Íme, a film, amelyből megtudhatjuk, miért kezdett el Edgar Allan Poe brutális bűnesetekről írni, de a Halványkék szemeket elsősorban Christian Bale újabb ragyogó alakítása miatt szerettük.
Azt én sem tudtam, hogy Edgar Allan Poe a legpatinásabb amerikai katonai akadémia kadétja volt, ráadásul furcsa körülmények között. Poe ugyanis két évig szolgált katonaként, és egészen a fegyvermesteri rangig jutott, mielőtt leszereltette volna magát, majd 1830-ban a West Pointra ment, ahol kevesebb mint egy évet töltött, mert közben megházasodott, és elég különös módon kirúgatta magát: nem volt hajlandó alakzatba állni órákra, és templomba menni. Ebből csak annyi jelenik meg a Netflix új krimijében, a Halványkék szemekben (2022), hogy Poe, akinek ekkor már megjelent egy verses kötete, West Point-i kadét volt – és itt kattant rá a rejtélyes gyilkosságokra.
Egy kadétot felakasztva, különös pozícióban talál az éjszakai őrjárat, reggelre pedig eltűnik a holttest szíve. A katonai akadémia vezetői a közelben lakó volt detektívhez, a sokat látott, magányosan élő özvegy Augustus Landorhoz (Christian Bale) fordulnak, hogy járjon a kényes ügy végére. Landor hamar falakba ütközik, ezért úgy dönt, hogy igénybe veszi a túlságosan beszédes, de rendkívül intelligens Poe kadét (Harry Melling) segítségét, és hamar kiderül, hogy a gyilkosságok mögött – közben egy másik fiatalembert is brutálisan megölnek – valamiféle természetfeletti motívum húzódik meg. Amit Landor éles szeme nem vesz észre, azt Poe fedezi fel, és a furcsa páros lassan, de biztosan ér a tettesek közelébe. Hogy aztán a legvégére minden a totálisan a feje tetejére álljon.
Mint krimi, a Halványkék szemek - a cím Poe 1843-ban kiadott Az áruló szív című novellájából lett „kölcsönözve” – nem annyira izgalmas, bár a tökéletesen eltalált korhangulat sokat dob rajta, hiszen a polgárháború előtti Amerikát ritkán szerepeltetik. Ennél sokkal izgalmasabb Poe karaktere, amivel Scott Cooper (Őrült szív, A harag tüze, Fekete mise, Ellenségek, Agancs) rendező jókora kockázatot vállalt, két okból is. Egy híres szerzőt beleszőni a cselekménybe, hogy aztán kikacsintgassunk a műveire azért rizikós, mert önfényezésnek, okoskodásnak tűnhet az alkotók részéről, márpedig Poe életműve van olyan jelentős, hogy itt nem szabad mellényúlni az alkotói szabadság jegyében. Cooper nagyrészt jól csinálja,
még egy sosem volt szerelemről is majdnem elhiteti velünk, hogy igazi.
Poe viszont eleinte rendkívül SOK. Modoros, hangos, tolakodó, és eltart egy ideig jó fényben látni ezt a különcöt, ahogy egy darabig eltart az is, hogy megszokjuk a Harry Potter-filmekből ismert Harry Mallinget, akit a fejformája miatt a jóistenke is E. A. Poe eljátszására teremtette.
A nagyon furcsa kisugárzású Malling volt a másik kockázatos húzás, merthogy először nehéz meglátni benne a leendő nagy írót/költőt, sőt, eleinte volt a játékában valami idegesítő. Ám ahogy haladunk előre,
egyre jobban látszik, miért is bízott meg benne a rendező,
és kezd átlényegülni. Egy ponton túl tényleg lesz „jelenléte”, súlyt kap a szerepeltetése, és meglepő módon méltó partnere lesz Christian Bale-nek. Amiben viszont az égvilágon semmi kockázat nem volt, az Bale szerepeltetése. Neki egy biccentése, egy hümmögése is van olyan jelentős, mint sok más színésznek az egész életműve, ez a szerep pedig valahogy rímel arra, ahogy ő öregszik, ha úgy tetszik, „szálkásodik”, egyre szikárabb lesz.
Nem ez a legjobb szerepe, nyilván, hiszen maga a film nem tudja túllépni a saját árnyékát, és nem is a legjobb alakítása, de
Bale-nek olyan hihetetlen kisugárzása van, ami senki másnak nem adatott meg.
Őt nézni igazi élmény – pont azért haragudtam a Thor: Szerelem és mennydörgésre, mert nem tudtak mit kezdeni Bale karakterével. Ahogy itt nem tudnak mit kezdeni Robert Duvall-lal, aki egy, az okkult tudományokban jártas tudóst alakít, de a cselekményre az égvilágon semmi hatással nincs. Szintén kis szerepet kapott Gillian Anderson, viszont hátborzongatóan jó az akadémia orvosának (Toby Jones) kiismerhetetlen feleségeként. Annyi év után sem gondoltam volna róla, hogy ennyit ki tud hozni egy szerepből…
Értékelés: 7/10
