A szomorú szemű Jean Reno és a forrófejű Vincent Cassel párosa által megoldott bizarr bűnügy újbóli ismétlésénél már csak az lehet jobb, ha elolvasod hozzá ezeket az érdekességeket is a film forgatásáról.
1. Az egyik főszereplőt, a fiatalabb nyomozót alakító Vincent Casselt a Bíbor folyók munkálatai során érte egy forgatási baleset: eltörte az orrát, amikor azt a jelenetet vették fel, amelyikben a skinheadekkel verekszik.
2. A filmben szerepel Vincent Cassel édesapja, Jean-Pierre Cassel is: ő játssza a szemészt, dr. Bernard Chernez-t. Az idősebb Casselt (aki sajnos 2007-ben elhunyt) olyan egyéb alkotásokban láthattuk, mint A burzsoázia diszkrét bája, A három testőr – A királyné nyaklánca, a Sidney Lumet-féle Gyilkosság az Orient expresszen, a Huhogók, a Divatdiktátorok, a Sade márki, a Szkafander és pillangó vagy utolsó munkája, az Asterix az olimpián.
3. Ennél sokkal kisebb presztízsű szerep jutott a női főszerepet hozó Nadia Farès fitneszedzőjének:
róla mintázták a hullaházban mutatott holttestet,
ami egyébként latexből készült, szóval a szó szoros értelmében még csak nem is ő játszotta.
4. A Bíbor folyókban van egy cameója a rendezőnek, Mathieu Kassovitznak is: ő a csuklyában mutatott gyilkos, aki rálő Jean Reno karakterére a lépcső tetejéről a cölöpházban. Egy alkalommal pedig a hangját is hallhatjuk, amikor CB-rádión beszél Vincent Cassel figurájához.
5. Mathieu Kassovitz egyébként akár nagyobb szerepet is adhatott volna magának, hiszen inkább színészként tevékenykedik (eddigi pályáján úgy ötször annyi színészi munkája volt, mint rendezői). Őt láthattuk például az Amélie csodálatos életében a főhősnő szerelmeként.
6. A Bíbor folyók annak a trendnek a része, amely a 90-es évektől kezdődően felfedezte, hogy a francia filmgyártás is képes lehet arra, amire az amerikai, így elkezdtek hollywoodi stílusban filmezni (mindebből persze Luc Besson is tevékenyen kivette a részét). A magyar újságírás a Hollywood/Bollywood mintájára akkoriban
7. Habár a Bíbor folyók 68 százalékon áll a kritikákat összesítő Rotten Tomatoes nevű oldalon, ami nem számít rossznak, sok angolszász kritika pont azt veti a film szemére, hogy megpróbálja kétségbeesetten a hollywoodi esztétikát másolni. Nagyjából így éreztek a magyar kritikusok is. „M. Kassovitz simán csinált egy olyan filmet, mint amilyet Hollywood kitüntetett pillanataiban képes. (…)
Túlagyalt történet, egydimenziós figurák, látványos képek,
sok zene, decens borzongás, félidőnél elfogyó félelem, be szokott jönni az ilyesmi” – írta például a Magyar Narancs szerzője, Turcsányi Sándor.
8. A kritikusok fanyalgása ellenére a Bíbor folyók elég szépen termelt a mozipénztárakban. Világszerte 60, hazájában pedig 16 millió dollárt keresett, ami nem rossz, tekintve, hogy 14 millió dollárból készült.
9. Az anyagi sikernek köszönhetően a filmnek két folytatása is készült. 2004-ben mutatták be a mozik a Bíbor folyók 2.: Az apokalipszis angyalai című második részt, amelyben azonban csak a Pierre Niemanst alakító Jean Reno tért vissza, és új társat kapott Benoît Magimel személyében; de a műben szerepel Christopher Lee is. (A rendezőt is lecserélték, Mathieu Kassovitz helyett Olivier Dahan lett a direktor, a forgatókönyvet pedig nem más írta, mint a már említett Luc Besson.)
A Bíbor folyók népszerűsége pedig olyan kitartónak bizonyult, hogy a másik folytatás egy jelenleg is futó sorozat, ami inkább spinoffként működik, és Niemans további hátborzongató gyilkossági ügyeit mutatja be. Az ezúttal Reno helyett Olivier Marchal által alakított karakter most már női társat kapott – kettejük kalandozásait a bizarr bűnesetek világában 2018 óta immár négy évadon át élvezhette elsősorban a francia közönség. A széria legutóbbi évadának záróepizódja egyébként pont a napokban került adásba, de a sorozat elvileg folytatódik.
10. Nem annyira köztudott, mivel a könyv hazánkban jóval a Bíbor folyók premierje után, 2011-ben jelent csak meg, de ez a film is egy könyvadaptáció. A francia Stephen Kingként is emlegetett szerző, Jean-Christophe Grangé az újságírás felől fordult a krimikhez – az ő bűnügyi regényén alapul egy másik korabeli francia siker, a szintén Jean Reno főszereplésével készült Farkasok birodalma is; de több más műve is megjelent magyarul, lásd: A lelkek erdeje, Költöző gólyák.
(via IMDb)
