10 valós történelmi esemény, ami bekerült a Trónok harcába

A Starkok és a Lannisterek a rózsák háborúja Yorkjai és Lancasterei, de a nászéjszakáján megmérgezett király, az embereket nyúzó zsarnok és a vaskezű lovag is létező történelmi személyek voltak.

Közeleg a tél, de előtte még jön egy augusztus is, és az HBO bemutatja a Trónok harca spinoff-sorozatát, a Sárkányok házát. Akik viszont addig nem bírják ki lenyűgöző effektek, epikus csaták és meghökkentő fordulatok nélkül, azoknak itt van a Listverse magazin összeállításából néhány történelmi-kultúrtörténeti tény, mely mind visszaköszönt kedvenc fantasysorozatunkban (aminek igazából csak az utolsó évada volt minősíthetetlenül hitvány). Rendhagyó töriórára fel! SPOILERHEGYEKKEL.



1. A királyok csatája = a rózsák háborúja

Azt maga az amerikai bestsellerszerző, George R.R. Martin sem tagadta korábbi interjúiban, hogy amikor a '90-es években megírta az első Trónok harca-regényt, a híres rózsák háborúja lebegett a szeme előtt – csak nála a Yorkok Starkok, a Lancasterek pedig Lannisterek lettek. Az 1455 és 1487 között tartó csatározásban a Plantagenêt-ház két oldalága, a York-ház és a Lancaster-ház között tört ki a trónutódlásért zajló harc , melynek a végén VII. Henrik és a Tudor-ház került hatalomra. A rózsák háborúja VI. Henrik király halála után robbant ki, mivel Richárd, York hercege úgy vélte, hogy a trón igazából őt illetné, mert Eduárd a király törvénytelen fia volt.

A Trónok harcában Robert Baratheon király halála volt a trónviszály kezdete. A gyűlölt Joffrey Baratheonnak itt sem a király volt az apja (hanem Jaime), így tényleg nagyon hasonlít a sorozatbeli karakter a kegyetlen és vérszomjas Lancaster Eduárdra, VI. Henrik fiára. De Anjou Margit, Henrik király felesége és Eduárd anyja a maga házasságtörő viszonyaival és kíméletlen becsvágyával is szinte már Cersei Lannister tükörképe.

Ráadásul York-i Richárd, akárcsak Robb Stark, kezdetben sorra megnyerte a csatákat (III. Richárd néven királlyá is koronázták, róla szól Shakespeare híres drámája is), de végül elveszítette a rózsák háborúját.
Forrás: HBO

 

2. Havas Jon meggyilkolása = Julius Caesar meggyilkolása

A kultikus HBO-széria egyik legemlékezetesebb jelenetében Havas Jont, az Éjjeli Őrség karizmatikus vezetőjét saját emberei gyilkolják meg orvul. Ma már persze tudjuk, hogy Jont később feltámasztották, de az események ilyetén fordulata kísértetiesen hasonlít a hírhedt „március idusára” , amikor Julius Caesart 23 késszúrással megölték a saját emberei, a római szenátus tagjai (köztük fogadott fia, Brutus). Caesar óriási fellendülést hozott Rómának, a szenátus viszont gyűlölte az arroganciáját, és nem nézte jó szemmel egyeduralmi törekvéseit sem. Mivel nem volt uralkodó, Caesar halála hatalmi vákuumot teremtett, ami évekig tartó polgárháborúhoz vezetett. Végül Caesar unokaöccse és fogadott fia, Octavianus Augustus császár néven világbirodalommá tette Rómát

– így viszont Caesar megölése végső soron értelmetlen tett volt.

Forrás: HBO

 

3. A „vörös nász” = a „fekete vacsora”

Kevés borzalmasabb jelenet volt a televíziózás történetében mint a „vörös nász”, amely során egy esküvői vacsora alkalmával lemészárolták a Starkokat az addig szövetségesüknek gondolt Freyek – ráadásul nemcsak Robb Stark királlyal végeztek, hanem annak terhes feleségével is. A hírhedt jelenet inspirációja, amit maga az író is megerősített, a skóciai „fekete vacsora” volt, amikor is a 16 éves William, Douglas grófja és öccse, David meghívást kaptak a 10 éves II. Jakab skót királyhoz vacsorára. Az esemény kezdettől fogva a skót kancellár, Sir William Crichton által megrendezett kelepce volt, mert bár Jakab és William barátok voltak, a királyi udvar fenyegetésnek érezte az egyre erősebb Fekete Douglas-klánt.

Miután helyet foglaltak, a Douglas testvéreknek egy tányért nyújtottak át, melyen a Fekete Douglas-klán jelképe, egy fekete bika feje volt

(ezt a motívumot George R. R. Martin is átemelte a regényébe, csak nála nem levágott bikafej volt, hanem lefejezték Robb címerállatát, a rémfarkast). A két Douglas fiút ezután elfogták, majd egy színlelt bírósági tárgyalás után mindkettejüket lefejezték. Más elképzelések szerint viszont a „vörös nász”-t az 1692-es skóciai clencoe-i mészárlás ihlette, amelynek során Robert Campbell kapitány a MacDonald-klán vacsoravendégeként lemészárolta a házigazdákat.

Forrás: HBO

 

4. A Fal = Hadrianus fala

A sorozat egyik leglenyűgözőbb, azonnal felismerhető vizuális eleme (a sárkányokon kívül persze) az a híres jégfal volt, ami elválasztotta a Hét Királyságot a fagyos északon gyülekező vadaktól és az élőholt seregeknek parancsoló Másoktól. Ez természetesen utalás Hadrianus falára, arra a 117 kilométeres kőfalra, mely parttól partig húzódik a mai Egyesült Királyság területén, és amit még Hadrianus császár építtetett, hogy megvédje a Római Birodalom Britannia provinciáját a még meg nem hódított kaledón törzsek területeiről érkező támadásoktól. A Trónok harca-béli vadakhoz hasonlóan Kaledóniát is barbárnak tartott, törvényen kívüli klánok uralták, akik gyakorta vezettek portyákat a rómaiak települései ellen, ezért Hadrianus elrettentésül egy falat húzatott a két szomszédos terület határára.

Forrás: HBO

 

5. Khal Drogo = Dzsingisz kán

Amikor a sorozatban Daeneryst férjhez adják Khal Drogóhoz, bepillantást nyerhetünk a nomád hadúr durva, erőszakos életmódjába. A dothraki kultúrában ugyanis az erőt mindennél többre értékelik, ők az ismert világ legrettegettebb és leggyilkosabb kedvű harcosai. Ez eléggé hasonlít arra a Mongol Birodalomra, ami a XIII-XIV. században Ázsia és Európa nagy részét uralta.

A dothrakiakhoz hasonlóan a mongolok is kiváló harcosok voltak,

akik lóháton vágtázva győzték le ellenségeiket, és állandóan vándoroltak. A mongol gyerekeket már kicsi koruktól kezdve íjászatra és lovaglásra tanították – akárcsak a sorozatban a dothrakiakat. A Mongol Birodalmat a híres-hírhedt Dzsingisz kán alapította, aki sikeres harcos és igen parázna, tüzes szerető hírében állt. Ő volt tehát a közvetlen ihletője Khal Drogónak, akit a legvadabb khalként tiszteltek mindegyik közül.

Forrás: HBO

 

6. A Feketevíz-öbölbeli csata = Konstantinápoly ostroma

A sorozat számos felejthetetlen eseményeinek egyike Királyvár tengeri ostroma volt, amelyben a nézők többsége minden bizonnyal „a hős várvédő” Tyrionnak drukkoltak, nem pedig a dölyfös támadónak, Stannis Baratheonnak. A rafinált törpe egyetlen reménye a hatalmas túlerővel szemben csak egy igazi csodafegyver, a „futótűz” lehetett: egy pusztító erejű alkimista főzet, amely követ, acélt, fát és húst egyaránt elégetett. Ennek a trükknek az ötletét George R.R. Martin valószínűleg Konstantinápoly második elfoglalásának krónikájából vette: ebben a csatában ugyanis az előrenyomuló arab sereget a híres-hírhedt „görögtűz” nevű anyaggal győzték le, ami a sorozatbéli zöld tűzhöz hasonlóan a vízen is képes volt égni.

És ahogyan Stannis tengeri hadereje szempillantás alatt elsüllyedt a regényben és a sorozatban, úgy a támadó arab flotta is megsemmisült annak idején az ostrom során: hajóikat a lángok még azelőtt elemésztették, hogy elérték volna a városfalat.
Forrás: HBO

 

7. Ramsay = Assur-bán-apli

Ramsay Bolton szó szerint vette háza jelvényét (a fejjel lefelé keresztre feszített, megnyúzott embert), és szadista örömmel gyakorolta a kínzás legkülönfélébb, gyomorforgató változatait. Akárcsak az asszírok, akiktől nemcsak a harci tudásuk miatt rettegtek az ókorban, de az emberkínzás iránti olthatatlan rajongásuk miatt is. A leghíresebb asszír uralkodó, Assur-bán-apli (vagy ahogy anno tanultuk: Asszurbanipál) a kínzást a hadviselés egyik eszközének tekintette,

és rendszeresen karóba húzással, keresztre feszítéssel és nyilvános embernyúzásokkal demonstrálta hatalmát.

Különösen ez utóbbi volt undorító: a szerencsétlen áldozat bőrét ugyanis a fenekénél, a combjánál vagy az alsó lábszáránál kezdve kezdték el lassan lenyúzni. Assur-bán-apli király ráadásul a levágott emberi bőrdarabokat előszeretettel tette közszemlére a városfalra kitűzve, hogy a groteszk látvány mindig emlékeztesse a lakosokat arra, mi fog történni azokkal, akik nem engedelmeskednek a parancsának.

Forrás: HBO

 

8. Joffrey Baratheon halála = Attila halála

Joffrey sorozatbéli halála határozottan hasonlít Attila, a hun király végzetéhez: Joffrey-hoz hasonlóan ugyanis őt is a nászéjszakáján ölték meg – a legenda szerint méreggel. A feljegyzések szerint Attila épp újdonsült germán feleségével, Ildikóval (avagy: Krimhildával) töltött kellemes pillanatokat, és eközben eléggé berúgott. Másnap reggel gyanús körülmények között találták holtan: alvadt vér volt az orránál és a szájánál is. A hagyomány szerint eleredt az orra vére, aminek bódult állapotában nem volt tudatában, ezért megfulladt. Más feltételezések szerint azonban Ildikó ölte meg, a fülébe cseppentett méreggel...

Forrás: HBO

 

9. Jaime = Vaskezű Götz von Berlichingen

Jaime Lannister a sorozat (és az eredeti regények) legellentmondásosabb karaktere. Egyrészt drukkoltunk, hogy tényleg legyen belőle az a becsületes lovag, akit Tarth-i Brienne látott benne. Másrészt viszont mégiscsak kilökött egy gyereket az ablakon! Akárhogy is, Jaime kardforgató kezének levágása olyan sokkoló fordulat volt, ami mindenkit meglepett. Miután visszatért Királyvárba, kapott ugyan egy aranyból készített műkezet, de a Királyölőnek újra kellett tanulnia a kardvívást bal kézzel...

Érdekesség, hogy egy XVI. századi német lovag, bizonyos Götz von Berlichingen 23 éves korában szintén elveszítette a jobb kezét. A beszámolók eltérnek: az egyik szerint egy ágyúlövés okozta robbanás a kardját találta el, ami aztán levágta a karját, míg egy másik szerint maga az ágyúgolyó tépte le a kezét. Akárhogy is, „Vaskezű” Berlichingen Jaime-hez hasonlóan egy fém karprotézist kapott – ám az övé nem aranyból, hanem vasból készült, és olyan kifinomult rugós mechanikával rendelkezett, hogy a lovag képes volt az ép keze segítségével a vaskéz ujjait is behajlítani, és az öklét szorosan zárva tartani.

Ez lehetővé tette a számára, hogy továbbra is forgathassa a kardot, tarthassa a pajzsot vagy szoríthassa a gyeplőt, így 81 éves koráig képes volt harcolni.

Forrás: HBO

 

10. R'hllor vallása = zoroasztrizmus

Az éj sötét és tele van iszonyattal.


Bár Melisandre, a Vörös Asszony a sorozat (bosszantóan béna) végén fontos karakterré vált, egészen addig közutálatnak örvendett, hiszen jó pár embert égetett meg elevenen (köztük az ártatlan Shireen hercegnőt is!), csak mert R'hllor, a Fény Ura ezt kérte tőle valami zavaros jóslatban... A Trónok harca tűzimádó vallását George R.R. Martin egyértelműen a legrégebbi egyistenhitről, a zoroasztrizmusról mintázta. E hit követői egyetlen istent tiszteltek, és a tűz volt a szent szimbólumuk, ami a fényt, a meleget és az isteni tisztító erőt képviselte (szerintük ugyanis csak a jók élhetik túl a világot beborító tűzözönt). Melisandre és R'hllor többi követője pont így beszéltek a sorozatban a tűzről: „elégeti a bűnöket”, a tűz általi halál pedig nem más, mint „a legtisztább halál”.

Forrás: HBO