Mindig is voltak olyan filmek, amik elkerülték a magyar mozikat, így nincs semmi meglepő abban, hogy a 2023-as Evil Dead Rise – ami végül A gonosz halottak felkelése címet kapta – az HBO Max-on debütált itthon. Az streamszolgáltatók vették át a videotékák szerepét, azok minden kellemes és kellemetlen tulajdonságával együtt. Szerintem sokan emlékszünk még, hogy mit jelentett az, ha egy film azonnal a videotékákban landolt, és el sem jutott mozikig. Ezek a filmek nem sok jót ígértek, vagy éppen hogy csupa jót, annak, akik vevő rá. Két véglet, hiszen vagy annyira vacak volt, hogy nem érte meg moziban bemutatni, vagy olyan jeleneteket tartalmazott, ami miatt nem vetíthették a mozik (mindenki nézze csak otthon, a négy fal közt). Valószínűleg erre a sorsra jutott A gonosz halottak felkelése is, ami szokatlanul durvára sikeredett, így

itthon minden bizonnyal csak X besorolással vetíthették volna, ami minden forgalmazó rémálma

(lásd a Sikoly VI. esetét, amit azonban végül bemutattak a magyar mozik). De mégis mi olyan rémisztő a Gonosz halott-franchise legújabb, Lee Cronin által jegyzett darabjában?

Kultikus, bűnös élvezet

A Sam Raimi által rendezett, és Bruce Campbell főszereplésével készült Gonosz halott-trilógia (Gonosz halott, 1981; Gonosz halott 2., 1987; A sötétség serege, 1992) afféle kultikus, bűnös élvezet, ami a kis költségvetésű esetlenségével, és a második résztől horrorkomédiába csúszó bájával hódította meg a közönségét. Az utóbbi vonalat a három évadot megélt Ash vs Evil Dead című sorozat vitte tovább, amiben ismét Bruce Campbell alakította a láncfűrészkarú Ash-t. Az eredeti, első Gonosz halott azonban még vérkomoly horrorfilmnek készült, csak az alacsony költségvetés tette nevetségessé (bár még ma is eléggé kiborító az a jelenet, amiben az egyik lányt maga a természet deflorálja). Valószínűleg ezért készült el tíz éve a Fede Alvarez által újraálmodott remake, ami az eredeti film horrorisztikus élét hangsúlyozza, különös tekintettel a rítusra, ami által beleköltözik egy ártatlan testbe a démon.

Az új film kvázi ennek a folytatása, bár egész pontosan nem derül ki, hogy miként illeszkedik az idővonalba, mert kissé trükkös a felépítése

(szóval akár ez még egy előzmény is lehet).

A gonosz halottak felkelése, akárcsak a többi film (A sötétség serege kivételével), az erdőben indul, ám végül nem ez lesz a fő helyszín. Az első jelenetek megidézik a fák közt száguldó, szubjektív kamera zaklatott képét, majd megpillantjuk a faházat, ami viszont köszönőviszonyban sincs a kultikus helyszínnel. Ennek ellenére kemény a kezdés: táborozó fiatalokkal, látványos démoni megszállottsággal, és kreatív elhalálozásokkal készít fel a továbbiakra. Aztán, miután grandiózusan megjelenik a főcím, váltunk, és kiderül, hogy a fő sztori egy nappal korábban, a városban játszódik (elárulom, az eddig látottakat lógva is hagyják, szóval ordít a film a folytatásért).

A horrorfilmekben mindig az apátlan családok a legsebezhetőbbek, nincs ez másként most sem: anya és a három gyerek élnek együtt egy lebontásra ítélt, régi lakóházban, ami tökéletes díszlet egy horrorfilmhez. Pláne, mikor egy földcsuszamlás miatt beomlik a garázs, és feltárul a rejtett alagsor, ahol az egykor bankként működő épület trezorjai találhatóak. Innen kerül elő az ezúttal egészen új kinézetet kapott Holtak könyve (nem a borítóján, hanem a szélénél harap), és három bakelit lemez, amin naná, hogy elhangzik a rituális szöveg, ami megidézi a gonoszt. A démon most az anyába (Alyssa Sutherland) bújik bele, és – a hagyományt folytatva – egy éjszaka alatt játszódó sztori, aminek tétje, hogy megmenekülnek-e a gyerekek, és a látszólag léha nagynéni (Lily Sullivan), aki éppen ott pecózik. A trükk ezúttal az, hogy mindenkit megszáll az entitás, akit ér.

A legmegrázóbb a filmben, hogy

magát az anyai és gyermeki szeretetet teszi meg az iszonyat tárgyává,

és az egy dolog, hogy nem fukarkodik, ha vérről van szó, de lelkileg is kellőképp kikészít. Nem mellesleg olyan sokkoló természetességgel végez olyanokkal, akiket általában még a horror is megkímél, hogy talán ez a higgadtság lesz a legijesztőbb ebben az egészben.

még több infó az X-besorolásról

10 film, ami a legdurvább korhatár-besorolást kapta

Nem csak a Sikoly VI.-ot nézhetik kizárólag felnőttek.

Tovább

A gonosz halottak felemelkedése önállóan is működik, nem kell hozzá sem a régi, sem az új filmek ismerete, viszont aki követte a franchise-t, azt jó pár rejtett utalás várja. Hol ügyesen, hol kissé túl direkten idézi meg a klasszikus motívumokat: a Gonosz halott 2. alcíme, a „halott vagy hajnalra” fenyegetés kicsit túl sokszor hangzik el, viszont a láncfűrész megjelenése és tovább gondolása elég ötletes. A végeredmény összességében egy fantáziadús, bátor horrorfilm, ami kifejezetten szokatlan a stúdióhorrorok közt. Ritkán kényszerül rá az olcsó ijesztgetésre, viszonylag kevés benne a jump scare, inkább

az első pillanatban beránt egy baljós hangulatba, ahol másfél órán át bent is tart.

Hullámvasútként rángat végig a sztorin, ami sosem nyugszik, és hiába ismerjük a műfaj szabályait, bizony gyakran meg tud lepni minket.