Részben megtörténtek az ismert Agathe Christe-krimi eseményei. Az 1974-es filmváltozatban Albert Finney helyett eredetileg Alec Guinness alakította volna Poirot detektívet.
1. Ez Agatha Christie egyik legismertebb krimije
Az, hogy egy-egy bestselleren alapult egyebek között A cápa, a Rambo, a Die Hard, a Farkasokkal táncoló és a Jumanji is, talán még ma sem annyira evidens. Azt viszont manapság mindenki tudja, hogy a Harry Potter vagy a Jurassic Park esetében előbb volt a könyv, mint a film. Nincs ez másképp a Gyilkosság az Orient expresszen esetében sem: ez az 1933-ban megjelent kötet Agatha Christie egyik leghíresebb regénye, amely számos kiadást megért már, és amiből megannyi filmfeldolgozás (valamint egy seregnyi más egyéb adaptáció) is készült már az elmúlt 90(!) évben. Jelen cikkünk az 1974-es moziváltozattal foglalkozik részletesebben az alábbiakban.
2. Maga Agatha Christie is utazott az Orient Expresszen
A legendás Orient expressz luxusvonat, a „vonatok királya, királyok vonata” Nyugat-Európát kötötte össze Kelet-Európával: az 1889–1914 közötti fénykorában 67 óra alatt tette meg a Párizs–Bécs–Budapest–Bukarest–Konstantinápoly (azaz a mai Isztambul) távot. Kizárólag csak I. osztályú jegyet lehetett rá váltani, így az utazóközönség is jellemzően politikusokból, ügyvédekből, orvosokból, grófokból és bárónőkből állt. Egyes vasútimádó koronás fők (például Ferdinánd bolgár fejedelem, II. Frigyes badeni nagyherceg vagy Daniló montenegrói herceg) olykor saját luxuskocsit is csatoltak az expresszhez, de utazott a híres-neves vonaton Mata Hari és Thomas Edward Lawrence (azaz Arábiai Lawrence), gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, valamint maga Agatha Christie is, mielőtt megírta volna a vonatról szóló híres regényét.
3. Tényleg történt gyilkosság az Orient expresszen?
Konkrét emberölést nem jegyeztek föl, de azért szép számmal akadtak hajmeresztő események a luxusvonat fénykorában. 1891-ben például egy görög rablóvezér, bizonyos Athanasos, a bandájával kisiklatta az expresszt, a személyzetet és az utasokat is elrabolták, és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon. 1929-ben Isztambul előtt 100 kilométerrel elakadt a hóban a luxusvonat. A ménkű nagy hideg miatt a fűtőanyag és az élelem is gyorsan elfogyott. Bár a közeli falvakból sikerült ételt és tüzelőt szerezni, de az expressz így is csak 11 nappal később szabadult ki a hó fogságából. Részben ezen utóbbi eset ihlette meg Agatha Christie-t is, amikor papírra vetette a Gyilkosság az Orient expresszent – de beleszőtt a regénybe egy 1932-ben a valóságban is megtörtént bűnügyet, Charles Lindbergh fiának elrablását és meggyilkolását is (kegyeleti okokból azonban a Lindbergh családot Armstrong néven szerepeltette).
4. Ismert sztárok hada dolgozott az 1974-es filmváltozaton
A jól ismert történetben a Orient Expressz egy hótorlasz miatt vesztegelni kénytelen. Az egyik fülkében egy halott férfit találnak az utasok, aki számtalan késszúrást kapott. A fifikás belga detektív, Hercule Poirot szerint a gyilkosnak még a vonaton kell lennie, hiszen a lavina miatt nem tudott hova elmenekülni – és hirtelen minden utas gyanússá válik... A Sidney Lumet rendezésében elkészített moziváltozatban igazi sztárparádé vonult fel: Albert Finney volt Hercule Poirot, Humphrey Bogart özvegye, Lauren Bacall alakította a történet szerint is özvegy Mrs. Hubbardot, Ingrid Bergman volt Greta Ohlsson, vallási megszállott svéd missziósnővér, Sean Connery Arbuthnot ezredest, szabadságos brit katonatisztet alakította, a Psycho sztárja, Anthony Perkins Hectort, a meggyilkolt Mr. Ratchett magántitkárát játszotta, Michael York volt Andrényi gróf, a magyar diplomata, Vanessa Redgrave pedig Mary Debenham, a Bagdadból hazatérő tanárnő.
5. Eredetileg nem is Albert Finney lett volna Poirot
A jellegzetesen hetyke bajszú, zseniális kombinációs készségű belga mesterdetektív szerepére eredetileg Alec Guinnesst -akit legtöbben a Star Wars Obi-Wan Kenobijaként ismerjük - nézték ki, de később felmerült Paul Scofield neve is, és csak harmadikként került szóba Albert Finney.
6. Finney általában még aludt, amikor felragasztották rá a jellegzetes bajuszt
Mivel az akkor 38 éves színész jóval öregebbre maszkírozása hosszú órákat vett igénybe, és Finney esti színházi elfoglaltságai miatt muszáj volt a maszkot mindennap eltávolítani, a stáb, hogy időt nyerjen, megszervezte, hogy a még alvó Finney-t reggelente a forgatás helyszínére szállítsák, és ott úgy kezdjék el kisminkelni, hogy még nem ébredt fel.
7. Sokat kellett variálni Dragomiroff hercegnővel
Natalia Dragomiroff, az idős emigráns orosz hercegnő szerepére Sidney Lumet először Ingrid Bergmant ajánlotta, de a producerek mereven elutasították a javaslatot, ezért a szerepet végül Wendy Hiller kapta meg. Érdekesség, hogy Ingrid Bergman maga sem akarta eljátszani az orosz hercegnőt, inkább a svéd misszionáriusnő karakterét választotta, noha annak lényegesen kevesebb volt a szövege - ez a szerep viszont Oscar-díjat írt Bergmannak.
8. Volt némi purparlé a filmben játszó színésznek között
Bár Ingrid Bergman tökéletesen beszélt angolul, a misszionáriusnő szerepe kedvéért mindvégig svéd akcentussal mondta a szövegét. John Gielgud, aki a Gyilkosság az Orient expresszenben Mr. Beddoest, a meggyilkolt Mr. Ratchett komornyikját alakította, egyszer epésen megjegyezte híres kolléganőjéről:
Ingrid Bergman öt nyelven beszél folyékonyan, de játszani egyiken se tud.
9. Képregény is készült a Gyilkosság az Orient expresszenből
François Rivière író és a Solidor álnéven tevékenykedő rajzoló, Jean-François Miniac Poirot-képregényeiből 2008-ban négyet is kiadott magyarul a Partvonal Kiadó (jelen sorok szerzőjének akkori KönyvesBlogra írt kritikája itt olvasható el). Sajnos ebben a verzióban a negyvenegynéhány oldalba sűrített nyomozás nagyon lóhalálában próbálja felgöngyölíteni a luxusvonaton történt bűntényt, így aki nem ismeri az eredeti regényt vagy a filmfeldolgozásokat, csak kapkodja a fejét... A képregényváltozat szellemes húzása viszont az, hogy míg a borítón látható, olvasócsalogató Poirot a tévésorozatból ismert David Suchet-re hasonlít, belül a belga detektív már szakasztott olyan, mint Albert Finney, aki az 1974-es moziváltozatban (a film egyik jelenete ráadásul egy az egyben átkerült az egyik képkockába) – ilyesfajta vizuális geget, amikor is két ismert színész egyszerre kelt életre egy neves detektívet, csakis a képregényes zsánerben lehet látni!
10. Mit írt a Filmvilág erről a kultfilmről?
A Mokép 1977-ben mutatta be szinkronosan a hazai mozikban az 1974-es Gyilkosság az Orient expresszent (Albert Finney magyar hangja Csákányi László volt), amiről akkor ugyan nem emlékezett meg a patinás Filmvilág, de Takács Ferenc 1982-ben a Gyilkosok és moralisták című esszéjében már hosszasan magasztalta Sidney Lumet kultikus adaptációját:
Ugyanennek az alaphelyzetnek egy „legalisztikusabb”, bűnözés és bűnüldözés, törvény és jogrend összefüggéseit taglaló másik típusa Lumet filmrendezői munkásságában a szorosabban bűnügyi tárgyú film. Készített ilyet a maga „tiszta” formájában is: a Gyilkosság az Orient Expresszent Agatha Christie könyvéből, bár talán itt sem árt felfigyelnünk arra, hogy mennyire nem konvencionális, menynyire ambivalens a történet lezárása: Poirot, miután leleplezte a tetteseket, elismeri tettük jogosságát és segít nekik a történtek eltussolásában (...)
