Az elcsapott zsoké - mint afféle igazi Krúdy-hős - már csak az emlékeinek él. Nappal a lóversenypálya környékén kószál, éjszakára egy garniszállóban húzza meg magát. Egy szép napon a Ligetben megszólítja őt egy gyönyörű asszony.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
bsand
2017 okt. 26. - 10:31:36
10/10
nagyon hiányoznak az ehhez hasonló filmadaptációk a mai tévés kínálatból
Sok évvel ezelõtt láttam utoljára, s most érdekes volt újranézni.
Egyrészt Zsurzsék - különösen a TV-fim elsõ felében - nem követték teljesen az eredeti - nem túl hosszú - novella cselekményét. Gyakorlatilag a garniszállóban és a parkan zajló események egy részét beemelték a történetbe.
Ennek köszönhetõen mintegy kettévált a dolog. Talán emiatt is - különösen az elején -, rengeteg képi utánérzés sikeredett a Huszárik-féle Szindbádhoz képest. Ez a líraiság a végére egyre komorodik, drámába fordul. Már a "lakomás" rész sem igazán "szép", majd következik a "szeretõk" támadása és végül a kiválasztott fa felé való végzetes elindulás.
Bár nincs minden teljesen "egyben", mégis jóféle filmet sikerült készíteni, jó szereplõkkel.
Engem megragadott a film atmoszférája,képi világa és a különös figurák,akiket lehet akár a bizarr jelzõvel is illetni.Egyetértek az elõttem szólóval,és én is el fogom olvasni.Kíváncsi vagyok,hogy az eredeti történet ugyanezt a hatást váltja-e majd ki belõlem.
Furcsa hangulatú film, igazán krúdys jelleggel, bár nem sok mindent olvastam a szerzõtõl, szerintem Zsurzs Éva elég jól eltalálta az egészet. Pluszpont, hogy még a kisebb szerepekben is gyakran színészóriások tûnnek fel, igaz, akkoriban még bõven lehetett válogatni a tehetségekben. Szintén vannak nagyon jó külsõs felvételek, tájképek, már-már impresszionista festményeket idézõ módon jelenik meg a táj. Ezen kívül véleményem szerint megmutatkozott a korszak frivol, a felszínen tisztességes, de valójában meglehetõsen elzüllött világa, az élvezetek habzsolása, még ha sokszor "csak" áttételesen is. Illetve megismerhetjük a kisember százszor és ezerszer megrajzolt sorsát, tragikomikus életét is, vágyait, elfojtott ösztöneit, érzéseit, kvázi gyávaságát. Tanulságos kis történet, és amennyire tudom, maga az irodalmi alapanyag sem hosszú, egyszer majd talán elolvasom, ha lesz idõm. Szerintem a filmet is érdemes megnézni, aztán pedig elgondolkodhatunk rajta.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások