Rainer-Micsinyei Nóra a mai magyar színművészet talán legüdébb színfoltja. A legtöbben a Magyarország Kedvenc Műsora nevű humorcsatorna oszlopos tagjaként, egyebek mellett a Kidoblak valahol című Elviszlek magammal-paródia házigazdájaként ismerik. Legnépszerűbb videója a Dumaszínház által közzétett Újévi köszöntő, amely ékesen példázza, milyen hihetetlen figura Rainer-Micsinyei. Hiába van viccesen megírva Lengyel Tamás szövege, egyszerűen képtelenség rá figyelni, amikor a színésznő ott áll mellette, pofákat vág és dülöngél.

Rainer-Micsinyei korábbi szerepeiben (a Magyarország Kedvenc Műsora-videókon kívül láthattuk a színpadon, kisfilmekben és olyan nagyjátékfilmekben is, mint a Sohavégetnemérős vagy az Űrpiknik) már megmutatta, hogy

De a művész emellett gyakran vesz részt konkrét társíróként is a munkáiban. Az ironikus, abszurd és meghökkentő (Átalakítás folyamatban), játékos és laza (Éjszakai festés), illetve a felnőtté válást hatalmas empátiával megfogalmazó (Vakáció a tengerparton) kisfilmjeiről ismert Grosan Cristinával való együttműködésük így már első hallásra is nagyon ígéretesnek tűnt.

A Rainer-Micsinyei és Grosan által közösen írt, Grosan által rendezett A legjobb dolgokon bőgni kell pedig

be is váltja a hozzá fűzött reményeket:

a színésznőnek meg sem kell szólalnia, már a film második másodpercében nagyon vicces, ahogy grimaszol (lásd ugye az Újévi köszöntő esetét). Ezt követően persze az alkotás nem lesz olyan szélsőségesen humoros, mint a az MKM-videók, de hasonló, csak valamivel finomabb, visszafogottabb abszurd humor jellemzi, méghozzá a hétköznapok abszurditása.

Történik ugyanis, hogy főhősünk, Maja egy több évtizede nem látott távoli rokonnál kényszerül tölteni az éjszakát, de mire a helyszínre érkezik, a néni meghal – így Maja találja meg a holttestet. A mentőkre és a halottszállítókra várakozás órái alatt pedig a harmincas hősnő szembenéz addigi életével, átgondolja döntéseit, választásait. Ebben elsősorban – akaratlanul is – levakarhatatlan egykori iskolai barátnője, Sára van a segítségére (Huzella Júlia félig-meddig saját magát játssza), aki riasztó példaként mutatja meg, mi vár a szerelmével éppen most összeköltöző és gyereket tervező lányra, ha nem változtat az életén (a film egyik tipikus jelenetében a barátnő a szekrénybe bújik mongol szakon doktorizó férje és saját kislánya elől, annyira elege van a családjából).

A Maja részéről egyértelműen kényszerű összezártság ideje alatt kiválóan működik a kémia a Rajner-Micsinyei–Huzella páros között, és miközben Huzella anyukakaraktere folyamatosan ki akar törni a négy fal közül, szó szerint és átvitt értelemben is, és szó szerinti értelemben sikerül is neki,

Mivel A legjobb dolgokon bőgni kell igazi női film, erős női karakterekkel (az említettek mellett kevés számú, ám annál fontosabb jelenetben, Maja anyjaként feltűnik a nagyjátékfilmben utoljára több mint tíz éve látott Hernádi Judit is), és a nagyrészt egyetlen helyszínen, egyetlen éjszaka alatt kibomló kisrealizmus is elvonja kissé a figyelmet, nem olyan könnyű észrevenni a párhuzamot, pedig ott van: Grosan műve az Y-generáció kapunyitási pánikjáról tudósító nemzedéki közérzetfilm,

a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan női megfelelője.

A kétkalóriás adagokban sportoló, harmincévesen is felnőtt élete elején tartó különc Maja a Reisz-film Szentesi Áronjának szellemi kétpetéjű ikertestvére.

A tematikai egyezés mellett pedig a két mű szabad, játékos stílusa és fel-felbukkanó, a realista képsorokba tökéletesen belesimuló szürrealitása is rokon – csak Maja énkeresésében (elsősorban a folyamatosan jelenlévő holttestnek köszönhetően) több a groteszk. Grosan ezenkívül bőkezűen használ már-már kísérleti filmes eszközöket (lásd a váratlanul feltűnő, több színben foszforeszkáló farkast, a felfújható zorb golyó visszatérő megjelenését vagy a holttest szuperközelikben bemutatott előkészítését az elszállításra). Ezeknek az elsőre meghökkentőnek tűnő „furcsaságoknak” azonban abszolút helyük van a filmben, hiszen minden esetben érzéseket fejeznek ki, hangulatokat festenek alá.

A szóban forgó hangulatot az erősen alternatív zene (Fran Palermo- és Barkóczi Noémi-számok) is támogatja, de Grosannak finomabb megoldásai is vannak arra, hogy erősítse Maja felnövekvéstörténetét. Kifejezetten szép és kifejező a ruhacsere szimbóluma (a hősnő Irma néni lakásában, eszmélésének helyszínén átöltözik: a halott asszony holmijai közül választ magának új ruhát). Mindezeknek köszönhetően A legjobb dolgokon bőgni kell olyan szerethető elsőfilm, ami

egy pontosan körülhatárolható generáció útkeresését fogalmazza ugyan meg, de bárkinek a kedvencévé válhat.