Nem csalás, nem ámítás: a csecsemőknek, babáknak is készülnek színházi előadások.
„Mindig meglep a csecsemő nézők komolysága. A babák nem értelmeznek, hanem magukba szívják a hangokat, a szavak zenéjét, a szorongást, félelmet, gyászt, erőszakot, szeretetet, mindent… a babák az ideális nézők.” – mondta Françoise Gerbaulet francia színházi alkotó.
Noha Magyarországon már legalább 20 éve futnak előadások a legkisebbeknek az úgynevezett csecsemő- vagy babaszínházban, sokan még nem ismerik ezt a műfajt.
Felhúzzák a szemöldöküket, ha azt hallják, 0-3 éves korosztálynak szólnak ezek a programok. Nyilván nem az újszülötteket várják a társulatok, egyesek szerint három hónapos kor után, mások szerint 1 éves kortól élvezik ezeket a kimondottan nekik szóló produkciókat. A felnőttek gyakran aggódnak, mi lesz, ha sír a gyerek vagy megijed? Megéhezik, megszomjazik? Mi történik, ha be akar menni a színpadra, amely nagyon közel van hozzá, és megzavarja az előadást? Semmi, hiszen a színészek ezzel számolnak. De persze, a szülőknek kell kezelniük ezeket a helyzeteket. Az előadás rövid etapokból áll, és általában 20-25 percig tart, majd jön 20-25 perc közös játék, ahol kipróbálhatják azokat a színpadi kellékeket, amelyeket a színészeknél láttak korábban.
Az alkotók kimondottan figyelnek arra, nehogy megijesszék a gyerekeket, soha nincs sötét, de erős fény sem, ahogy az agresszív hanghatást is hanyagolják.
Nem állítjuk, hogy minden gyerek rögtön szerelembe esik a színházzal, de sok jó tapasztalatuk van azoknak a művészeknek, akik ezzel foglalkoznak.
A Kolibri Színház és akkori vezetője, Novák János volt az első, aki 20 éve fontosnak tartotta a csecsemőszínházat, fesztivált is szerveztek ezzel kapcsolatban. Első előadásuk, a TODA – a csoda gyereknyelven! című volt. Három átváltozó bohócfigura csetléséből, botlásából alakult ki a produkció. Az átváltozásokat ének és improvizált zenekíséret fokozta. Az Orbán Ottó költeményeiből készült Tekergő-előadás április elején még ment a Kolibri Fészekben, nem biztos, hogy az igazgatóváltás és az elszerződések miatt ez folytatódik a következő évadban.
A budaörsi Latinovits Színház oldalán idézték a cikkünket indító francia alkotó gondolatát. A budaörsi társulat komolyan foglalkozik az ifjúság összes generációjával. Számtalan remek előadást készítettek, és az egészen picikre is gondoltak.
A Vacok című produkció tere egy gyerekszobában felállított sátor, egy titkos vacok, ott lehetünk tanúi egy különleges találkozásnak a sátor lakója és egy titokzatos, ismeretlen helyről érkezett látogató között.
Ahogy az a babaszínházakban megszokott, a produkció nem a klasszikus értelemben vett történetmeséléssel foglalkozik. A hangsúlyt a meglepetésre, a csodára, az egymással való biztonságos találkozásra helyezték. A darabot írta, rendezte és játssza Frölich Kristóffal (az előadás zeneszerzőjével): Szőts Orsi. Írótársa Németh Nikolett volt.
Cseperedj a Magyar Színházzal – ez a szlogenje a Hevesi Sándor téri színháznak. A LEPORELLÓ-sorozatuk három, szorosan összefüggő, egymásra épülő előadásból áll. Az alkotók kiemelt figyelmet fordítottak a legfiatalabb közönség igényeire, így az előadások tematikája igazodik a gyermekek fejlődési szakaszaihoz.
A Hangora kontrasztos képek inspirálta produkció, amelyet 6 hónapos kortól ajánlanak. A Herfli játék a zajokkal és dallamokkal, ismerkedés a saját hanggal határtalanul – 12 hónapos kortól. A Lippogó pedig 18 hónaposnál idősebb gyerekeknek készült.
A legtöbb vidéki bábszínház szívesen vonja be a színház világába a legapróbbakat – természetesen szülői segítséggel. Van, aki pöttömszínháznak hívja, mint a pécsi Bóbita Bábszínház, ’első színházi élmény 4 éven aluliaknak’ hirdeti a kecskeméti Ciróka, ’aprók színháza’– mondja a zalaegerszegi Griff, csöppségek színházaként ajánl a szegedi Kövér Béla bábszínház. Az egri Harlekin 4 előadással is készül a 4 évesnél kisebbeknek. A szombathelyi Mesebolt az 1-4 éves korosztálynak készítette a Papírvarázs című produkcióját. A győri Vaskakas a rekorder: repertoárján 7 olyan előadás szerepel, amely az icipiciknek szól. Van egy külön játszóterük erre, az Aprók terme.
A veszprémi Kabócában 4 babaszínházi produkció látható. Épp április elején tartották a legújabb premiert: a Hangoló 1 évesnél idősebb babáknak készült, és a beszédtanulás, az első hangadások kerülnek művészi és játékos fókuszba – írják az előadás ajánlójában. Czéh Dániel és Szakács Nadin e.h. játssza, Markó-Valentyik Anna tervezte-rendezte, aki maga is bábszínész. A Kabóca koprodukciója a KL Színházzal az Izeg-mozog, amelyet rendezett és játszik Markó-Valentyik Anna. A fővárosban élőknek jó hír, hogy nemcsak Veszprémben lehet látni ezt KL-es előadást, hanem például az Eötvös 10-ben is.
Babaszínházat egyébként megannyi művelődési házban is találunk, a minőség néha kifogásolható, de legtöbb esetben igen kiváló produkciókat lehet kifogni.
A Kezeslábas Társulat kimondottan 0-6 éveseknek készít előadásokat, és játszik egész évben, ahova csak meghívják. Április elején az I. kerületi Márai Sándor Művelődési Házban jártak. Május 17-én pedig például a Maminti Kuckó Könyvesbolt és Kávézóban lépnek fel.
A Laniakea Színház Nagy Petrával és Keresztény Tamással is járja az országot. A Totyogók című előadásuk a 0-4 év közötti korosztályhoz szól, ezt április 26-án a K11 Művészeti és Kulturális Központban meg is lehet tekinteni.
A zugligeti Lóvasút kimondott babaszínházi sorozatban gondolkodik. Konkrét szövegek helyett zenei effektek, dallamok, énekek és a tárgyakkal előhívott ritmusok teremtenek különleges zenei világot a produkciónak. Április 27-én a budapesti Aranyszamár Bábszínház szerepel itt Álomszövők című előadásával. Játsszák: Baranyai Anita, Érsek- Csanádi Gyöngyi.
