Imádjuk a skandináv krimiket és a norvég főváros alvilágára is kíváncsiak lennénk, de a Netflixre frissen felkerült sorozat hősei, a két egykori jóbarát, a rendőr és a bandafőnök története túl érzelgős és túl vérszegény lett. Pedig olyan jól hangzott!
Akármit is ír Jo Nesbo meg a többi skandináv krimiíró, Norvégia az egyik legbiztonságosabb hely a világon, a bűnözési rátája a legalacsonyabb az európai országok közül. A fővárosban, Oslóban nyilván az országos átlagnál magasabb ez az arány, de nem itt a legrosszabbak a statisztikák – ezzel Viken megye dicsekedhet.
Persze a migránsok nyilván rontják ezeket a statisztikákat, gondolhatnánk,
de a bevándorlásügyi minisztérium mutatása szerint nagyjából ugyanakkora eséllyel lesz – vagy éppen nem lesz – egy született norvég bűnelkövető, mint mondjuk egy koszovói bevándorló. Ami azt illeti, az összes bevándorló csoport közül, szintén meglepő módon, a latin-amerikaiak között a legmagasabb a bűnözési arány – vagyis kezeljük azt, amit a Netflix új krimisorozatában, a Gangs of Oslóban látunk, némi fenntartással.
Hősünk, Moaz Ibrahim (Emir Zamwa), a fiatal rendőr több év után tér vissza a környékre, ahol felnőtt – a hatóságok ugyan is egy emberrablás ügyében nyomoznak. Más is visszatér ide: Ramit (Mohammed Youssef), a helyi banda főnökét egy kamion titkos rekeszében csempészik haza, és rögtön neki is áll rendet tenni, merthogy az emberei elég nagy zűrzavart csináltak.
Például elraboltak valakit, akit nem kellett volna,
és már be is szereztek egy rakás akkumulátorsavat, hogy eltüntessék az illetőt, illetve van egy hatalmas adag eladhatatlan drogjuk. A sors pedig úgy hozza, hogy Moaz és Rami együtt áll neki kibogozni a dolgokat, merthogy ők ketten gyerekkorukban a legjobb barátok voltak.
Csakhogy a fiatal rendőrnek nagyon nem tetszik az együttműködés, de mivel adósa régi barátjának, az első „szívesség” után már spicliként használják. El is követ mindent, hogy kitörjön ebből a helyzetből, de csak egyre mélyebbre süllyed, miközben a főnök egy másik bandával és egy saját emberével is konfliktusba keveredik. És aki szerette annak idején a zseniális hongkongi rendőrfilmet a Szigorúan piszkos ügyeket (2002) vagy az abból készült amerikai remake-et, az Oscar-díjat elnyerő A téglát (2006), az itt dörzsölheti a kezét, hogy kaptunk egy jó kis furmányos beépített emberes, fordulatos rendőrsztorit, csakhogy nem, nem kaptunk.
Ez a tégla nem navigál ördögi ügyességgel
és nincs elképesztő érzéke a túléléshez, inkább szerencséje van, hogy valamiért nem pont rá gyanakodnak, pedig a sok fehér bőrű norvég rendőr között ő lenne a logikus gyanúsított, akinek köze lehet a célponthoz.
Ami azt illeti, a karakter sincs jól kitalálva - naná, hogy közhelyszerűen otthon is gondjai vannak – és az őt játszó színész sem elég tehetséges ahhoz, hogy eladja nekünk a figurát és annak helyzetét, a testnyelve olyan, hogy rá nézve bárki azt mondaná, hogy „Lefogadom, hogy ez a sunyi nézésű fazon a spicli!”. Vagyis
a rendőr szál csúnyán félrement, a bandavezér vonala viszont majdnem jó,
részben azért, mert az őt alakító Mohammed Youssef tényleg karizmatikus. Ole Endresen rendező (Az ifjú Wallander) jól építi fel őt, a visszatértét, és azt, hogyan állítja helyre a bandavezéri tekintélyét, és az is működik, hogy erre sokszor egy éles eszű kissrácot (Ishak Kaya) használ a telepről. Mindez teljesen rendben van, hogy aztán a tetejére kapjunk egy teljesen hiteltelen szerelmi szálat egy unott szőke nővel.
Értem én, hogy a két figurát, az egykori legjobb barátokat, a rossz útra tért rendőrt és a bűnözőt, aki talán jó útra tér, a világ legrégebbi dramaturgiai trükkjével párhuzamos karakterfejlődésen futtatják át, amiben a család a közös nevező, csak a dologban semmi természetes, elegáns vagy magától értetődő nincsen. A visszaemlékezések a gyerekkori közös élményekről pedig olyan nyálasak lettek, hogy már én éreztem magam kellemetlenül. Nem mondom, hogy a Netflixre minden hírverés és előzmény nélkül váratlanul felkerült 6 részes Gangs of Oslónak nincsenek jó pillanatai, jól eltalált karakterei – ilyen például Rami jobbkeze, egy cingár szőke lány -, vagy profin felépített akciói, de mindez jórészt elpazarolt lehetőség. Pláne egy olyan régióból, amely kifejezetten a remek karakterekre, életszagú helyzetekre és sötét erőszakra épülő krimijeiről oly méltán híres…
Értékelés: 6/10
