Igen nagy sikere volt nemrég az 57 évvel ezelőtt elindult Deltával, és annak hipnotikus főcímzenéjével foglalkozó nosztalgiacikkünknek itt a Port.hun. Ezért most górcső alá veszünk más olyan műsorokat is a Magyar Televízió kínálatából, amelynek az intrója nemzedéki emlékként égett bele az agyunkba – és amelyekről legfeljebb csak a vájt fülűek tudták akkoriban, hogy ezek a zenék bizony ismert és kedvelt nyugati előadóktól (nem feltétlenül legálisan) kölcsönvett számok voltak. De lássunk is egy személyes TOP5-ös listát, sok-sok pompás, nosztalgikus zenével!

1. A Hét

Már a Delta főcímzenéjéről is azt írtuk, hogy voltak olyan gyerekek, akik rettegve menekültek ki a szobából, amikor felcsendült a tévében. Hatványozottan igaz volt ez a riadalom A Hét intrójára, ami több nosztalgiázó olvasónk visszaemlékezésében nyomasztó emlékként él. Ami nem csoda, hiszen gyerekként egy vasárnap este, 19:00-kor adásba kerülő hírműsor már önmagában nyomasztó dolog, hiszen azt jelenti, hogy másnap kezdődik az iskola. A Hét ráadásul az 1970-es évek óta a Magyar Televízió egyik legfontosabb közéleti-politikai hírműsora volt, ami eredetileg zömmel külpolitikai riportokból állt, idővel azonban a belpolitikai témák is legalább ennyire hangsúlyosak lettek – ez szintén nem valami gyerekbarát tematika. A műsor népszerűségét egyébként mi sem jelezte jobban, mint hogy állítólag nyaranta az M7-es autópályán a Balatonról Budapest irányába tartó forgalmat is nagyban befolyásolta, mivel mindenki igyekezett még A Hét hétórási kezdete előtt hazaérni. A műsor főcímzenéjét 1981-től nagyjából a 90-as évek közepéig az elektronikus zene mágusától, Vangelistől kölcsönözte a Magyar Televízió: az intróban az L'Enfant című, igencsak melankolikus szám volt hallható az 1979-es Opera Sauvage című lemezről – ez szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy A Hét nyomasztó emlékként maradjon meg az akkori gyerekek fejében.

2. Panoráma

A Hét főcímzenéjénél csak egy fokkal volt barátságosabb a Magyar Televízió másik híres közéleti-politikai magazinműsorának, a péntekenként késő este (jellemzően 21:00 körül) adásba kerülő Panorámának az intrója. Emlékszem, gyerekként teljesen lenyűgözött az a dimenzióugrással felérő képi megoldás, ahogy egy szerkesztőségi lámpába „berepülve” egy alagútban találja magát a néző – gyerekként azt gondoltam, ilyesmit élhet át Mario is, amikor beugrik a világok közötti nagy, zöld vízvezeték-csövekbe. Az MTV stúdiójában, házibarkács módszerekkel leforgatott intrót 1981-től egészen a '90-es évek közepéig láthattuk (maga a Panoráma, mint műsor végül 2010-ben szűnt meg). A fülbemászó taktusokat a köztévé az elektronikus zene egyik legismertebb európai úttörőjétől, a nyugatnémet Tangerine Dreamtől csaklizta, bár kétség kívül kiváló zenei ízlése volt az akkori szerkesztőnek, hiszen a Choronzon című dalt vette kölcsön 1981-ben az ugyanebben az évben megjelent Exit című lemezről.

3. Ablak

Szintén nagy népszerűségnek örvendett régen a Magyar Televízió „közéleti szolgáltatóműsora”, az 1981-től kéthetente, majd 1986-tól már minden pénteken jelentkező Ablak. A tudományos, jogi, gazdasági, egészségügyi, kertészeti, meteorológiai sőt, sokszor fogyasztóvédelmi témákkal egyaránt foglalkozó magazin a rendszerváltás környéki fénykorában túlzás nélkül milliókat szegezett a képernyők elé. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a korszak olyan népszerű tévébemondói és újságírói adták benne egymásnak a(z ablak)kilincset, mint Endrei Judit, Bay Éva, Berkes Zsuzsa, Horvát János, Nagy György, Novotny Zoltán, Papp Endre, Aigner Szilárd, Déri János, Dombóvári Gábor, Feledy Péter vagy épp Dr. Bálint György, akit az adásrendező, a Szomszédok atyja, Horváth Ádám személyesen hívott el a műsorba (Bálint György egyébként az Ablak egyik technikusától kapta a Bálint gazda becenevet is). Déri János 1992-es halála után azonban Feledy Péter szerkesztő-műsorvezető visszaemlékezése szerint sajnos meg is pecsételődött az Ablak sorsa, mivel a szélesebb közönség lényegében Déri nevével és fanyar humorával kapcsolta össze a műsort. No meg a jellegzetes főcímzenével, ami nem más, mint a Space nevű, 1977 és 1980 között space disco, spacesynth és new wave műfajokban alkotó, népszerű francia elektronikus zenei formáció Final Signal című száma.

4. Szeszélyes évszakok

A sok nyomasztó közéleti és politikai műsor után jöjjön egy jóval üdébb színfolt az MTV kínálatából: a zongoraművészből lett fanyar humorú tévés, Antal Imre és a Delta műsorvezetőjeként megszeretett Kudlik Júlia kultikus varieté show-ja, a Szeszélyes évszakok! A hazai televíziózás egyik méltán legnépszerűbb produkciója 1980-ban indult el, és kisebb-nagyobb megszakításokkal még Antal Imre életének utolsó éveiben is készültek hozzá újabb részek. Villámtréfák, kiváló kabaréjelenetek és bohózatok Körmendi Jánossal, Mikó Istvánnal, Szombathy Gyulával, Balázs Péterrel, Tábori Nórával, Ayalával és a korszak többi nagy nevettetőjével, Tücsök és Bogár Peterdi Pállal, Defekt Duó-dalok, Kató néninek beöltözött Ihos József, Nyomasek Bobó kínrímei, Benny Hill-szkeccsek, Tahi-Tóth László begyorsított burleszk jelenetei, Droopy kutya rajzfilmje, artisták, bűvészek, táncosok, Mr. Bean, Maksa Híradó – napestig lehetne sorolni, miért imádta a fél ország a Szeszélyes évszakokat! Ami viszont talán kevésbé közismert, az a főcímzene eredete: a Magyar Televízió egyik jó zenei ízléssel megáldott munkatársa ugyanis a progresszív rockot a klasszikus zenével kiválóan összeházasító Rick Wakeman Pedra da Gavea című számát csaklizta el az 1979-es Rhapsodies című albumról.

5. Szuperbola

Míg a Szeszélyes évszakok a rajzfilmbetétek, no meg Antal Imre kifinomult, ízléses humora miatt abszolút gyerekbarát produkció volt, ez a jelző alighanem a legutolsó a sorban, ami Árkus József Szuperbolájával, a Parabola szilveszteri különkiadásával kapcsolatban az ember eszébe jut. A Parabola eredetileg egy külpolitikai műsor volt, amelyet Árkus 1972-ben vett át Varga Józseftől, fokozatosan behozva a kül- és belpolitikai témák mellé az olcsó, altesti humort is. Az 1977-től jelentkező Szuperbola sok férfi tévénéző számára a szilveszter este várva várt „csúcspontja” volt, mert a pártállami televízióban a '80-as években gyedül csak Árkus József szerepeltethetett legálisan meztelen nőket a képernyőn (többek között például Cicciolinát vagy a fiatal Kiszel Tündét). A fedetlen keblek mellé kaptunk még külföldi adókról pofátlanul ellopott reklámokat, kandi kamerás videókat, no és persze az Árkus József védjegyévé vált, híradórészletekre utólag ránarrált, politikusinterjúkat kurtán-furcsán összevágó, fárasztó közéleti poénbonbonokat is. A Szuperbola emlékezetes főcímzenéje sem a Magyar Televízió saját anyaga volt, hanem a nyugatnémet The Twins nevű szintipop formációtól az 1987-es Time Will Tell (míg a Parabola intrója az olasz díva, Ivana Spagna Call Me című diszkóslágere volt).