Csákányi László

Zsigovits László Jenő néven született, a harmincas években magyarosította Csákányira. Eredetileg misszionáriusnak készült, 1942-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. Színinövendékként már a Nemzeti Színházban statisztált. 1945-ben hadifogságba esett, így csak 1948-ban térhetett haza. Ezután a Pesti-, az Úttörő- és az Ifjúsági Színházban játszott. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól pedig a Vígszínház társulatának tagja volt. 1971-től a József Attila Színházban játszott, 1974-től haláláig a Vidám Színpad művésze volt.

Remek karakterszínész és sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki összesen négy évtizedet töltött a pályán. Nemcsak a színpadon, hanem filmen és a rádióban is kamatoztatta sokoldalú jellemábrázoló tehetségét. Népszerű szinkronhang volt: mások mellett a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki Frédije, Karak a Vukban, Döbrögi a Lúdas Matyiban, a Disney Dzsungel könyvének Baluja. Lánya, Csákányi Eszter színésznő.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1959)
Érdemes művész (1979)
Kiváló művész (1984)

Hozzászólások

Gombóc Artúr hangját két zseniális színész is kölcsönözte a rajzfilmben (1980-1984) ,
az első évadban Körmendi János, míg a másodikban Csákányi László.
(Csákányi ebben a karakterben nekem teljesen kimaradt,
mivel a 2. szériára már "kiöregedtem"...)
Más címmel ugyan, de készült rádiójáték is korábban G. Artúrhoz kapcsolódóan,
ott Garas Dezső adta a hangját kedvenc mesefiguránknak.
(Csukás István: "A kerítésre rajzolt törpe, avagy a mese születése" - 1978)

Válasz

OK. Viva Csakanyi Laszlo 1921.-1992. Age: 71. Amen.: Magyar Filmek, Magyar Film es Rajzfilmsorozatok, Magyar Színházak stb. Budapest./Hjngary.

LajtaJ 2013 ápr. 17. - 23:09:11 Előzmény Csekély értelmû medvebocs

Hibásan szerepel Csákányi László születési helye a leírásban, ugyanis születési idején (1921. január 13.) szülõvárosa - Németújvár (Vas vármegye)- még Magyarországhoz tartozott és nem Ausztriához.
Ha a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi szabadságharcot 1921. õszén nem hagyta volna teljesen magára a magyar kormány, akkor nem csupán Sopront és környékét sikerült magyar kézben megtartani, hanem egész Nyugat-Magyarországot, hiszen akkoriban az egész terület a magyar felkelõk ellenõrzése alattt állott.
Már akkor lehetett volna egy jókora pofont adni Trianonnak és az annak behódoló politikának "aktuál" politikának, amely sikerre építkezve lépésrõl-lépésre felszabadíthattuk volna az gész országot az idegenek megszállása alól.

Senki nem említi Gombóc Artúrt? :) Úgy is feledhetetlen (bár tény, hogy nem az összes részben õ a hangja - mondjuk azt nem értem, miért...)

életrajzi adatok bõvebben

Csákányi László
született:1921.Január.13. (Németújvár,Ausztria)
meghalt:1992.November.3. (Buda Pest,Magyarország)
született:Zsigovits László Jenõ
Aktív évek:1942-1992
Híres szerepei:Buga Jóska
Indul a bakterház
VUK Karak hangja
Díjai:Jászai Mari-díj (1959)
Érdemes mûvész (1979)
Kiváló mûvész (1984)

Ja és még valami a jól tudom Balú magyar hangja volt a Dzsungel Könyve c. rajzfilmben de ezt csak fél füllel hallottam halála után valaki más lett a magyar hangja a folytatásokban (Balú kapitány c. 1993-mas rajzfilmsorozat,A Dzsungel Könyve2 c. rajzfilm 2002-bõl)
Továbbá:Hiányos a listája,Csákányi László mondjuk szerepel a Sárkány és Papucs címû rajzfilmben.

Hogyan halt meg?Én 4 rajzfilmben láttam a Ludas Matyiban (Dörögi hangja szerintem) a Vukban (Karak hangja) a Szaffiban,és az Erdõkapitányában (Kapitány hangja)

Magyarország 80-as és 90-es évek még nincs szinkron,virágzik a Magyar rajzfilm ipar.

Magam is így vélem.

10/10

Csodálatos karakter, rendkívüli színész volt. A hangja úgy hiányzik a szinkron világából, ahogy csak az éltetõ oxigén hiányozhat. Pótolhatatlan!

mondjuk a Vukban Karakként nekem nagyon tetszett. érdekes ellentét ez.

offtopic

de érdekes a hangja attól még.

olyan mintha komoly erõfeszítéseket kell ahhoz tennie, hogy megszólaljon. pont ezért én nem igazán szeretem hallgatni.

Csákányi László

Film (124)

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások