„Megjött már a vállfás Gyuszi, jár neki egy kicsi puszi!”, „Nusika, kell egy kis husika?”, „Aki mindent meghall, hamar meghal” – idézni biztos mindenki sokat tud Koltai Róbert talán legjobb filmjéből, de most közel tucatnyi érdekességet is mutatunk hozzá.
1. Az 1992-ben készült, 1993 januárjában bemutatott Sose halunk meg volt az addig színészként ismert Koltai Róbert első nagyjátékfilmes rendezése. A példátlan sikerre való tekintettel a népszerű tragikomédiát később olyan további, hasonló műfajban készült Koltai-filmek követték, mint a Szamba, a Csocsó, avagy éljen május 1-je! vagy a Világszám!, de direktorként a művész gyakran kalandozott el a színtiszta bohózat világába is (lásd: Ámbár tanár úr, Megy a gőzös, Magic Boys vagy a Kern Andrással közös A miniszter félrelép).
2. A rendszerváltás utáni korszak egyik legsikeresebb magyar filmjeként a Sose halunk meget
250 ezren látták a moziban.
3. Koltai Róbert és Nógrádi Gábor mindössze egy hónap alatt írták meg a Sose halunk meg forgatókönyvét.
4. A film híres betétdalát, a Nagy utazást Dés László zeneszerző eredetileg a Vígszínházban 1989-ben bemutatott Pantaleón és a hölgyvendégek című Mario Vargas Llosa-darabba szerezte,
A színmű viszonylag hamar megbukott, a slágert viszont annyira imádta mindenki, hogy amikor Koltai felkérte Dést a Sose halunk meg filmzenéjének megkomponálására, a zeneszerző jó ötletnek tartotta elővenni. A filmhez a dal eredeti szövegírója, Bereményi Géza írt új sorokat, Presser Gábor előadásában pedig a szám ugyanannyira legendássá vált, mint maga a film.
5. Presser Gábort csak harmadiknak kérték fel a Nagy utazás feléneklésére. Dés ugyanis először a fent ismertetett előzmények miatt női hangban gondolkodott, de a Malek Andrea által énekelt verzió nem működött a filmben (a Sose halunk meghez kiadott hivatalos CD-n viszont megtalálható), ezért Somló Tamást kérték fel, akit azonban menedzsere lebeszélt a dologról, mert attól tartott, bezavarna a pont akkortájt megjelenő önálló albumának fogadtatásába.
6. Koltai Róbert a Sose halunk meg miatt jött el több mint húsz év után színházától, a kaposvári Csiky Gergely Színháztól. A bemutató után ugyanis nem akart visszamenni Ascher Tamás Éjjeli menedékhely-rendezésébe Luka szerepére, mivel a filmet kísérte vetítésekre, közönségtalálkozókra. Emiatt büntetésből visszavették az egyszer már rá kiosztott következő fontos szerepet, ezért a színész felmondott.
7. A Sose halunk meg Gyuszi bácsijának figuráját
Koltai saját nagybátyjáról mintázta.
8. 2006-ban az alkotók elkészítették a film színpadi musical változatát is, amelynek ősbemutatója a szolnoki Szigligeti Színházban volt, de időről időre azóta is előveszik a színházak.
9. A Sose halunk meg volt a tánc- és illemtanár Deutsch bácsit alakító Csákányi László utolsó munkája. Az 1992. november 3-án elhunyt színész már nem érhette meg a film bemutatóját.
10. Koltai Róbert már a nyolcvanas években meg akarta valósítani a Sose halunk meget, de sokáig nem járt sikerrel – végül Simó Sándor forgatókönyvíró-rendező-producer, a Hunnia Filmstúdió igazgatója látta meg benne a lehetőséget. A Hunnia felkarolta a projektet, de a költségvetés felét Koltainak és forgatókönyvíró-társának, Nógrádi Gábornak kellett összeszednie. A nem kis feladat végül úgy jött össze, hogy az utolsó pillanatban beszállt a büdzsébe a Szerencsejáték Zrt. (akkor még Rt.) is.
(via Wikipedia, Blikk, Filmarchívum, Népszava)
