1962-től öt évadon át összesen 152 epizóddal futott a Combat!, amely véresen komolyan vette azt, hogy a II. világháború harcait és az azt átélő katonák küzdelmeit minél hitelesebben, de hazafias szólamok nélkül ábrázolja.
Természetesen ez a történet is egy hollywoodi magyarral kezdődik, Robert Pirosh-sal. Pirosh, miután megjárta a Sorbonne-t és a berlini egyetemet a 30-as évek elején, a Metro-Goldwyn-Mayer egyik felkapott forgatókönyvírója lett, leginkább a Marx fívérek vígjátékain dolgozott. Aztán jött a háború, bevonult és megjárta az európai hadszínteret, főtörzsőrmesterként szolgált a 35. gyaloghadosztály 320. ezredénél. Részt vett az Ardennek-i ütközetben és a Rajna-vidéki hadjáratban, ő vezette az első járőrt a körülzárt Bastogne felmentésekor, vagyis látott és megélt egy életrevalót. Visszatérve már leginkább háborús filmeken dogozott, a nagyrészt saját élményeit feldolgozó Csatatér (1949) forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott, majd Oscarra jelölték a Go for Broke!-ért(1951).
Aztán megcsinálta, mai szóval showrunnerként, producerként és alkalomadtán rendezőként minden idők legnépszerűbb amerikai háborús sorozatát, a Combat!-ot (1962). Ami hozzánk a hidegháború idején nyilván nem juthatott el, nem csak politikai okokból, akkoriban más nyugati sorozatot is csak elvétve vásárolt a magyar televízió, hiszen keményvalutával kellett fizetni értük. Az öt évadon át futó, összesen 152 epizóddal készült sorozat ma is hivatkozási pont, generációk nőttek fel rajta, és nem véletlen, hogy a plakátja ott virít jól felismerhetően Tarantinónál a Volt egyszer egy... Hollywoodban (2019). Vajon mitől lett ez a sorozat annyira sikeres? Elsősorban azért, mert NEM próbált meg hasonlítani a legtöbb hollywoodi háborús filmre. Amikor a színészeket a forgatást megelőzően elküldték egy gyorstalpaló katonai alapkiképzésre, a mottó az volt:
Semmit ne csináljatok úgy, mint John Wayne!
Hőseink egy amerikai gyalogos szakasz tagjai, akiknek ugyan Gil Hanley hadnagy (Rick Jason) a parancsnokuk, de az igazi vezetőjük a sokat látott, egyre jobban kiégő, de az embereiért bármit vállaló Saunders őrmester (Vic Morrow). A szakasz valahol Franciaországban küzdi magát előre, nem döntő csatákat vívnak meg, hanem a maguk apró ütközeteit: őrjáratokra indulnak, veszélyes küldetéseket teljesítenek. Hol lelőtt amerikai pilótákat mentenek ki, hol német megfigyelőállásokat semmisítenek meg vagy mesterlövészekre vadásznak, ellenállóknak segítenek és még sorolhatnánk, hiszen mind a 152 epizód egy-egy ilyen misszió. Ahogy fogy az egység, úgy érkeznek a kipróbált veteránok mellé zöldfülű újoncok, ki beválik, ki kudarcot vall. Merthogy
itt nincsenek hősök, legfeljebb nagyszájú hősködők, akik hamar rájönnek milyen is a háború,
és a németek sem szörnyetegek, hanem sokszor nagyon is kemény ellenfelek.
Ez volt az első olyan sorozat, amely véresen komolyan vette a háborút, és amelynek készítői mindent megtettek, hogy minél hitelesebben mutassák be az amerikai katonák küzdelmeit. A show producerei még egy veterán tisztet is leszerződtettek, egy bizonyos Homer Jones őrnagyot, aki minden forgatókönyvet átnézett, javaslatokat tett és hibákat korrigált – és nem mellesleg felszerelést szerzett be a seregtől -, hogy minden a helyén legyen, és a helyén is volt. Nem véletlen, hogy a sorozat legfőbb rajongói a II. világháború és a koreai háború veteránjai voltak, igen szép számban. Az akció olyan, mint az igazi a szerény költségvetés ellenére is, a szereplők katonáknak néztek ki, úgy is viselkedtek – például meglepően keveset beszéltek és soha nem hangoztattak hazafias szólamokat. Nyilván sokat segített, hogy szereplőgárda háromnegyede katonaviselt volt, akárcsak a készítők, akik között olyan későbbi nagyszerű rendezőket találunk, mint a tíz epizódot jegyző Robert Altman, Michael Caffey, John Peyser, Bernard McEveety vagy éppen a később a Halálos fegyver filmeket rendező Richard Donner. Ami elég szép lista, és az egyenként közel egyórás epizódok rendszerint külön-külön is jól megcsinált filmekként működnek.
A 61 éve indult első évad ma is etalon az amerikai televíziózásban, később értelemszerűen felhígult a széria, amelynek utolsó évadát már különlegességként színesben forgatták le. A hitelesség, a remek rendezők, az izgalmas téma mellett persze ott volt Vic Morrow Saunders őrmestere, az egész sorozat lelke. Saunders lelkét lassan megöli a háború és megannyi embere elvesztése, ahogy egy kritikus írta, „a szemében ott tükröződnek a sírkövek”, de profi katona és mindig a megfelelő döntéseket hozza, még akkor is, ha azok néha nem felelnek meg a kapott parancsnak. Morrow, aki nem mellesleg Jennifer Jason Leigh apja, egy legenda volt, 1982-es borzalmas halála a mai napig az egyik legismertebb hollywoodi forgatási tragédia.
Azért persze voltak mások is, és a sorozat népszerűsége hamar lehetővé tette, hogy sztárvendégeket hívjanak. És Combat!-ban megfordul színészek listája valami elképesztő, pedig csak a legismertebbek közül szemezettünk: Telly Savalas, Dennis Hopper, Lee Marvin, Tom Skerritt, Harry Dean Stanton, Beau Bridges, Charles Bronson, James Caan, Dean Stockwell, Rip Torn, William Shatner, John Cassavetes, James Coburn, Robert Duvall, Leonard Nimoy vagy Mickey Rooney.
A Combat! minden epizódja megnézhető eredeti nyelven, jó minőségben a Youtube-on.
