November 4-én, péntek este a Toldi moziban kiderült, hogy kik kapták idén az Arany Blendét, azaz melyek voltak az elmúlt év legjobb magyar előzetesei (a poszt végén eláruljuk), a díjátadó előtt azonban a Netflix két munkatársa, Schiffler Lilian és Bozsik Ádám kreatív szakemberek tartottak előadást arról, hogyan készülnek a teaserek a streamingóriásnál.

Schiffler és Bozsik kezdésként azt mesélték el, hogyan kerültek a Netflixhez. Schiffler először egy magyar produkciós cégnél dolgozott, majd Londonban töltött el 14 évet kreatív producerként és kreatív menedzserként, míg Bozsik az AXN-nél, az HBO-nál és a Viacomnál is végzett promo produceri munkát, mielőtt megalapította a saját promo ügynökségét. 2021 őszén igazoltak Amszterdamba, a Netflixhez, ahol főként az európai, közel-keleti és afrikai részlegen dolgoznak.

Ahogy arra a streamingoldalak összehasonlító tesztjében is kitértünk, a tartalomkínálat mellett a Netflixet az algoritmusa és a nyitóoldala emeli a konkurencia fölé. A Netflix esetében a marketing nagy része az automatikusan elinduló trailerekre és teaserekre épül – nem véletlen, hogy egész részlegek foglalkoznak ezzel főállásban.  Az előzetesek, amelyeket a főoldalon, vagy a filmek, sorozatok adatlapjainál látunk, kifejezetten erre a platformra készülnek.

De miben különbözik egy mozitrailer a netflixes promóktól?

Schiffler Lilian szerint alapvető különbség, hogy bár mindkét előzetesnek a figyelemfelkeltés a célja, a mozis trailernek arra kell rávennie a közönségét, hogy váltson mozijegyet egy későbbi időpontban, míg a netflixes előzetesnek abban kell segítenie, hogy a néző az éppen aktuális hangulatához passzoló tartalmat válasszon. Éppen ezért,

míg a mozis trailerben lehet csalni, a Netflix nem verheti át az előfizetőt.

A nézőnek tudnia kell, hogy neki való-e az adott film vagy sorozat, és a műfajt vagy a stílust illetően sem érdemes csúsztatni, mert azonnali a visszajelzés – mérhető, hogy a promó megtekintése után kattint-e a tartalomra a célközönség, és az is, mennyi ideig nézi.

A magyar szakemberek azt is elárulták, hogyan néz ki a munkafolyamat a gyakorlatban. Negyedévente osztják ki a projekteket, és lehetőség szerint figyelembe veszik azt is, hogy kihez mi passzol – a gyerekkora óta Sissi-rajongó Schifflerre például így bízták rá A császárné promójának megvalósítását. Általában kétféle teasert készítenek, az egyik a hangulatot adja át, a másik a sztorira fókuszál. Minderre általában 4 hét áll rendelkezésre.

Kezdésnek megkapják a brief-et, vagyis azt az összefoglalót, amely a sorozattal / filmmel, illetve a szereplőkkel és a színészekkel kapcsolatos alapvető információkat tartalmazza, beleértve például azt is, hogy melyik az a történetszál, vagy ki az a sztár, akit érdemes kiemelni. A folytatásban viszont már ők a kreatív döntéshozók, és csak a teaser elkészülte után kapnak visszajelzést. A nagyobb produkciók esetében a producerek és a showrunnerek mondják ki a végső igent.

Schiffler munkamódszere, hogy még a vágás megkezdése előtt megfogalmazza saját maga számára két mondatban, hogy mi a lényege a teasernek, mit akar vele elmondani, és munka közben azt tartja szem előtt.

A legfontosabb az első 15 másodperc, ennyi idő alatt kell a néző figyelmét megragadni

– már az első képsoroknak el kell árulnia, hogy mi a sorozat vagy a film műfaja, és milyen a stílusa, hangulata. Kulcsfontosságú a vágás dinamikája, ritmusa, nem lehetnek üresjáratok benne, de ugyanilyen lényeges a zene, a hang és a csend is.

Még több krími háborút a Sissibe!

Schiffler részletesen is bemutatta, hogyan született meg A császárné teasere. Segítséget jelentett, hogy nemcsak ő, de az osztrák producer és a német stratégiai vezető is képben volt Erzsébet királyné történetét illetően. A helyzetet viszont bonyolította, hogy 8 hónappal korábban az RTL is kijött egy Sissi-sorozattal, ezért fennállt a veszélye, hogy hasonló lesz a promó. Hogy ezt elkerüljék, teljesen más megközelítést választottak. Míg a németek a sztori romantikus vetületére és a háborúra koncentráltak, Schifflerék verziója Ferenc József és Sissi kapcsolata helyett Erzsébet trónra kerülésére fókuszált, illetve azt akarta bemutatni, hogy nőként hogyan éli meg az eseményeket, és milyen a viszonya az anyósával.

Célközönségként három csoportot lőttek be, azokat, (1) akik nagyon szeretik a „fiatalok a trónon” típusú történeteket (A Korona), (2) akik a fiatal nők útkereséséről szóló „coming of age” sztorikat kedvelik, és (3)  akiket a romantika, a tiltott szerelem és a szexualitás témája izgat. Schiffler négy szerkezeti részben gondolkodott, kezdésként azt a pillanatot akarta megmutatni, ahol Ferenc József Ilona helyett Sissit választja (mert gyerekként is ez volt a kedvenc része, és feltételezte, hogy másban is ez maradt meg a legjobban), a második rész a sztorit foglalja össze, a harmadik Sissi belső világára koncentrál, majd következik egy lezáró montázs.

A showrunnereknek annyira megtetszett a végeredmény, hogy úgy döntöttek, ezt akarják a fő trailernek is, de kértek változtatásokat is, szerették volna például, ha Zsófia főhercegnő még többet szerepel, illetve, ha a krími háború is belekerül, mert időközben aktuális lett a téma. Schifflernek mindössze egy napja volt, hogy végrehajtsa ezeket a változtatásokat, de sikerült megoldania.

Hogyan válasszunk zenét a Witcherhez?

Bozsik Ádám első netflixes munkájával egyből bekerült a mélyvízbe: a Vaják második évadához kellett teasert készítenie, úgy, hogy a fantasy nem az ő világa, és akkor még az első évadot sem látta. Ráadásul abban a tudatban kellett dolgoznia, hogy mivel a Vaják a streamingcég egyik kiemelt szuperprodukciója, a teaser a Netflix fejeseihez is eljut, és a végső igent vagy nemet a sorozat producere és főszereplője, Henry Cavill mondja ki.

Három teasert készítettek, Bozsiknak a sztorira koncentráló verzió jutott. A brief szerint külön Geralt és Ciri hercegnő kapcsolatára kellett fókuszálnia, amihez az első és egyik legfontosabb lépés a megfelelő aláfestő dal megtalálása volt. Egy női énekhangra építő, balladaszerű számot választott, mert a szöveg jól passzolt a sztorihoz, de nem volt kockázatmentes a lépés, mert a rajongók már a fő trailer alatt hallható Kanye West-szám (Monster) „műfajidegenségére” is panaszkodtak, és ugyanezt a teaser zenéjével szemben is fel lehetett volna hozni.

Ennek ellenére elsőre elfogadták, igaz, át kellett kicsit szerkeszteni, mert a kelleténél több spoiler került bele. Bozsikék általában kapnak listát arról, hogy mit tilos megmutatni, de még így is elárulhatnak valamit a tudtukon kívül, amit nem szabadna, a teljes évadot ugyanis ekkor még ők sem látják – a Vaják esetében az első három részt kapták csak meg. A teaserrel kapcsolatban érkezett egy olyan visszajelzés is, hogy sok benne a stopdown (vagyis a „kiállás”, amikor véget ér egy szekció, és elindul egy új), de azon végül nem kellett változtatni, és

maga Geralt, azaz Henry Cavill is kimondta a boldogító áment.

Marketing vs. kontent

Schiffler másik példaként hozott munkája is elég kalandosan alakult. A Fanatico című spanyol minisorozathoz kellett előzetest készítenie. A történet szerint egy fiatal trapsztár halála után az egyik rajongója veszi át a helyét, hogy aztán rájöjjön, mégsem akkora buli a sztárság. A kampány három videóklipre épült, a főszereplőt valós karakterként építették fel a közösségi médiában, ezért volt fontos, hogy a sorozat indulása előtt pár héttel kikerülő előzetes érthetően mesélje el a történetet.

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a két színész (a trapzenész és a rajongója) annyira hasonlítanak egymásra, mintha ikertestvérek lennének, a sztár ráadásul az első 10 percben meghal, és szövege sincs. Vagyis nemcsak, hogy nehéz őket megkülönböztetni, de nagyon kevés anyagból lehetett dolgozni. Schiffler jobb híján próbálta megkeresni azokat a mondatokat és képeket, amik a legjobban utalnak a cselekményre.

Az első verziót visszadobták, mondván nem elég érthető az alapsztori, a 3. verziót a stratégiai vezető elfogadta, a marketingrészleg azonban csak a 4. változatra bólintott rá, a kontent (vagyis a sorozat alkotói) viszont úgy látták, hogy még így sem derül ki egyértelműen, hogy két külön emberről van szó – végül csak a 7. verziót fogadták el. Mivel a marketing továbbra is a 4. verziót favorizálta, kompromisszum született, és mindkét változatot felhasználták, a sorozat hangulatát átadó „mood trailer” a YouTube-ra került ki, a sztorit elmesélő előzetes pedig a Netflixre.

Bozsik végül elmesélte azt is,

hogyan sikerült egy 17 másodperces teaserrel jegyet váltania a Hollywoodba.

Még tavaly novemberben bízták meg őket azzal, hogy készítsenek promót a Dark alkotóinak új sorozatához, az 1899-hez. Megkaptak pár alapinfót, megnézték az első részt, majd szabadon brainstormingolhattak. Mivel a Darknak hardcore rajongótábora van, direkt őket célozták meg. Az 1899 egy gőzhajón játszódik, és a morzézásnak fontos szerepe van, így adta magát az ötlet, hogy morzekóddal rejtsenek el egy üzenetet, ami első körben a sorozat tagline-ja volt. Az első, Bozsik által pitchelt verzió eljutott a széria alkotóihoz is, akik igent mondtak a koncepcióra, de rövidítést kértek, és azt, hogy a morzekód egy konkrétabb üzenetet adjon át. Így rövidült le a 35 másodperc 17-re, az üzenet pedig az lett, hogy júliusban jön az előzetes. A rajongók természetesen egy órán belül megfejtették a kódot, a promó pedig több kategóriában is jelölést kapott a Clio Awardsra, így Bozsik ott lehet a Los Angeles-i díjátadón.

Az előadás után átadták az Arany Blende díjait. A fődíjat a Post Mortem trailere nyerte, a közönségdíjat pedig a Toxikoma teasere. Mindkét előzetes vágója Bedő Barna volt. Az Ezüst Blendét a Tobi színei, a Bronz Blendét A feleségem története kapta.