5. A kőszívű ember fiai (9,2 pont)

A reformkor idején a császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja legidősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richárdot és Jenőt pedig Bécsből. Amikor kitör a szabadságharc, a forradalmár lelkületű Baradlayné (Sulyok Mária) biztatására fiai apjuk végakarata ellenére 1848 ügye mellé állnak. Az Egri csillagokkal szoros versenyben A kőszívű ember fiai talán

a legheroikusabb és legromantikusabb adaptáció, amit Várkonyi rendezett.

A három Baradlay fiú, Ödön (Bitskey Tibor), Richárd (Mécs Károly) és Jenő (Tordy Géza) alakjában a mű a halál árán is győzedelmeskedő igazságot és tisztességet állítja szembe a kifizetődő gyávasággal, kiegyezéssel és karrierizmussal – egy brutális fordulattal a végén.

4. Fekete gyémántok (9,3 pont, 138 szavazat alapján)

Az 1860-as években Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik, kártyázik és udvarol, mint dzsentritársai, de távol áll tőle ez a nagyvilági élet – inkább természettudományos érdeklődése hajtja: a bondavári bányát vezeti, és egy tűzoltó anyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csillés lány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Berend beleszeret a lányba, de az elutasítja. Iván volt iskolatársa, Kaulmann Félix közben szemet vet Bondavölgy szénkészletére, itt akar meggazdagodni. Lop, csal, mindenkit megveszteget, aki az útjába kerül, tőzsdespekulációival tönkre akarja tenni Ivánt is, Evilát pedig Bécsbe csábítja...

A Fekete gyémántokban

több generáció legjobb színészei adnak randevút egymásnak:

a „nagy öregek”, Páger Antal, Szabó Sándor és Tolnay Klári mellett a középgenerációt Márkus László, Kenderesi Tibor és Inke László, a fiatalabb korosztályt pedig Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Koncz Gábor, Bujtor István és Bánsági Ildikó képviseli; és a listán szereplő többi filmhez hasonlóan egy kisebb szerepben maga Várkonyi Zoltán is feltűnik.

3. Egri csillagok (9,3 pont, 412 szavazat alapján)

A hódító török csapatok az 1500-as években feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyermekként esik a félszemű Jumurdzsák fogságába, aki foglyait rabszolgának akarja eladni. Ám a gyerekek megszöknek, és magukkal viszik a babonás férfi talizmánját, akit ezt követően elhagy a szerencséje.

Harminc esztendő telik el: 1552-ben járunk, Eger várát teljesen körülzárta a török sereg, Gergely és Éva sorsa pedig ismét összefonódik egykori fogvatartójukéval…

Várkonyi Zoltán valós történelmi alapokon – és a lista egyedüli darabjaként nem Jókai, hanem Gárdonyi Géza regényén – nyugvó klasszikusában tanúi lehetünk az egri várvédők Dobó István vezetésével folytatott, kilátástalannak tűnő harcának. Az alkotás nemcsak egy máig lebilincselő, kalandos történet keretében állít emléket azon bátor, a végsőkig kitartó nőknek és férfiaknak, akik vállt vállnak vetve küzdöttek a várat körülvevő, sokszoros túlerőben lévő török sereg katonái ellen, de

az évtizedek során egyenesen kultfilmmé nemesedett.

Mi is gyakran foglalkozunk vele a PORT.hu hasábjain: ebben a cikkben a forgatáshoz kapcsolódó érdekességeket gyűjtöttünk össze, itt film- és kultúrtörténetileg jártunk utána a hátterének; vállalkozó szelleműek pedig megcsinálhatják pár hónapja készült kvízünket is!

2. Egy magyar nábob (9,4 pont)

Magyarország az 1820-as években „a sár és a sötétség birodalma” volt a magyar arisztokrácia jelentős részének a szemében, ezért sokan közülük külföldön töltötték életük nagy részét. Ki tanulni, ki szórakozni járt Párizsba – utóbbiak közé tartozott Szentirmay Rudolf, illetve a könnyelmű Kárpáthy Abellino, aki alig győzi kivárni, hogy nagybátyja, Kárpáthy János, a dúsgazdag magyar nábob meghaljon, és megörökölhesse a vagyonát. Kárpáthy János nem jár külföldre, ő itthon mulatja el a vagyonát, mivel feleség és gyerek nélkül más értelmet nem talál a létezésének. Ám dacból, baráti segítséggel új fordulatot vesz az élete…

A kőszívű ember fiaihoz és a Fekete gyémántokhoz hasonlóan az Egy magyar nábob is Jókai Mór regénye alapján készült,

1. Kárpáthy Zoltán (9,5 pont)

Az Egy magyar nábob folytatása 18 évvel a korábbi adaptáció cselekményét követően játszódik, azaz Kárpáthy János fia, Zoltán (akit Szentirmay Rudolf és Flóra neveltek fel) immár 18 éves – és szerelmes Szentirmayék lányába, Katinkába. Eközben elkezdődik „az évszázad pere”, mivel Abellinónak továbbra is a Kárpáthy-vagyonra fáj a foga, és arra vetemedik, hogy megpróbálja bebizonyítani, hogy Zoltán nem az apja fia: azt állítja, hogy a fiú édesanyja megcsalta a férjét, mégpedig Szentirmayval. Rudolf a mocskolódás elkerülése érdekében elküldi otthonról Zoltánt, aki a nagy pesti árvíz idején megmenti Kőcserepy Vilmát – annak a gazdag úrnak a lányát, aki átvette ez egyre inkább eldurvuló per jogát az elszegényedett, hitelképtelen Abellinótól…

Az Egy magyar nábob visszatérő szereplőin kívül a Kárpáthy Zoltánban olyan akkori fiatal pályakezdő tehetségeket láthatunk, mint a címszerepet alakító Kovács István (később többek közt az Egri csillagok Bornemissza Gergelye), a tavaly októberben elhunyt Venczel Vera (aki, ahogy az Egri csillagokban Vicuskát, úgy itt is Kovács figurájának szerelmét, Katinkát alakítja)

vagy a Vilma szerepében tündöklő Halász Judit, aki azért akkorra már túl volt jó pár nagyjátékfilmen.