Laurence Fishburne - Die Hard 3. - Az élet mindig drága (1995)

Van olyan, hogy egy adott szerepet egy bizonyos színészre írnak, csak nem biztos, hogy jó tárgyalási taktika ezt tudatni is az adott színésszel. Márpedig John McClane valószínűtlen segítőtársa, Zeus Carver szerepét Laurence Fishburne-re írták, és ezt az akkor tényleg nagy sztárnak számító Fishburne tudta is, ezért kapásból akkor rengetegnek számító 1 millió dolláros gázsit kért. Amit a stúdiónak nem akaródzott kifizetni, ráadásul Andy Vajna producer pont ezek után ült be a Cannes-i Filmfesztiválon a Pulp Fiction vetítésére, és annyira tetszett neki Samuel L. Jackson játéka, hogy úgy döntött, az amúgy is túl drága Fishburne mehet, Sam Jackson pedig jöhet.

Robert Duvall - A keresztapa 3. (1990)

Az első és a második Keresztapa filmben a legfontosabb olyan karakter, aki nem ténylegesen a Corleone klán tagja, az a család ügyvédje, a mindig hasznos és lojális Tom Hagen, Michael Corleone bizalmasa. A harmadik részre Duvall már nem tudott megállapodni a stúdióval, mivel szerintük túl sokat kért, egy elég furcsa logikát követve- Duvall szerint: „Azt mondtam nekik, szívesen vállalom a szerepet, ha Al Pacinónak kétszer annyit fizetnek, mint nekem. Nem gond. Abba viszont nem tudtam beleegyezni, hogy neki négyszer annyit fizessenek." Vagyis szerinte nem neki akartak keveset fizetni, hanem Pacinónak túl sokat, de a lényeg az, hogy gyorsan átírták a forgatókönyvét, és kiírták belőle Hagen karakterét, Duvall pedig nem bánkódik, mert szerinte a film nem lett különösebben jó.

Marcus Chong - Mátrix - Forradalmak (2003) / Mátrix - Újratöltve (2003)

Túlzás lenne főszereplőnek nevezni, de a Marcus Chong által játszott Tank fontos tagja volt az ellenállásnak, gyakorlatilag ő vezette a Nebuchadnezzar nevű hajót, ami a túlélésüket biztosította. És bár mindenki visszatért az első részből a folytatásokba, még a kiiktatott Smith ügynököt alakító Hugo Weaving is, Chong lemaradt. A színész ugyanis nem csak irreálisan sokat kért a visszatérésért, de olyan agresszívan viselkedett, hogy a stúdió hallani sem akart róla. Ügyvédje állandó jelleggel zaklatta őket, Chong, aki 2003-ban be is perelte a Warner Brost és az AOL Time Warnert, elképesztő pletykákat terjesztett arról, hogy terroristának nevezték és megzsarolták. Senki nem hitt neki.

Tom Cruise - Titanic (1997)

Amikor a megfelelő színészt keresték Jack Dawson szerepére a Titanicban, az első név, ami felkerült a listára természetesen Tom Cruise volt. Ő volt ekkor a legnagyobb sztár, és ennek megfelelően komoly sztárgázsit kért, hiszen megtehette, ami önmagában még nem lett volna gond. A gond az volt, hogy irgalmatlanul drága volt maga a produkció, így a stúdió nem tehette meg, hogy kvázi előre fizesse ki a főszereplőjét. Ekkor került a képbe Leonardo DiCaprio, aki ekkor fejezte be a rendkívül sikeres Rómeó és Júliát, és akivel jóval előnyösebb üzletet lehetett kötni. Leo gyakorlatilag Cruise gázsijának töredékéért vállalta a munkát, nem azért, mert hülye volt, hanem azért, mert a bevételből kért részesedést, amit ugyebár a cég már nem saját pénzből, hanem a profitból finanszírozott. És Leo nagyon jól járt, egyes számítások szerint végül 50 millió dollárral lett gazdagabb. Persze, ha Cruise kapta volna Jack szerepét, akkor eleve nem süllyed el az a hajó.

Terrence Howard - Vasember 2. (2010)

A Vasember (2008) nagyjából kétharmadánál van egy jelenet, amiben James Rhodes, Tony Stark barátja észrevesz egy robotruhát Stark otthonában, kicsit elmélázik a dolgon, majd azt mondja: „Majd legközelebb, bébi." Ez jelentőségteljes pillanat volt, megelőlegezve azt, amit a képregényrajongók amúgy is tudtak, hogy belőle lesz Hadigép. Csakhogy nem az őt játszó Terrence Howard vehette fel a robotpáncélt, mert a Marvel 2008 októberében bejelentette, hogy új színészt keresnek a szerepre. Howard verziója szerint ő mondott nemet, mert az első rész fizetésének alig egy nyolcadát ajánlották neki, amit egy ilyen sikeres franchise és egy ennyire tuti karakter esetében nem nagyon lehet elhinni –  a stúdió szerint viszont a színész kérte többszörösét az eredeti gázsinak. Akárhogy is lett, a Rhodes bőrébe bújó Don Cheadle köszöni szépen.

Bruce Willis  - The Expendables - A feláldozhatók 3. (2014)

The Expendables - A feláldozhatók (2010) arra az egyszerű, de hatékony receptre épült, hogy az elmúlt évek összes akciósztárját be kell préselni egy filmbe. Így került ide Bruce Willis is egy nyúlfarknyi, de fontos szerepre a titokzatos Mr. Church-ként, aki a csapat megbízója. A második részre Church jóval nagyobb szerepet kapott, már nem csak megbízó volt, harcolt is, logikus volt, hogy visszatérjen a harmadik részre is. Csakhogy Willis kereken 4 millió dollárt kért, pedig ebben a részben kisebb szerep várt rá, így Stallone kapásból nemet mondott, amit egy epés tweettel kísért: "WILLIS MEGY ... HARRISON FORD JÖN !!!! REMEK HÍREK!!!!! Stallone szerint Willisnek mindössze négy forgatási napot számoltak – ha hihetünk neki -, ami napi egymilliós gázsit jelentett volna.

Jack Nicholson - Herkules (1997)

Miután Robin Williams oly nagy átéléssel szolgáltatta a Dzsinn hangját az Aladdinban, a Disney minden egész estés rajzfilmjéhez nagy filmsztárokat akart leszerződtetni.  Hádész szerepére  a Herkulesben magát Jack Nickolsont nézték ki, ő pedig örült, hogy rá gondoltak és a könnyű munkával megszerezhető, sok pénznek. Meg is történt az ismerkedés, a színészt körbevezették a stúdióban, fel is olvastattak vele néhány mondatot a karaktertől, mindenki nagyon boldog volt, látszott, Jack remek alvilági istenség lenne. Aztán előkerültek az anyagiak, és Nickolson gázsijával még nem lett volna probléma, de a színész korábbi filmjénél a Warner százalékot engedett át a merchandise-ra, vagy az ajándéktárgyakra, és ez az, amibe a Disney sehogy sem mehetett bele. Nincs másik stúdió, amely ennyit keresne az ajándéktárgyakkal, és erről most sem voltak hajlandóak lemondani. Hádész végül James Woods lett, akivel mindenki maximálisan elégedett volt.

Crispin Glover  - Vissza a jövőbe 2. (1989)

Nem volt főszereplő, de Crispin Glover alapvető fontosságú figura volt a Vissza a jövőbe (1985) történetében, hiszen ő volt Marty McFly leendő potenciális apja, George, akiből férfit kellett faragni, hogy időutazó hősünk egyáltalán megfoganhasson. Így aztán George-nak, vagyis Crispinnek is helye volt a folytatásban, csakhogy a stúdió spórolni akart a színészen, aki így emlékszik vissza. „Szerettem volna benne lenni a filmben, csakhogy nekem feleannyit kínáltak fel, mint Lea Thompsonnak vagy Thomas F. Wilsonnak, akiknek hasonló kaliberű szerepe volt, amit nem találtam igazságosnak.” A film készítői azonban nem mondtak le a karakterről, fogták az első részben a sminkesek számára Glover arcáról levett gipszmintát, amiből maszkot készítettek, és amit egy Jeffrey Weissman nevű színészre tettek fel, hogy eljátssza Marty apját. Glover azonnal perelt, mondván, engedélye nélkül használták az arcát, a dolog pedig nem jutott el még a bíróságig sem, a stúdió fizetett a Hollywoodban precedensnek számító ügyben, nem is keveset.

Sir Sean Connery - James Bond: Őfelsége titkosszolgálatában

Az eredeti James Bond, vagyis a nemrég elhunyt Sean Connery, a James Bond: Csak kétszer élsz (1967) után intett búcsút a szériának, amire számítani is lehetett. Merthogy a színész kevesellte a 750.000 dolláros gázsit és 25 százalékos részesedést a merchandise bevételből, és kikötötte, hogy legközelebb csakis kerek 1 millió dollárért hajlandó csinos nőkkel fetrengeni és drága italokat inni, illetve megmenteni a világot. Nem kapott ennyit, a stúdió pedig új színésszel próbálkozott: a James Bond: Őfelsége titkosszolgálatában (1969) főszereplője már George Lazenby volt. Csakhogy Lazenbyt nem szerették különösebben a nézők, a stúdió pedig belátta, hogy hibáztak. Egy különös fordulattal Connery visszatért a James Bond: Gyémántok az örökkévalóságnak (1971) kedvéért, megkapva a kért gázsit, ami akkor belekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

Forrás: www.looper.com