A sors különös fintora, hogy Roman Polanski 86. születésnapja néhány nappal a felesége meggyilkolásáról szóló Volt egyszer egy... Hollywood hazai bemutatója utánra esik.
Roman Polanski lengyel zsidó és orosz bevándorlók gyermekeként született Párizsban Raimund Roman Liebling néven, a család szörnyű időzítéssel három év múlva költözött Krakkóba, gyakorlatilag belerohanva a náci invázióba. A II. világháború idején deportálták őket, s bár a kisfiút sikerült megszöktetni, anyját elvesztette, apjával pedig csak a háború után találkozott újra. Műszaki tanulmányai után színésznek állt, majd a lódzi filmművészeti főiskola rendezői szakát végezte el. 1961-ben készített első játékfilmjét, a Kés a vízben című lélektani drámát Oscar-díjra jelölték, első lengyel alkotásként. Polanski ezután külföldön dolgozhatott: Nagy-Britanniában horrort (Iszonyat) és thrillert (Zsákutca) forgatott, az előbbivel, amelynek Catherine Deneuve volt a főszereplőnője, elnyerte a Berlinale Ezüst Medve díját, az utóbbiért már Arany Medve járt.
1967-ben Hollywoodban készítette a Vámpírok bálja című horror-vígjátékot, amelyben leendő felesége, Sharon Tate oldalán a főszerepet is eljátszotta, majd megcsinálta legjobb munkáját, a Rosemary gyermeke című zseniális horrort Mia Farrow-val és John Cassavetesszel, amely szinte azonnal a műfaj klasszikusa lett. Csakhogy a szörnyűség nem csak a filmjeiből köszönt vissza rá: 1969. augusztus 8. éjszakáján a Charles Manson követőiből álló banda brutális módon végezte ki terhes feleségét és több, nála vendégeskedő barátját – ő azért maradt életben, mert éppen Európában dolgozott. Ezt dolgozza fel Quentin Tarantino 9. filmje, a Volt egyszer egy... Hollywood a maga sajátos megközelítésében, Polanskit, akivel a rendező előzőleg nem konzultált, a szintén lengyel Rafal Zawierucha alakítja
A megrendült rendező a munkába menekült. 1971-ben forgatta a rendkívül kegyetlen és véres Macbethet, amelyben még az eredeti műnél is több a gyilkosság, 1974-ben a 11 Oscar-díjra jelölt, de csak a forgatókönyv kategóriában diadalmaskodó Kínai negyedet, Ezt A lakó című fekete komédia követette, amelynek ő maga volt a főszereplője, de ekkor újra megroppant a karrierje, amiről most ő maga tehetett. Egy kiskorú megrontásának vádja miatt, hogy a bebörtönzést elkerülje, Európába költözött, és már soha nem térhet vissza Amerikába – egy 13 éves lánnyal feküdt le, amit nem is tagadott, de hiába volt a vonzalom kölcsönös, a törvény szerint ez erőszaknak minősült. 1979-ben készítette el Egy tiszta nő Thomas Hardy-regényének filmváltozatát a tizenöt éves Nastassja Kinskivel a főszerepben. Ezután forgatott kaland-vígjátékot Walter Matthauval (a jókorát bukó Kalózok), krimit Harrison Forddal (Őrület), és erotikus thrillert (Keserű méz) – utóbbi főszerepét harmadik felesége, Emmanuelle Seigner játszotta, 1994-ben zajos kritikai sikert aratott A halál és a lányka című drámája, de a következő majdnem 10 évben inkább színészkedett.
Mégis vissza tudott térni, nem is akárhogy. 2002-ben mutatták be a varsói gettóban játszódó A zongorista című filmjét, amely a holokausztot Wladyslaw Szpilman zongoraművész memoárja alapján dolgozta fel, az alkotásért első francia rendezőként tüntették ki az Oscar-díjjal. A klasszikus Dickens-regény sorban tizenharmadik megfilmesítése, a méregdrága Oliver Twist bukás lett, de a Szellemíró című politikai thrillerért 2010-ben megkapta a Berlinale legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját. 2011-ben parádés szereposztású vígjátékot forgatott Yasmina Reza francia írónő Az öldöklés istene című színdarabja alapján. 2013-ban mutatták be első francia nyelven forgatott filmjét: a mazochizmus névadója, Leopold von Sacher-Masoch osztrák író Vénusz bundában című regényének adaptációjában felesége játszotta a főszerepet, ahogy legutolsó filmjében, a Igaz történet alapjánban. Hosszú ideje dolgozik egy alkotáson a Dreyfus-ügyről, az IMDB szerint az Emmanuelle Seigner, Jean Dujardin és Louis Garrel főszereplésével készült J’accuse című film már befejezettnek számít, nyilván csak a megfelelő filmfesztiválra várnak, ahol bemutathatják.
Akármilyen sikerek is érik, a rendezőt máig kísérti a múltja, és nem csak a Sharon Tate gyilkosság, hanem a nemi erőszak vád is, amiért tavaly májusban az amerikai filmakadémia, amelynek 1969 óta volt tagja, a Weinstein-botrányt követően elfogadott új viselkedési szabályzatára hivatkozva kizárta tagjai sorából.
