavaros sztorija a legvégéig tartogat meglepetéseket, forró szexjeleneteivel és csábos színészeivel pedig egyszerre szolgálja ki a férfi és a női közönséget (hiszen Denise Richards és Neve Campbell mellett ott találjuk Matt Dillont és Kevin Bacont is). Habár Richards nem egy színészóriás, a Vad vágyakban nyújtott fülledt alakítása sokak számára maradt emlékezetes, Campbell pedig Suzie megformálásával igen meggyőzően tört ki a naiva szerepkörből. Na és persze ne feledkezzünk meg a produkció csúcspontját jelentő édes hármasról sem (vigyázat, a belinkelt videó SPOILERes)! Mindez együtt az évek során igazi kultfilmmé avatta John McNaughton rendezését, amit máig nagyon szeretnek a nézők.


Tágra zárt szemek (1999)

A listánkon szereplő kiváló munkák közül minden bizonnyal ez a legmélyebb alkotás: igazi pszichoszexuális mélyfúrás, hipnotikus remekmű, ami virtuóz módon egyensúlyoz a családot szimbolizáló, csak finoman, a háttérben felsejlő karácsonyi hangulat és a freudi lélektan között. Mindez mondjuk nem is csoda, hiszen a Tágra zárt szemeket nem más rendezte, mint egy Stanley Kubrick nevű mozimágus (Dr. Strangelove, 2001: Űrodüsszeia, Mechanikus narancs, Ragyogás, Acéllövedék), akinek ez volt az utolsó befejezett alkotása. A mű olyan súlyos témákat boncolgat, hogy a cselekmény középpontjában álló értelmiségi házaspárt alakító valódi házaspár tagjainak, Tom Cruise-nak és Nicole Kidmannek egyes elméletek szerint többek közt erre ment rá a kapcsolata. De a film Cruise pályáján is érdekes színfolt, hiszen robbanékonyabb alakításokban szoktuk meg, itt ezzel szemben kifejezetten bizonytalan és sebezhető. Az meg már csak hab a tortán, hogy

a Tágra zárt szemek talán az egyetlen karácsonyi mozi, amiben orgiajelenetet is találunk.


Kegyetlen játékok (1999)

Roger Kumble alkotása sikerrel ültette át a Veszedelmes viszonyok című, sokszor adaptált XVIII. századvégi francia levélregényt az elsősorban az épp akkoriban szexuális öntudatra ébredő Y generáció tagjait megszólító, erotikus jelenetekben bővelkedő tinifilmmé. A Kegyetlen játékokban pont a megfelelő arányban keveredik ármány és szerelem, a melodrámai fordulatokat pedig tehetséges fiatal színészek tették fogyaszthatóvá Sarah Michelle Gellartől kezdve Ryan Phillippe-n át a szűzies Reese Witherspoonig.

A mű persze mindezzel együtt sem vált volna kultfilmmé, ha nincs benne az a bizonyos, azóta egyenesen ikonikussá nemesedett csókjelenet Gellar és Selma Blair között.


A hűtlen (2002)

A Végzetes vonzerő rendezője, Adrian Lyne a 2000-es évek elején visszatért az erotikus thriller műfajához. Akkortájt már elmúlt a zsáner aranykora, az alkotó pedig úgy próbálta visszacsempészni a köztudatba, hogy egy 1969-es francia filmet, a Claude Chabrol által jegyzett A hűtlen feleséget remake-elte, Richard Gere-rel és Diane Lane-nel a főszerepben. A hűtlennel kapcsolatban a vágytól, féltékenységtől és mindezek fizikai lenyomatától gazdag cselekmény mellett Lane Oscar-jelölt alakítását szokták dicsérni, s habár az észak-amerikai mozikban a film nem ment nagyot, a nemzetközi közönség szerette; Jennifer Lopez pedig a mai napig bánja, hogy annak idején nemet mondott a felkérésre (hiszen a női főszerepet játszhatta volna). A sors úgy hozta, hogy A hűtlen után Lyne kerek húsz évig nem rendezett filmet, de az idén pont egy erotikus thrillerrel, a Mélyvízzel tért vissza.

Az új alkotás sajnos csapnivalóan sikerült, de bízunk benne, hogy ez nem jelenti azt, hogy a műfajnak a 2020-as években már leáldozott, hiszen szerintünk van benne potenciál.


(via Thrillist, IMDb)