Részben valós események ihlették a filmet, aminek a forgatása alatt a rendező úgy összeveszett Edward Nortonnal és a gyártó stúdióval, hogy Undi Dundi néven akart felkerülni a stáblistára.
1. A forgatókönyvíró a való életből merített a filmhez. David McKenna 26 évesen adta el az Amerikai história X sztoriját a New Line Cinemának. A forgatókönyv fő ihletője tinédzserkorának punk-rock szcénája volt, ahol gyakran volt szemtanúja különféle erőszakos viselkedéseknek. De egy Frank Meeink nevű skinhead élettörténetéből merített, aki 17 évesen került börtönbe, és ott összebarátkozott más bőrszínű emberekkel, megtagadva korábbi rasszista nézeteit. A filmben Danny Vinyard (Edward Furlong) kiváló tanulóként szélsőséges nézetekkel kezd szimpatizálni, és bálványozza a bátyját, Dereket (Edward Norton), aki egy kegyetlen gyilkosság miatt a skinhead bandák példaképévé válik. Csakhogy a rács mögött Derek fokozatosan ráébred az erőszak kétarcúságára, és felismeri az örök igazságot: a gyűlölet mindig visszaszáll arra, akitől ered.
2. Majdnem Marlon Brando lett a film skinheadvezére. Csakhogy Stacy Keach lecsapta a színészóriás kezéről Cameron Alexander szerepét. Ezt a karaktert egyébként David McKenna Tom Metzgerről mintázta, aki a '70-es években a Ku Klux Klan egyik vezetője volt, majd megalapította a White Aryan Resistance nevű, a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőséges csoportot.
3. A producerek először Dennis Hoppert szemelték ki rendezőnek. Ez még 1996-ban volt, ám a színészlegenda visszautasította az ajánlatot. John Morrissey producer (aki le volt nyűgözve a forgatókönyv erős karaktereitől és intenzív párbeszédeitől), valamint Michael De Luca, a New Line Cinema akkori produkciós elnöke végül Tony Kaye-nek ajánlotta fel a rendezés lehetőségét, aki ekkoriban a Nike és a Mercedes jól fizetett, díjnyertes reklámfilmes rendezőjeként dolgozott, és az Amerikai história X volt az első mozifilmje.
4. Tony Kaye egy zsinagógában írta alá a szerződést a New Line-nal. Az ortodox zsidó családban nevelkedett brit reklámfilmes utóbb így nyilatkozott erről:
A rabbi előtt írtam alá. Azt hittem, ettől lesz majd jó.
5. Eredetileg Joaquin Phoenix lett volna a főszereplő. Ám ő visszautasította, így került csak a képbe Edward Norton, aki a Ryan közlegény megmentése címszerepét passzolta ezért a filmért. A filmet gyártó New Line stúdió azonban a rendező, Tony Kaye megkérdezése nélkül szerződtette le a Nortont, és már ez alapból olyan konfliktusokat okozott, amik később hatalmas vitákat generáltak.
6. A rendezője gyűlöli az Amerikai história X-et. Tony Kaye annak idején a nyilvánosság ellőtt, meglehetősen szenvedélyesen határolódott el az Amerikai história X-től. Ugyan a stáblistán az ő neve szerepel, és úgy is tartjuk számon, mint az ő alkotása, ez nem teljesen igaz, mert a stúdió egy idő után kirúgta, és Edward Nortont ültette a helyére. Nortonról amúgy is köztudott, hogy szereti irányítani a filmjeit: hamar átvette az irányítást a forgatáson, az eredetileg jóval kisebb szerepét felnagyította. A rendező több, lapokban publikált levélben is szidta a filmet, és követelte, hogy vegyék le a nevét a stáblistáról és egy fantázianévvel helyettesítsék. Az egyik javaslata az Alice Tükörországban Humpty Dumpty-ja (magyar fordításban Undi Dundi), a másik a saját filmjüktől elhatárolódni kívánó direktorok álneve, az Alan Smithee volt (ilyen adatlap egyébként a PORT.hun is van), de a rendezők szakszervezete, a Directors Guild of America egyiket sem engedélyezte.
7. Edward Norton igencsak kipattintotta magát a filmhez. Rendkívül elkötelezte magát az Amerikai história X iránt, és kőkemény edzésekkel több mint 10 kilónyi izmot szedett magára (más források szerint viszont 15-öt).
8. Norton verziója 20 perccel hosszabb lett Kaye elképzelésénél. A plusz játékidőben jórészt maga a színész szerepel. Tony Kaye készített egy dokumentumfilmet a forgatás nehézségeiről, de ezt soha sem mutatták be. Végül csak a bemutató után kilenc évvel volt hajlandó megnézni az Amerikai história X-et.
9. A film fél év késéssel jutott el Magyarországra. Miközben az amerikai premier már 1998. október 30-án megvolt, a magyar mozik csak 1999. április 15. után vetítették az Amerikai história X-et. Ez a késedelem sajnos eléggé bevett szokás volt ekkortájt, hírből sem ismerte még a kelet-közép-európai régió a világpremier fogalmát: a Mátrixra sem tudtunk anno 1999. március 31-én jegyet váltani, mint az amerikaiak, a magyar bemutató 1999. augusztus 5-én volt, de a '99 májusában mozikba került Baljós árnyakat is csak szeptemberben nézhettük meg idehaza.
10. Mit írt annak idején az Amerikai história X-ről a Filmvilág? A patinás lap 1999-ben, az áprilisi számban közölt kritikát a filmről a Láttuk még rovatban. A nyúlfarknyi cikkben Nevelős Zoltán is megemlítette a rendező és a gyártó stúdió közti purparlét, majd megdicsérte Edward Nortont:
A szituációk hitelesek, a képek ütnek, az alakítások, különösen a bátyot játszó Edward Nortoné, még sokáig velünk marad. Olykor csak egy hajszálon múlik, ha elromlik egy jelenet, olyasmin, mint a hatásvadászatba hajló belassítások, néhány helyzet zavaró leegyszerűsítése és főként a tanulságot szájbarágó záró-monológ. A dráma ettől azonban még működik, a gyűlölet témájához illően a fordulatokat nem annyira a logikus szükségszerűség, mint inkább a kiszámíthatatlan, irányt vesztett indulat vezérli.
