Mintha egy másik filmet néznénk – rendezői változatok

Jövőre érkezik Az Igazság Ligájának Zack Snyder-féle rendezői változata, és az ígéret szerint egy teljesen más filmet fogunk kapni, mint a szedett-vedett moziverzió. Korábban is volt már erre példa, hogy a bővített, újravágott változat csaknem egy teljesen más filmet eredményezett, de minimum olyan rétegeket mutatott be, amelyek a film egy más értelmezését nyújtják.

Superman 2.: The Richard Donner Cut

Donner egyszerre forgatta a Superman első két részét, ám egy idő után összekülönbözött a producerekkel, így a második részt a harmadikat is jegyző Richard Lester fejezte be. Illetve, egy jelentős részét újraforgatta, ugyanis a film mindössze 30 százaléka a korábbi rendező munkája. 2006-ban a korábbi felvételek alapján összevágták Donner változatát, az akkor le nem forgatott, mintegy 20 százaléknyi anyagot pedig próbafelvételekkel (ezekben tetten érhetőek bizonyos következetlenségek) és Lester (megváltoztatott) jeleneteivel pótolták. A különbségek nagyok, gyakorlatilag a történet egy másik variációját kaptuk. Számos eltérés mellett ebben a változatban Lois sokkal radikálisabb eszközökkel akarja bizonyítani, hogy Clark Superman: kiugrik a Daily Planet ablakán, rálő (!!) Clarkra, Marlon Brando Jor-Elje is érdemi jelenetekben látható. Donner eredetileg itt akarta felhasználni Superman nevezetes idővisszapörgetős mutatványát, így az is belekerült a filmbe.

 

A mélység titka

James Cameron több filmjének is van bővített változata. Míg a Terminator 2. vagy az Avatar plusz jelenetei érdemben nem változtattak a moziverzión, legfeljebb csak színesítették azt, A bolygó neve: Halál a maga korában bemutatottnál jóval hosszabb változata mára gyakorlatilag az "eredeti" lett. A bővített A mélység titka érdekes kivétel. A film elején elsüllyedt szovjet tengeralattjáró komoly politikai feszültséget gerjeszt, és az USA és a Szovjetunió olyannyira egymásnak feszülnek, hogy akár háborúvá is fajulhat a konfliktus. Mindeközben a moziverzió barátságos, kíváncsi földönkívülijei homlokegyenest ellenkező céllal jöttek a Földre: el akarják törölni az egymást és a bolygót pusztító emberiséget. A film végén hatalmas szökőárakat irányoznak a szárazföldek felé, hogy lemossák az embereket a földről, de Butch (Ed Harris) végül meggyőzi őket, hogy adjanak nekünk még egy esélyt.

 

Szárnyas fejvadász

Akkor Deckard most replikáns vagy sem? A Szárnyas fejvadász 1982-ben bemutatott moziváltozatában fel sem merült a kérdés, ugyanis Ridley Scott nem rendelkezett a végső vágás jogával, így egy, az alkotói szándéktól messzemenően különböző változatot láthattak akkoriban a nézők. És nem az itt-ott megcsonkított jelenetekről van szó, hanem a befejezésről, amiben Deckard és Rachel boldogan elautókáznak a naplementébe, a természet lágy ölére.  Mindezt Harrison Ford narrálásával. A nevezetes egyszarvús álomjelenetek 1992-ben kerültek bele a filmbe, néhány apróbb módosítással együtt, és a bárgyú happy endet hál'istennek kihajították a fenébe, így a Szárnyas fejvadász végre az lett, aminek lennie kellett, egy felkavaró, zavarba ejtő és nyugtalanító befejezéssel. Ez az úgynevezett Director's Cut. A végső, Scott elképzelése szerinti változatnak azonban a 2007-es Final Cutot tekintjük, amiben minden benne van, ami kell. A filmnek egyébként létezik még néhány korábbi változata: az eredeti, bemutatás előtti, a "happy end" nélkül, és az amerikai, majd a nemzetközi közönségnek szánt (némileg különböző) moziverziók.

 

 

Ördögűző: A kezdet és Ördögűző: Dominium

Valószínűleg egyedülálló a filmtörténelemben, hogy egy filmet két változatban is leforgassanak, és a kettő gyökeresen különbözzön egymástól. Nem úgy, mint a Superman: Richard Donner's Cut esetében, hanem azonos alapötlettel és főszereplővel, de más történettel, más színészekkel – és gyakorlatilag más-más műfajú az Ördögűző: Dominium és A kezdet. Az eredeti rendező, John Frankheimer (az eredeti A mandzsúriai jelölt, Ronin) betegsége miatti visszalépése (majd egy hónappal később bekövetkezett halála) után Paul Schrader (többek közt a Taxisofőr, a Dühöngő bika és a Krisztus utolsó megkísértése írója, a Párducemberek rendezője) ült a rendezői székbe, aki a stúdió elvárásaival szemben egy lassú, vérengzés nélküli filmet forgatott. El is bocsájtották rögvest, és a Még drágább az életed és a Cliffhanger alkotóját, az akkorra már igencsak lecsúszott Renny Harlint kérték fel, hogy készítsen egy másik filmet, ami kellőképpen kiszolgálhatja a rettegésre és vérre szomjazó nézőket. Stellan Skarsgard a fiatal Merrin atyaként megmaradt, minden más ment a kukába. A kezdet azonban csúful megbukott, így a stúdió mégiscsak megengedte Schradernek, hogy befejezze a saját változatát. Végül az is elhasalt a pénztáraknál. 

(Forrás: Dan of Geek)