Minden jó, ha a vége jó? Kedvenc befejezéseink

Van, amikor egy film nem happy enddel ér véget, mégis jobb kedvünk lesz tőle. Íme 5 felemelő finálé.

A múlt héten került mozikba Mads Mikkelsen Oscar-díjas filmje, a Még egy kört mindenkinek. A sztori szerint négy gimnáziumi tanár úgy dönt, hogy kipróbálja a gyakorlatban azt az elméletet, amely szerint az állandó, enyhe spicces állapot fenntartásával jobbá tudnák tenni a szakmai és a magánéletüket. A sztori egy idő után drámaivá fordul, a film lezárása viszont – kollégánk kritikáját idézve – „ vicces, magasztos, elegáns, bravúros és nagyon, de nagyon felemelő”.

Ez a finálé megihletett bennünket is, és úgy döntöttünk, összegyűjtjük kedvenc befejezéseinket. De nem a kifejezetten sokkoló vagy csavaros finálékat kerestük (azt már megtettük korábban), hanem a felemelő zárlatokat, amelyekből nem hiányzik a remény. (A lista természetesen spoileres.)

Whiplash

Damien Chazelle önéletrajzi ihletésű filmjének főszereplője, Andrew (Miles Teller) híres akar lenni, és ezért mindent meg is tesz. A világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, ahol találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, ha kell verejtékkel, ha kell vérrel. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül, és úgy tűnik, teljes kudarccal zárul kettejük története. A tanárt kirúgják, a srác kiábrándul a dobolásból. Hónapokkal később mégis találkoznak, és a tanítvány egy monumentális dobszólóval bebizonyítja, hogy méltó a mester elismerésére.

Kerülőutak

Alexander Payne road movie-jának egyik főszereplője, Jack (Thomas Haden Church) az esküvője előtt egy héttel bortúrára indul legjobb barátjával, Milesszal (Paul Giamatti) abban a reményben, hogy szabadsága utolsó hetében elcsábíthat még néhány nőt. De a kiruccanás egészen másképp alakul, mint tervezték, miután megismerkednek Stephanie-vel (Sandra Oh) és Mayával (Virginia Madsen). Az írói sikertelensége és a válása miatt Miles úgy érzi, nincs még kész egy új kapcsolatra. Hetekkel később, amikor Mayától üzenetet kap, úgy dönt, mégis visszamegy a nőhöz. A nagy találkozást nem látjuk, csak azt, ahogy Miles megérkezik a házhoz – de egy ilyen visszafogott filmhez pont ilyen csendes befejezés illik.

Simon mágus

Enyedi Ildikó 1998-ban bemutatott filmjében a francia rendőrség Párizsba invitálja a híres magyar parafenomént, Simont, hogy segítsen megoldani egy bűnügyet. A francia fővárosban él a magyar származású Péter is, aki valódi „máguspárbajra” hívja a riválisának tekintett férfit. Három napot kell eltölteniük a föld alatt, s harmadnapra "feltámadni". Simon belemegy a párbajba, és úgy tűnik, hogy ezzel aláírja a halálos ítéletét. Péter túléli a mutatványt, riválisa azonban nem mozdul. A zárójelenetben azt a szép francia lányt látjuk, akivel Simon még Párizsba érkezésekor ismerkedett meg, és akivel randevút beszélt meg három nappal későbbre egy tolmács segítségével. A lány vár és vár, kémleli a tömeget, aztán megpillant valakit, és elmosolyodik. A többi a nézőre van bízva.

Truman show

Truman Burbank (Jim Carrey) nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező (Ed Harris) ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó.

Peter Weir korát megelőző filmjének alaphelyzete amennyire vicces, annyira nyomasztó, éppen ezért esik olyan jól a nézőnek, hogy Trumannek a film legvégére sikerül kitörnie a valóságshow művilágából. Az ismeretlenbe ugrik fejest, de bármi is vár rá, az csak jobb lehet a hazug valóságshow-életnél.

A régi város

Kevés nyomasztóbb film készült Kenneth Lonergan drámájánál az elmúlt 10 évben. A Casey Affleck által alakított Lee-t durván sújtja az élet. A családját egy tragédiában elveszítette, emiatt el is költözött a Manchester nevű kisvárosból, most azonban bátyja halála miatt kénytelen visszatérni. Kiderül, hogy testvére őt jelölte ki fia gyámjául. A gyászoló kamasszal azonban nehezen találja a hangot, és kapcsolatuknak az sem tesz jót, hogy még ő sem tette túl magát a traumáin. Az elégikus finálé azonban mégis reménykeltő, mert azt mutatja meg, hogy sikerült közelebb kerülniük egymáshoz.