Öt klasszikus jelenet azokból az időkből, amikor a hajhálóban és házikabátban feszítő Balázs Péter még büntetlenül hívhatta „fiamnak” a feleségét.
A bohózat ma már barlangrajz benyomását kelti a magyar humor történetében, ám három-négy évtizede még népharagot generált volna egy hasonló műsorszám nélküli szilveszteri összeállítás. Következzék öt klasszikus jelenet azokból az időkből, amikor a hajhálóban és házikabátban feszítő Balázs Péter még büntetlenül hívhatta „fiamnak” a feleségét.
Az óvszeres
Bodrogi Gyulán a csokornyakkendő – akárcsak Pom Pom Picúr fején - külön entitásként funkcionált. Nem volt ez másképp Trunkó Barnabás 1993-as jelenetében sem, amikor a Bodrogi által alakított Gézuka az óvszervásárlás viszontagságaival szembesül. Mindeközben mélységesen átélhetjük a Rossmann és DM nélküli világ farkastörvényeit, ahol a patikusok nem értették (vagy nem akarták érteni) a jelentőségteljes kacsintgatást, és a lexikonból sem ismerték a diszkréció fogalmát.
Ványadt bácsi
Legyünk őszinték, a bohózatok túlnyomó többsége rosszabbul öregedett, mint a politikai elit egyes kijelentései, és ami anno fergetegesen poénosnak hatott, ma már legfeljebb nosztalgikus félmosolyra ingerli a nézőt. Nem így az 1979-es Ványadt bácsi, ami amellett, hogy tökéletes Csehov-paródia, minden ízében időtálló szállóige-gyűjtemény. Az Alfonzó és Soós András által jegyzett jelenet majd’ minden mondata klasszikussá érett, ugyanakkor a nonverbális poénok (pl. a dadus által felcsévélt, 200 méteres sál) is legalább ennyire halhatatlanok.
Lepsénynél még megvolt
A Hyppolit, a lakáj írója, Nóti Károly megszállott munkaalkoholista volt, több tucat (forgató)könyvet és bohózatot is jegyzett. Utóbbiak közül talán a legismertebb a Lepsénynél még megvolt című darab, melyben a főúri alkalmazásban lévő motoros, Tenyér úr másodmagával indul el Budapest felé, ám végül a nagyságos asszony nélkül érkezik meg a fővárosba. Bár a jelenetet nem a klasszikus szereposztásban láthatjuk, Antal Imrét, Pécsi Ildikót és Körmendi Jánost nem hagyhattuk ki büntetlenül egy hasonló összeállításból.
Az apróhirdetés
Rátonyi Róbert úgy élt a köztudatban, mint az operett professzora, valamint az a színész, akiről sosem mintáznak viaszbábot a Visszafogott Színjátszás Panteonjában. Már csak ezért is tökéletesen megállta a helyét a bohózatok világában, ahol több jelenetet is játszott Gálvölgyi János partnereként. Az egyik legemlékezetesebb Az apróhirdetés, melyben a menyasszonyt kereső férfi bizarr paramétereket kap esetleges választottjáról, aki valójában egy felszámolás alatt álló cirkusz óriáskígyója.
9 óra előtt
A legenda szerint Hofi Gézának volt egy produkciója, mely különösen nagy ellenállásba ütközött a cenzori rostán: ez pedig különös módon nem a Kádárt parodizáló sakknagymester-monológ volt, hanem a Piál a Föld című slágerparódia, mely már akkor is hűen reprezentálta a hazai fogyasztási statisztikákat. A korszak alkoholstratégiája pedig kimerült annyiban, hogy nyitástól reggel kilencig nem lehetett szeszesitalt kapni az üzletekben. Ezen „vészkorszaknak” állít hiteles emléket a 9 óra előtt című bohózat Agárdy Gábor, Csákányi László, Inke László, Körmendi János és Kazal László előadásában, mely szintén megannyi szállóigét hagyott hátra az utókornak.
