1. A közhiedelemmel ellentétben nem a Hyppolit volt az első magyar hangosfilm

A korabeli híres színészek színe-javát felvonultató fekete-fehér magyar filmvígjáték forgatása 1931 nyarán indult, és még ugyanebben az évben be is mutatták a mozik. A némafilmes korszak után óriási előrelépés volt a hangosfilm, csakhogy nálunk nem a Hyppolit, a lakáj volt az első a sorban.

1931 tavaszán ugyanis a Hunnia filmstúdió már elkészítette Jávor Pállal A kék bálvány című hangosfilmet,

de ez végül nem hozta az elvárt sikereket a mozikban, így elég hamar feledésbe merült – ellentétben a Hyppolit, a lakájjal, amiből kultfilm lett.

2. A két világháború közötti időszak összes nagy neve szerepelt ebben a filmben

A Hyppolit, a lakáj máig tartó népszerűsége egyértelműen Kabos Gyula és Csortos Gyula párosának köszönhető.

Kabos alakította Schneider Mátyás fuvarozót, hozzá költözik be a címbéli lakáj, Hyppolit, Csortos Gyula fergeteges alakításában.

Az úri világból érkező lakáj pokollá teszi a Schneider család életét, amikor átrendezi a lakást, megvariálja az étrendet, kicseréli a személyzetet, és fenekestül felforgatja a társasági kapcsolatokat – a néző pedig dől a röhögéstől! A film nagy erénye még, hogy a legapróbb szerepeket is olyan korabeli színészlegendák kapták meg, mint Haraszti Mici (Schneiderné), Fenyvessy Éva (Terka, Schneiderék lánya), Jávor Pál (Benedek István mérnök) vagy épp Gózon Gyula (Makács). Ráadásul a kamera mögött is igazi nagyágyúk dolgoztak: a rendező a Németországból épp hazatért Székely István volt, a zeneszerző pedig Eisemann Mihály, de a korszak legnagyobb operatőre, Eiben István is dolgozott a filmen.

3. A magyar mellett német változat is készült a filmből

Mivel a '30-as években még nem létezett a mai értelemben vett szinkronizálás, bizonyos filmeket eleve több nyelven forgattak le.

Ilyenkor először az egyik, majd a másik verzió színészei álltak be a díszletbe, hogy előadják ugyanazt a jelenetet.

A Hyppolit, a lakáj a magyar mellett német változatban, más szereposztással is elkészült, de az utóbbi kevésbé lett népszerű, hiszen a film sikerének egyik titka épp a kiváló magyar színészek egyéniségében rejlett.

4. 1956-ban és 1985-ben újra bemutatták a magyar mozik

1956 októberében, a magyar hangosfilm születésének 25. évfordulóján a Hyppolit, a lakájt is levetítették a Vörös Csillag moziban. Az eseményen a korabeli Filmhíradó-tudósítás tanúsága szerint jelen volt többek között a színiiskolát üzemeltető Rózsahegyi Kálmán, valamint Eiben István, a Hyppolit operatőre, a Schneidernét alakító Haraszti Mici és Gózon Gyula, aki Makácsot alakította. 1985-ben a Filmmúzeum több régi klasszikus magyar filmet is bemutatott a Filmmúzeum moziban – a hír a Filmvilág 1985/02-es számában is megjelent:

A Magyar Filmintézet mozgóképszínháza, a Filmmúzeum többféle programmal várja a közönséget 1985 január elsejétől. A Filmmúzeum műsorára tűzi a korai magyar hangosfilmeket, a korabeli kísérőműsorokkal és híradókkal együtt. 1985 első felében hétfői napokon az 1931–35 között készült filmekből a következők szerepelnek műsoron: A kék bálvány, Hyppolit, a lakáj (...) A meseautó, Az iglói diákok, Bál a Savoyban, Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó.

5. A Hyppolit miatt került bele Oli úr a Szomszédokba!

A mai napig se szeri, se száma a Hyppolit, a lakáj színpadi feldolgozásainak. A rendszerváltás idején Verebes István rendezésében futott épp nagy sikerrel, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a főbb szerepeket a korszak nagy népszerűségnek örvendő sztárszínészei kapták meg. Benedek Miklós volt Hyppolit, Szacsvay László Schneider Mátyás, Molnár Piroska játszotta Arankát, Hollósi Frigyes pedig Tóbiást. Érdekesség, hogy a Szomszédok atyja, 

Horváth Ádám a Verebes-féle Hyppolitban látta Bajor Imrét Makácsként, és annyira tetszett neki az akkor még ismeretlen komikus alakítása, hogy direkt miatta írt egy új karaktert a teleregénybe.

Így kapta meg Bajor a gyíkbőr neszeszeres fodrász, Oli úr szerepét.

Bajor Imre volt az ország kedvenc Oli ura

A Szomszédok és a Heti hetes mellett a Jó reggelt, Vietnam! szinkronja, a színpadi szerepei és Ede bácsi poénjai miatt is szerettük a 2014-ben elhunyt színészt.

Tovább

6. Itt csendült fel először a Pá, kis aranyom, pá című sláger

Az artistából lett komika, Erdélyi Mici énekelte el a filmben Eisemann Mihály bohókás kupléját. A fülbemászó nótát azóta sokan, sokféleképpen előadták már, az iskolai színdaraboktól kezdve a dzsesszkoncerteken át a kereskedelmi tévék zenei tehetségkutatójáig.

Többek között Ulmann Mónika is elénekelte, az 1999-es remake-ben ugyanis ő alakította a csábítóan búgó hangú Mimikét.

7. Botrányosan rossz lett az Kabay Barna-féle remake

Az ismert rendező-producer-forgatókönyvíró egy időben sportot űzött abból, hogy hitványabbnál hitványabb modernizált verziókat készített a magyar filmgyártás olyan legendás címeiből, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Egy szoknya, egy nadrág és az Egy bolond százat csinál. Az 1999-es Hippolytban Schneider úr (Koltai Róbert) a rendszerváltás nagy nyertese, aki a szennyvíz-szippantó kocsijával vált újgazdag polgárrá, ám a vagyon ellenére megmaradt egyszerű kisembernek. A megszerzett pénz azonban kötelez, Schneiderné (Pogány Judit) tehát dönt: nekik is kell egy lakáj!

Hamarosan meg is érkezik Hippolyt (Eperjes Károly) az elegancia és erkölcs mintaképe – csakhogy ezen valahogy már nem nevet olyan jókat a néző...

Pedig ebben a verzióban is olyan nagy nevek szerepeltek, mint Molnár Piroska, Szacsvay László, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Balázs Péter és Szirtes Ági, valamint a fentebb már említett Ulmann Mónika és Árpa Attila.