A rendező megveszekedetten védte a filmjeit.
A híres/hírhedt kultrendező, Stanley Kubrick nem csak a forgatásokon volt makacs és megátalkodott — például azt a jelenetet a Ragyogásban, amikor Shelley Duvall baseballütővel védekezik Jack Nicholsonnal szemben, összesen 127-szer vették fel —, de a filmjeinek utóéletével kapcsolatban is. Szinte paranoiás módon védte az alkotásait, és több esetben is nevetséges indokkal utasította vissza egy-egy jelenet „kölcsönadását” – vagy ment perre.
Történt egyszer, hogy a The Beatles megkérte a neves rendezőt, hadd használják fel az egyik filmjükhöz a kacifántos című Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (1964) egyik tájképét, ám Kubrick nemet mondott, mivel attól félt, hogy ezzel lealacsonyítaná az alkotását. A másik eset még ennél is abszurdabb: 1975-ben, hét évvel azután, hogy bemutatták a rendező kultikus sci-fijét, a 2001: Űrodüsszeiát (1968), a rendező be akarta perelni az Alfa holdbázis című tudományos-fantasztikus tévésorozat készítőit. A széria eredeti címe Space: 1999, Kubrick ezen akadt ki:
Úgy tűnik, az Alfa holdbázis számos epizódot fog megélni, és jelentőségteljes sorozattá válik. Nem maradt más választásunk, mint hogy a lehető legnagyobb mértékű jóvátételt követeljük… Szándékosan választották a címben szereplő dátumot, amely csak két évvel tér el a 2001-től, és ezzel kárt okoznak nekünk.”
— írta a rendező az egyik asszisztensének. Hogy pontosan milyen kárt, azt nem részletezi, ahogy az sem derül ki, hogy miért lenne probléma egy dátum, ami még csak nem is ugyanaz, mint Kubrick filmjében.
Ez is érdekelhet
Íme a Stanley Kubrick film, amit a legendás rendező annyira utált, hogy meg akarta semmisíteni
Stanley Kubrick az első filmjére egyáltalán nem volt büszke.
Lássuk!
(via Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete)
