Plutónium (2006)

1995-ben járunk. Tyimofej az egyik nukleáris erőműben dolgozik a Szovjetunió felbomlása utáni Oroszországban. Egy üzemi baleset során, miközben hősünk elhárítja a katasztrófahelyzetet, radioaktív sugárzás éri. Rájön, hogy a hatóságok szándékosan nem tájékoztatták arról, milyen veszélynek van kitéve, és valószínűleg már csak néhány napja van hátra, akkora sugárzás érte. A férfi biztosítani akarja családja jövőjét, ezért plutóniumot lop, és a testére szíjazott ampullával Moszkvába indul, hogy az atomfegyver-készítéshez használható anyagot elpasszolja az alvilágnak.

Az orosz helyszíneken játszódó, de nyugati színészekkel (Paddy Considine, Oscar Isaac, Radha Mitchell, Jason Flemyng, Mélanie Thierry, Nikolaj Lie Kaas) forgatott Plutóniumot az a Scott Z. Burns írta és rendezte, aki később Steven Soderbergh kedvenc forgatókönyvírója lett (lásd: A Bourne-ultimátum, Az informátor!, Fertőzés, Mellékhatások, Pénzmosó). A Ken Kalfus PU-239 című novellája alapján készült film arra reflektál, hogy a kilencvenes évek közepére a peresztrojka ellenére Oroszországban nem sok minden változott – ehhez a csernobili katasztrófára rímelő nukleáris témát használja fel, egyéni drámává emelve az atomreaktorokban és egyéb veszélyes üzemekben dolgozókkal szembeni lelkiismeretlenséget.

Ideglelés Csernobilban (2012)

Adott pár amerikai fiatal, akik nemcsak ellátogatnak Európába, de ki is lépnek a szokásos London–Párizs–Róma háromszögből, csekkolják Budapestet és Prágát, majd meglátogatják egyikük testvérét Kijevben. A távolba szakadt honfitárs az ukrán nők mellett megőrül az extrém kalandokért is, így egyszer csak előáll egy merész kérdéssel:

„Hallottatok már Csernobilról?”

Az illegális pripjatyi kalandtúra hatalmas meglepetésre balul sül el. Nem elég, hogy a partra vetett döglött hal ráhörög az épp fotózkodó szerelmespárra, majd egy mutáns barna medve viharzik át egy lakótelepi lakás előszobáján, hamarosan fura bőrű és fura hangokat kiadó emberszerű valamik kezdik csócsálni tenyérbe mászó hőseink bokáját. És ahogy a legjobb slasherek bébiszittere mindig az emeletre menekül az őrült gyilkos elől, úgy az Ideglelés Csernobilban központi figurái is pont a 4-es reaktorra épített szarkofág felé veszik az irányt…

Csernobil (2019)

A csernobili tragédiát szerencsére nem csak ócska horrorfilmben dolgozták fel: annak idején igazi szenzációt jelentett ez a meglepő módon a Másnaposok-trilógia forgatókönyvírója, Craig Mazin által kitalált és megírt, illetve az egykor Stakka Bo néven popsztárkodó svéd Johan Renck által rendezett sorozat, ami az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel, olyan színészek részvételével, mint Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson.

Ahogy arról sokunknak már saját emlékei is vannak, 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a Szovjetunió tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A radioaktív felhő beterítette Kelet-és Közép-Európát, Skandináviát és egyes nyugat-európai országokat. Mindezt a széria olyan erővel mutatta be, ami mind a közönséget, mind a kritikusokat lenyűgözte, és a Csernobilt 2019-ben persze Emmy-díjakkal is elhalmozták. De a minisorozat hatását talán még ennél is jobban illusztrálja, hogy bemutatását követően a még mindig nem túl biztonságos helyszínt ellepték a fotózkodó influenszerek, illetve hogy az orosz kommunista párt kijelentette, hogy legszívesebben betiltanák a művet.

Kína-szindróma (1979)

Ez a Jane Fonda, Michael Douglas és Jack Lemmon főszereplésével készült alkotás már hét évvel a csernobili katasztrófa előtt komoly kérdéseket vetett fel az atomerőművek biztonságát illetően. Ezenkívül szembemenve az akkoriban divatos katasztrófafilmek trendjével, inkább feszült thrillerként mutatta be, hogy egy tévécsatorna stábja szemtanúja lesz egy amerikai atomerőműben történt súlyos üzemzavarnak, amit rögzítenek is, majd úgy döntenek, az erőmű egyik magánnyomozásba kezdő alkalmazottjával együtt a nyilvánosság elé viszik a fejesek által eltussolni kívánt ügyet – és a cél érdekében a radikális megoldásoktól sem riadnak vissza. A Kína-szindróma amellett, hogy intelligensen közelíti meg a témát, szépen mutatja be a tévézés aranykorát, és ha kicsit szájbarágósan is, de kiválóan szemlélteti, hogy az atomerőművek esetében az egyik legnagyobb rizikót az emberi tényező jelenti.

Atomvihar (2002)

Habár az Atomvihar egy alacsony költségvetésű, rengeteg melodrámával, nevetségesbe hajló párbeszédekkel és a valószerűségre fittyet hányó részletekkel körített tévéfilm, mégis jól érzékelteti, hogy az emberi mulasztás és a természet kiszámíthatatlansága együtt egy atomerőmű esetében olyan kombináció, ami milliók életét veszélyeztető katasztrófába torkollhat. A sztori szerint hatalmas erősségű tornádó csap le a Nyugat-Tennessee-ben található fiktív Helman Klein-atomerőműre, leolvadásközeli állapotokat eredményezve a reaktorban.

súlyos nukleáris üzemzavarokat és balesetek sorozatát (például teljes zónaolvadást) indított el a Fukusima Daiicsi atomerőműben.

+1 A Simpson család (1991)

Az 1989 óta töretlen népszerűségnek örvendő, jelenleg 32. évadánál tartó szatirikus animációs sorozatban is kulcsszerep jut egy reaktornak, hiszen a címszereplő famíliát irányító idióta családfő a springfieldi atomerőműben dolgozik. A széria harmadik évadának ötödik, Homérnak homérja van (Homer Defined) című epizódjában pedig valódi atomkrízist láthatunk. Történik ugyanis, hogy Homer lesz a nap hőse, amikor

megmenti a környéket egy nukleáris katasztrófától azzal,

hogy helyesen cselekszik a vészhelyzet során (a dolog szépséghibája, hogy magát a veszélyt is Homer okozta). Az Egyesült Államokban először 1991 októberében adásba került rész öt évvel a csernobili katasztrófa után készült, és amellett, hogy a jellemkomikum eszközével tovább árnyalja a lusta, ostoba és megúszós Homer karakterét, zseniálisan gúnyolja ki a hasonló kritikus helyzetekben tapasztalható, messzemenőkig nem hiteles tájékoztatást.

(via tvgo.hu)