Ron Perlman, a szörnyen jó karakterszínész

Minden, amit tudni akartál a szülinapos Pokolfajzatról.

Betöltötte a hetvenet Ron Perlman, Hollywood egyik legkarakteresebb egyénisége, aki egy rövid ideig A-kategóriás sztárnak számított. A színészt a legtöbben valószínűleg a Hellboy-filmek pokolfajzataként vagy a Kemény motorosok családfőjeként ismerik, de hosszú karrierje során számos emlékezetes alakítása volt, és mindezidáig közel 263 filmben és sorozatban tűnt fel. Többek közt olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Sean Connery, Ed Harris, John Hurt, Jude Law, Christina Ricci, Sigourney Weaver vagy Elijah Wood.

Magyar szál? A hivatalos életrajza szerint lengyel és magyar származású zsidók is vannak a felmenői között, és bár volt Bar Mitzvah-ja, nem tartja magát vallásosnak. Szülei támogatták a pályaválasztását, olyannyira, hogy szerelőként dolgozó apja, miután megnézte fiát egy főiskolai darabban, azt mondta neki, hogy „muszáj” hivatásos színésznek állnia.

Önbizalomhiány. A tagbaszakadt külsejű, öblös hangú színészről nem gondolnánk, de gyerekként alacsony volt az önbecsülése. Túlsúllyal küzdött, és egyáltalán nem számított népszerűnek az iskolában. Ennek tulajdonítja, hogy később a szerepválasztásaiban előnyben részesítette a sérült és deformált embereket.

Maszkot fel! Színpadi színészként kezdte a pályáját, de már 1981-ben megtalálta az első komolyabb filmszerep. Ősembert alakított a 80 000 évvel ezelőtt játszódó A tűz háborújában, és már itt belekóstolhatott abba, milyen minden forgatási nap órákat eltölteni a sminkszobában a maszkmester keze alatt. Jean-Jacques Annaud rendező négy évvel később elhívta a következő filmjébe, A rózsa nevébe is, ahol egy púpos szerzetest alakított.

Színre lép a Szörny. Az első komolyabb sikert mégsem a mozi, hanem egy sorozatszerep hozta meg neki. 1987-től három évadon és ötvenöt epizódon át alakította a Szépség és a szörny címszerepét, vagyis Vincentet Linda Hamilton oldalán. Négy óráig tartott minden alkalommal, amíg szörnyeteggé maszkírozták, de megérte, mert elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Sikerét aprópénzre is válthatta volna, mert hívták reklámokba Vincentként, de nemet mondott.

Örökbarátság. 1993-ban Guillermo del Toro ráosztotta első filmjében, a Cronos című horrorban az egyik negatív karaktert. Azonnal összebarátkozott a mexikói rendezővel, aki később, a Hellboy előkészítésekor komolyan megharcolt a stúdióval, hogy Perlman alakíthassa a címszereplőt. A producerek egy ismertebb arcot, Vin Dieselt szerették volna a vörös ördög szerepében látni, de Del Toro a Hellboy-képregények atyjával, Mike Mignolával együtt sikeresen lobbizott Perlman érdekében.  

Nyelvérzék. A Cronos után megkapta első igazi főszerepét a francia Elveszett gyerekek városában.  Jean-Pierre Jeunet és Marc Caro rendezők annak ellenére választották őt, hogy egyáltalán nem beszélt franciául, ezért fonetikusan kellett bemagolnia a szövegét. Jeunet annyira elégedett volt vele, hogy amikor rábízták az Alien 4. - Feltámad a Halál rendezését, egyből tárcsázta Perlmant egy szerepajánlattal.

Elkötelezettség. Megdolgozott a nagy kiugrást jelentő Pokolfajzat filmért is. Felkészülés gyanánt kiolvasta az összes Hellboy-képregényt, és a hét minden napján 3 órát edzett, nemcsak a forgatást megelőzően, de még közben is.

Veszélyes üzem. A Hellboy forgatásakor 54 éves volt, de ragaszkodott hozzá, hogy kaszkadőr nélkül rögzítsék a veszélyesebb jeleneteit is. A végeredmény egy törött borda lett: a metróban játszódó akciójelenet során fel kellett ugrania egy közel 70km/órával száguldó szerelvényre, de elvétette az időzítést. A film folytatásának, a Hellboy 2. - Az Aranyhadseregnek köszönhetően ő lett a legidősebb színész, aki eljátszhatta egy szuperhősmozi főszerepét.

Zord külső mögött aranyszív. 2012-ben Perlman újra alávetette magát a 4 órás maszkolási procedúrának, hogy ismét Hellboy bőrébe bújhasson, de ezúttal nem egy film, hanem egy 6 éves, leukémiával diagnosztizált kisfiú kedvéért. Perlman meglátogatta őt a kórházban mint Pokolfajzat, és a kissrácot is Hellboy-já sminkelték, majd az egész napot együtt töltötték.

Hangember. Köszönhetően jellegzetesen mély hangjának, szinkronszínészként is sokat foglalkoztatják, főleg képregényadaptációkban. Ő volt Agyagpofa a Batmanben (1992), Slade a Tini titánokban (2003), Hulk a Fantasztikus Négyesben (1994) és a Vasemberben (1994), Orion Az igazság ligájában (2001), illetve Batman a Justice League Heroes-ban (2006).

Füstölgések. Az eltorzított külső mellett még van valami más közös is a karaktereiben: sokan közülük imádják a szivart, lásd Az utolsó vacsora (1995), a Szép kis páros (1999), a Mindhalálig bunyós (2000), a Gyémántok, bűn, szerelem (2001) és a Pokolfajzat (2004) szereplőit. A színészt nem zavarja a füst, sőt, maga is megszállott szivarozó.

Barátok és alteregók. Jó barátja volt Sammy Davis Jr., akivel az egyik Golden Globe díjátadón ismerkedtek meg, és kiderült, hogy a legendás zenész óriási rajongója A szépség és a szörnyeteg sorozatnak. Azt nem tudni, hogy egy másik híres muzsikussal, Tom Waitsszel milyen viszonyban van Perlman, de annyira hasonlítanak egymásra, hogy egy filmplakáton egyszer Waits helyett Perlman nevét tüntették fel.

Amikor kell a pénz. Nem minden produkcióval elégedett, amihez a nevét adja. Ilyen volt A király nevében is, amelyet egy interjúban egyszerűen csak „egy darab szarnak” nevezett, külön kiemelve, hogy kénytelen ezért a „szarért” fegyverforgatást tanulni és Romániába utazni a forgatásra. Hogy miért vállalta el mégis?

„Mint mondjak, a feleségem szereti a cipőket…”

Új élet. Egy Opal Stone nevű ékszertervezőt vett el 1981-ben, 2019-ben azonban, 38 évnyi házasság után, beadta a válókeresetet. Új szerelme Allison Dunbar, akivel a StartUp című sorozatban játszottak együtt.

Politika és közélet. Perlman meggyőződéses demokrata, 2016-ban pedig azt is bejelentette, hogy indul a 2020-as elnökválasztáson, de végül meggondolta magát. Legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy elárulta, milyen undorító módon állt bosszút Harvey Weinsteinen.

Így neveld a szörnyed. A szerepválasztásaival kapcsolatba nyilatkozta: „Mindig is úgy éreztem, hogy van bennem valami szörnyszerű, amit vagy elrejtek, vagy szembenézek vele, és elfogadom, hogy ez tesz különlegessé, és ez motiválhat. (…)

Van, aki megérti és összebarátkozik ezzel a szörnnyel, és rájön, hogy ettől lesz az, aki. Ez az én lelki és spirituális ujjlenyomatom.”

Igazi infernó. Arról, hogy szerinte mi a pokol: „Ha olyan munkát végzel, amit utálsz. Ha semmi szenvedélyt nem érzel a karriered és az életed iránt. Ez a pokol.”