Aki zenés darabot vagy egy magánszínház szórakoztató produkcióját akarta megnézni, annak eddig is mélyen kellett a bukszájába nyúlnia. De ma már a budapesti – fővárosi fenntartású – művészszínházak kurrens előadásaira két jegyért akár 20 ezer forint körüli összeget is ki kell fizetnie. Persze nem muszáj a legdrágább belépőt venni, meg egyedül is lehet színházba járni, de azért kevesen választják ez utóbbi megoldást, inkább beülnek egy moziba.

Takarékoskodhatunk például úgy, ha bérletet vásárolunk a kedvenc társulatunktól (már ahol van). Esetleg a Ma este Színház-oldalon nézelődhetünk, ahol last-minute jegyeket kínálnak olcsóbban, de nem biztos, hogy arra, amit látni szeretnénk. A diákok, a nyugdíjasok és a tanárok egy csomó helyen kedvezményt kapnak. De mondjuk, egy kisgyerekes családban kétszer meggondolják a nem-tanár szülők, hogy színházba menjenek-e, ha nincsenek rokonok, akik este babysittelnének. Arra most ne is gondoljunk, hogy a büfében isznak egy üveg ásványvizet (legközelebb írunk a büfékínálatokról, árakról), vagy előadás után egy étteremben vacsoráznának.

Miért kerül egyik pillanatban többe egy jegy, mint egy órával korábban?

Mielőtt megmutatjuk, hol mennyiért tudunk megnézni egy előadást, és milyen kedvezményeket vehetünk igénybe,

dekódoljuk az elmúlt évek varázskifejezését: a dinamikus jegyárazást.

Ez a keresletalapú árképzés – amelyet korábban a légitársaságok alkalmaztak – annyit tesz, hogy egy árazómotor a népszerű produkcióhoz kapcsolódó keresleti és kínálati viszonyoknak megfelelően kalkulálja folyamatosan az optimális árat. Ez egyébként nemcsak árnövekedést, hanem alkalmanként akár csökkenést is jelenthet, ha közeleg az előadás, és még temérdek jegy vár gazdára. De mivel itt főként a legkeresettebb produkciókról van szó, az emelkedés azért a gyakoribb. A nagyobb intézmények közül a Müpa vezette be 2022 őszén a dinamikus jegyárazást, az elmúlt időszakban jó páran követték a példáját, például a Centrál, a Katona, a Madách, a Magyar, az Opera, az Operett, a Pintér Béla és Társulata, valamint a Veres 1 Színház.

A legolcsóbb és a legdrágább székek

Kapásból senki nem mondaná meg, hogy a többmilliárdos állami támogatással működő Nemzeti Színházban lehet a legolcsóbban felnőtteknek szóló előadást nézni: 2000-4500 forint között mozognak a jegyárak, és kedvezményt kapnak a fentieken túl például az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozók, valamint a fogyatékkal élők. A Nemzeti a diákokért program keretében pedig meghatározott előadásokra a tanulók és a kísérő pedagógusok ingyenes jegyet igényelhetnek.

A Magyar Állami Operaház is magyar nemzeti minősítésű színház, jelentős a költségvetése, de a műfaj sajátossága miatt az előadások napi kiadása is tetemes (például: énekesek, kórus, zenekar, balettkar szerepel akár egyetlen este). Ettől függetlenül bátran leírhatjuk, hogy luxus az Andrássy úti palotába beülni. Az I. helyár-kategóriában a legdrágább jegy 300 forint híján 50 ezer forint – alapesetben. Premiereken ez 10 ezerrel több, matinékon és hangversenyeken viszont 30 ezer forint alatti. A páholyok csak egyben vásárolhatók meg. Az első emeleti 11-es páholy (hat székkel) a legdrágább, majdnem 200 ezer forintba kerül, amely a premiereken 237 ezer forintra is felkúszhat. De ez nem minden, hiszen mint már jeleztük, az Operaház is használja a dinamikus árazást. A harmadik emeleten, az oldalülés bizonyos helyei és az állójegyek a legolcsóbbak, 3000 forintért válthatóak meg. De a színpadot innen csak korlátozottan láthatjuk.

A PORT kérdésére az opera kommunikációs osztályától megtudtuk: a jegyárak legutóbb 2024 tavaszán, a mostani évad meghirdetésekor változtak, az általános emelés 40 százalékos volt, de az előszínpados gyermekprogramokat (Pomádé király új ruhája; Bastien és Bastienne / A telefon; KisHattyúk tava) főpróba áron, a teljes vételár 15 százalékáért kínálják, bizonyos magyar előadásokat (például a Mario és a varázslót és A kékszakállú herceg várát) pedig harmadannyiért. Az Operaház harmadik emeleti karzatán és az ifjúsági előadások döntő többségének helyt adó, jóval olcsóbb Eiffel Műhelyházban is 50 százalékos diákkedvezmény kapható érvényes diákigazolvánnyal.
A diákok és a pedagógusok a nyilvános főpróbákra is jegyet válthatnak az Operaházban, a teljes ár 15 százalékért (3300-7700 Ft), az MVM OperaKaland részeként bizonyos főpróbákra csak ők foglalhattak helyet.

Az OnlineKaland című program keretein belül minden tanévben három operaelőadás felvételét is ingyenesen megküldik azoknak az iskoláknak (a feldolgozást segítő anyaggal együtt), amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy a fővárosba utazzanak színházat nézni. Ha a következő évadtól újra elindul a Lázár Ervin Program, akkor a középiskolás diákcsoportok állami támogatással is felkereshetik majd az intézményt.

Az Eiffel Műhelyházban amúgy is sokkal olcsóbbak a belépők az idei Angol100 szezonra. Az alapelőadásnál 6500 forint a maximum, az emeltnél a duplája. De aki mégis inkább az Ybl Miklós tervezte palotába menne, az akár tagja lehet a Budapesti Operabarátok Egyesületének. 38 ezer forint volt az évadban a tagdíj, és ezért jegyek, kedvezmények, klubdélutánok, filmklubok járnak.

A gyerekelőadásokra általában olcsóbbak a jegyek, de vannak kivételek

A Budapest Bábszínházba és a Kolibribe jóval kevesebb pénzért juthatunk be, mint a legtöbb fővárosi színházba.

A Kolibri legmagasabb árkategóriája 4000 forint (felnőtt produkcióra), a BB-ben 5500 forint a plafon a gyerekeknek szóló előadásra, és 6900 forint a felnőtteknek.

Alapvetően a fiataloknak szóló darabok a többi intézményben is olcsóbbak. Vannak persze kivételek, ezeket úgy hívják: családi musicalek. Például a Pesti Színházban A dzsungel könyve, amely kiemelt kategóriába tartozik, akárcsak a Vígben A Pál utcai fiúk. Az előbbire 8900 forint a legdrágább jegy, az utóbbira 12.900 forint. A legolcsóbb pedig 5500 forint, valamint 1500 forint, de ez utóbbi azért nem az ideális hely (karzaton a szélső székek). Még az 1988-ban bemutatott musical, A padlás is annyira jól megy a Vígben, hogy az első kategória jegyeit árulják, itt 9600 forint a legborsosabb belépő, és 1000 forintot kell perkálni a kevésbé jó helyért.

Támogassuk a függetleneket!

A független színházak nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen pályázati lehetőségeik évről évre csökkennek, a szétosztandó támogatás mára szinte elapadt. A Pintér Béla és Társulata sokáig rettentő alacsonyan tartotta az árait, nem is lehetett bejutni egyetlen előadására sem. Sokan győzködték a társulatvezető színész-rendezőt: annyira népszerűek, hogy kifizetnék a nézők akár a dupláját is. Mivel egészen lehetetlen helyzetbe kerültek – nulla állami támogatással, pályázati pénzek nélkül –, teljesen érthető, hogy végül nagyot emeltek. Most az átlag budapesti színházjegyárat kell kifizetni az Átriumban a régebbi előadásaikért, a dinamikusan árazott népszerűeknél és a friss produkcióknál ez bőven 13 ezer forint felé mehet.

A Trafóban nem éri el a belépők ára az 5000 forintot, itt 25 százalék kedvezményt kapnak a diákok, a szeniorok, a pedagógusok és a fogyatékkal élők.

A IX. kerület lakosai is 20 százalék kedvezményt igényelhetnek, és 10-20 százalék engedmény jár különböző kártyák birtokosainak.

A Jurányiban 4500-5900 forint között mozognak az árak (a mesesorozatra 2500 forint), a kamarában 3900-5500 forint között, de lehet tetemesebb támogatói jegyet venni. A 6színben is előadásfüggő, melyiknél mi a maximum, 10 490 forintnál nem találtunk drágább belépőt, a legolcsóbb pedig 2400 forint volt. A Gólembe 7900 forint az első kategória és 1000 forinttal olcsóbb a második.

Mivel a Szkéné a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületében található, a legnagyobb kedvezményt, 50 százalékosat a BME diákigazolvánnyal rendelkezők igényelhetnek. A Szkénében decemberben emeltek árat: a legdrágább jegyet 5500-ről 7000-re. Elég kedvező szabadbérletet árulnak még úgy is, hogy ennek az árát szintén decemberben változtatták – 19 900 forintra. Ezért 4 előadást kap a vásárló az általa választott produkciókra, ráadásul azt is megmondhatja, hova szeretne ülni, és akárcsak a pártolói jegyek esetében, névre szóló helye lesz.

A Stúdió K februártól emel jókorát. Jelenleg 4500 forint a teljes árú jegy, amely jövő hónaptól 7000 forint lesz, a diák pedig 2800 forintról 4300-ra változik. A gyerekelőadások a színházteremben szintén drágábbak lesznek, a felnőttek helyéért 4000 forint helyett 5000 forintot, a gyerekekéért 2500 forint helyett 3800 forintot kell fizetnünk. A kisteremben mindenkinek egységesen 2500 forintról 3000-re változik a belépője. Itt is lehet támogatni a társulatot, nagy szükségük is van erre, akárcsak a legtöbb független színháznak.

A fővárosi művészszínházak nem jókedvükből emelték az árakat drasztikusan

A budapesti Katona József Színház két éve vezette be a Kamrában a dinamikus árazást, majd ebben az évadban a Sufniban is, azaz a két kisebb játszóhelyén már ez a rendszer működik. Dely Katalin gazdasági igazgató azt meséli, nem a végtelenbe repülnek el ezek az összegek, hanem beállították, meddig emelkedhetnek (plusz 40 százalékig). Érezhetően növekszik ezzel a színház aktuális napi bevétele. Csak azoknál az előadásoknál alkalmazzák ezt a lehetőséget, amelyekből nem tudnak eleget játszani.

A nagyszínházban akármilyen népszerű is egy produkció, akkor sem árazzák dinamikusan, ez vezetőségi döntés volt.

Az Örkény Színház gazdasági igazgatója, Bagi Andrea kérdésünkre azt válaszolta: bár nem használják a dinamikus árazást, ez nem jelenti azt, hogy nem is foglalkoztak a lehetőséggel. Visszatérő kérdés náluk, de a bevezetéséhez még kevés – a színházaktól és a nézőktől érkező – információjuk.

A három társulattal rendelkező fővárosi művészszínház, a Katona, az Örkény és a Radnóti gazdasági vezetése rendszeresen egyeztet egymással. A 2023-2024-és évadban is egyszerre emelték a jegyárakat – igaz, különböző mértékben. A Katonában a legmagasabb belépőért korábban 6900 forintot kellett fizetni, ez most 9900 forint, ami több mint 40 százalékos növekedés. Az Örkényben a zenés és az újonnan bemutatott előadásokat kiemelten kezelik, itt 10.200 forint a legdrágább jegy. Korábban nem tettek különbséget a produkciók jegyárai között, kivéve a gyerekelőadásokat, azok mindig alacsonyabb kategóriába estek itt is. Az áremelés előtt a nagyszínpad legmagasabb kategóriája 5900 forint volt, a stúdióé 3800. Ez Bagi Andrea elmondása szerint akkora lemaradást jelentett a többi budapesti színházhoz képest, hogy elkerülhetetlenné vált a néhol 100 százalékos emelés. A pénzügyi stabilitás fontosságával, a színház likviditásának megőrzésével indokolta mindezt, amelynek fontos pillére a jegybevétel.

Hasonló kategóriák vannak a Radnótiban is, ahol 10.400 forint a legdrágább belépő a 10, A vége, a Bolondok tánca, az Angyalok Amerikában 1., valamint a Hullámtörés című produkciókra. (Az utóbbi két előadásnak a bemutatója márciusban, valamint májusban lesz.)

Megváltoztak a színházbajárási szokások

Sok színház vezetése a covid-járvány környékén és utána is azt mesélte: megváltoztak a nézők színházlátogatási szokásai. Nem terveznek annyira előre, mint korábban. Dely Kati azt mondja, ez nem állt vissza, de jobb, mint közvetlenül a járvány után volt. Igaz, azokra az előadásokra, amelyek iránt nagy az érdeklődés, mindennél gyorsabban elfogynak a jegyek.

A drasztikus emelés következménye, hogy a nézők összetétele is változik. Az értékesítési iroda tapasztalata, hogy aki korábban 2-3 alkalommal megnézte ugyanazt az előadást, az most csak egyszer vesz rá jegyet – mondja a Katona gazdasági igazgatója. És a törzsközönség sem vásárol belépőt automatikusan az új produkcióra, hanem megvárja az első visszajelzéseket. Ha nem hall jókat a friss előadásról, akkor inkább mást néz meg. Sajnos az infláció, a gazdasági környezet nagyobb terheket ró a színházakra, mint ahogy a támogatásuk változik. A hiányzó részt pedig saját bevételből kell pótolniuk. A színház három lábon áll: a támogatás, a jegybevétel és az egyéb bevétel vagy szponzoráció. Utóbbi nagyon kevés, sajnos. Tavaly emeltek jegyárat, idén nem, és bármennyire is szükség lenne rá, úgy néz ki, jövőre sem fognak, mert nem akarják elveszíteni a törzsközönségüket, a fiatal és középkorú értelmiségi réteget, a pályakezdőket és az egyetemistákat, akik ezeket a fizetésükből nem tudják olyan egyszerűen kigazdálkodni. A kedvezményrendszer itt is elég erős, de vannak olyan iskolák, amelyek – az áremelés után – még ezeket az olcsóbb jegyeket is nehezen tudnák kifizetni. A városvezetés a fővárosi fenntartású intézményeknek külön keretet adott arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek is lehetővé tegyék a színházbajárást.

Az Örkény gazdasági igazgatója nem tudja, mikor emelnek újra, mivel márciusban lesz náluk igazgatóváltás. Inkább finomhangolásra számít Bagi Andrea. Azt azért elárulta, a 2023-as árnövelést komoly elemzés előzte meg.

Bár nem könnyítik meg a színházak életét ezek a jegyárak, szerencsére az Örkény és a Katona sem panaszkodhat. Dely Katalin azt meséli: 103 százalék fölötti volt náluk a decemberi kihasználtság. A január nyilván nehezebb időszak. Az emberek elköltötték a pénzüket év végén karácsonyi ajándékokra (belépőkre, ajándékkártyákra is), és az új év első hónapjában inkább meghúzzák a nadrágszíjat, mintsem jegyet vásároljanak tavaszra.