1. A kis Attenborough apja a Leicerster-i Egyetem igazgatója volt, és az otthonukban gyakran vendégeskedtek Nobel-díjas fizikusok és biológusok. “Egészen kis koromtól fogva azt éreztem, hogy ezek a világ legfontosabb emberei, akik valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ” - mesélte később Attenborough.

2. Az édesapja ügyesen táplálta a gyerekei kíváncsiságát. “Nagyon jól tudta, hogy az a jó tanár, aki nem tesz úgy, mintha mindent tudna - mesélte róla Attenborough. - Így a gyerekek megélhetik a felfedezés varázslatos pillanatait, például amikor találnak egy érdekes követ, és csillogó szemmel hozzák megmutatni. Ha az ember ilyenkor azt mondja, hogy 'ó, igen, ez kihalt tengeri puhatestű maradványa, rengeteget lehet találni errefelé', azzal teljesen elveszi a gyerek lelkesedését.”

3. Attenborough-t egyébként sem kellett félteni, még csak 11 éves volt, amikor az egyetem zoológiai tanszékének tarajos gőtéket szállított be, darabját három penniért. Csak azt nem árulta el senkinek, hogy a tanszék épületétől öt méterre található tóból halászta ki őket.

4. Egy ösztöndíjnak köszönhetően két évig tanult a Cambridge-i Egyetem Természettudományi Tanszékén, majd behívták a seregbe, és három évet szolgált a Brit Királyi Haditengerészetnél a második világháború után. Mikor visszatért Angliába, még mindig nem tudta, mihez szeretne kezdeni magával. Érdekelte a könyvkiadás, de úgy érezte, túl sok idő telik el, mire egy ötletből könyv születik. Ezért a BBC-hez jelentkezett rádiósnak, ott mégis gyorsabban születik meg egy műsor, és jut el a hallgatókhoz. Nem hívták be állásinterjúra, viszont pár nappal később kapott egy levelet, hogy volna-e kedve kipróbálni a televíziózást. 1950-ben viszont a tévézés még sehol sem járt, és lasszóval kellett fogni az embereket, mivel mindenki rádiózni akart.

5. Miután igent mondott, a tévében is szembekerült néhány apró akadállyal. Egy rövid képzés után két hétig csinálhatott interjúkat, majd áthelyezték. Évekkel később tudta csak meg, hogy az operatőr szerint túl nagyok voltak a fogai. Ekkor került át egy természettudományos kvízműsorba produkciós asszisztensként, és két évvel később Afrika dzsungeleiben forgatták a Zoo Quest című természettudományos tévéműsort, aminek ő írta a forgatókönyvét. Aztán amikor a műsorvezető megbetegedett, Attenborough állt be helyette.

6. Rövid időn belül ő lett a tudományos ismeretterjesztés tévés apostola, de egy időre megszakította a saját műsorok gyártását, mikor 1965-ben felkérte a BBC, hogy segítsen bevezetni a színes televíziózást Európában. “Ez akkora ajándék volt, amihez foghatót kevesen kaphattak a tévézés történetében. Négy éven át csodálatos szabadságot kaptam, és minden évben egyre több pénzt és műsoridőt”. Ezt jól ki is használta, ő adott zöld utat például a Monty Python Repülő Cirkuszának '69-ben, ő vezette be a tévés snooker-közvetítéseket, és rendelt egy nagyköltségvetésű sorozatot a nyugati kultúra történetéről, hogy megmutassák, mire képes az új technológia. Ez lett a Civilizáció, ahogyan Kenneth Clak látja, amit 2,5 millió brit nézett, és bár bizonyos tekintetben eljárt felette az idő, azóta is etalonnak számít a maga műfajában.

7. A hatvanas évek végén Attenborough-t kinevezték programigazgatónak a BBC mindkét tévécsatornájánál, és épp újabb előléptetést ajánlottak neki, de 8 év íróasztal mögött töltött idő sok volt neki, ezért felmondott, és visszatért a műsorkészítéshez. Attenborough azóta is lelkes dolgozója és töretlen híve a BBC-nek és az aktuális politikai hatalomtól független közmédiának. “A közszolgálati média az egyik olyan dolog, amitől ez az ország olyan különleges, és amiért itt szeretek élni. Az egész életemet ebben töltöttem, és nagyon kétségbeesnék, ha valaki gyengíteni próbálná. 1952 óta dolgozom itt, és mindig érték támadások. Mindig akadtak olyan politikusok vagy üzletemberek, akik szerettek volna elvonni tőle forrásokat, vagy elhallgattatni bizonyos hangokat.”

8. A sok ismeretterjesztő műsor forgatása alatt bejárta a Földet, ezért szinte lehetetlen volt vele egy találkozót megbeszélni. Egyszer az otthonában készített vele interjút a Vogue magazin, mikor megcsörrent a telefonja. Egy hölgy szeretett volna találkozni vele, de nem volt szerencséje. “Nem, áprilisban Thaiföldön leszek …, sajnálom, júniusban a Himalájába megyünk, …, nos, augusztusban indulunk az Antarktiszra.”

9. Az általa jegyzett természetfilmekben mindig új technológiákat alkalmaztak és fejlesztettek ki, hogy korábban tévében sosem látott állatokat és természeti jelenségeket mutathassanak be. A munkássága egyik csúcsa a Bolygónk, a Föld, az első HD-ben forgatott természetfilm, de még annak is megtalálták a módját, hogy a növények életét látványosan tálalják.

10. 2017-ben mutatták be a Kék bolygó folytatását, aminek az első részét csak az Egyesült Királyságban 14 millióan nézték. Bár többször kritizálták Attenborough-t amiatt, hogy csak a természet szépségeit mutatja be, és nem fektet elég hangsúlyt az ember által okozott pusztításra, a Kék bolygó II. sokat tett azért, hogy a politika napirendre vegye a Földet elborító műanyagszemét által okozott károkat. “A cél az, hogy az emberek megértsék a természet csodáját. Ha ezt elkezdik értékelni és megbecsülni, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy tényleg tesznek azért, hogy megmentsük a Földet.”

11. Idén nyáron az ENSZ klímacsúcsán ő képviselte a kisembereket Lengyelországban. “Világ vezetői, vezessetek bennünket! Önökön áll, hogy túléli-e a klímaváltozást a civilizációnk és a természet, amitől magunk is függünk” - mondta 200 ország képviselőinek, akik azért gyűltek össze, hogy megbeszéljék, hogyan érjék el a párizsi klímaegyezményben rögzített célokat.

12. “A Föld nem azért van, hogy az ember kedve szerint játszadozzon vele. A rózsák és a liliomok nem a mi tulajdonaink. Az, hogy hatalmunkban áll tönkretenni őket, nem jelenti azt, hogy jogunk is van hozzá” - nyilatkozta David Attenborough egy 1979-es interjúban, és a szavainak ma talán még nagyobb a súlya, mint akkor.