Több mint 50 éve készült a Jákob rabbi kalandjai, de a humora ma is merésznek számít. Tévéajánló!
„Ilyen filmek ma már nem készülhetnek” – sokszor hallani, olvasni ezt a mondatot, és sok esetben erős költői túlzásról van szó, de Louis de Funès egyik legnagyobb sikere kapcsán nyugodtan meg lehet kockáztatni ezt a kijelentést.
A közel-keleti helyzet az 1970-es években sem volt kevésbé puskaporos, sőt 1972-ben, Európa szívében történt egy terrorakció, amikor is a müncheni olimpiai játékok alatt palesztin terroristák tizenegy izraeli sportolót túszul ejtettek, majd meggyilkoltak. A Jákob rabbi kalandjaihoz így aztán nem volt könnyű producert és stúdiót találni, hiszen senki nem rajongott egy olyan film ötletéért, amely zsidók és arabok barátságáról szól, és amelyben Funès a rasszista, idegengyűlölő, antiszemita francia polgár szerepében, magát ortodox rabbinak álcázva belekeveredik egy túszejtési ügybe.
A film szerencsére elkészült, és imádta a közönség. Ez nem is csoda, hiszen a komikuslegenda zseniális az elsőre szívtelennek tűnő gyáros szerepében, aki útban lánya esküvőjére, számtalan olyan kalandba keveredik, mely megkérdőjelezi megrögzött előítéleteit. Először is megtudja, hogy hűséges sofőrje, Salamon valójában zsidó. Majd őt nézik négernek, amikor arca véletlenül bekormozódik. Mindezek tetejébe balesetet szenvednek, és amikor Victor segítséget próbál szerezni, egy arab fickóval hozza össze a sors, aki terroristák elől menekül. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve mindketten rabbinak öltöznek, s nem sokkal később egy zsidó családi ünnep kellős közepén találják magukat.
A részben New Yorkban forgatott film Amerikában is óriási siker lett, ami azért nagy szó, mert amíg Funès a hatvanas évekre igazi szupersztár lett egész Európában, Amerikában gyakorlatilag ismeretlen volt.
További érdekességek a filmről:
- A főszerepet természetesen a kezdetektől Louis de Funèsnek szánták. A hívő katolikus és politikailag jobboldali színész saját bevallása szerint korábban maga is osztotta a karaktere egyes nézeteit, de később egy interjúban úgy fogalmazott, ha maradt is benne a faji előítéleteknek bármi nyoma,
a film forgatása segített neki „megtisztítani a lelkét".
- A filmbeli Jákob-tánc fogalommá vált. Igaz, a zene és a tánc nem autentikus, hanem kifejezetten a filmhez készült, bár a hagyományos haszid zene ihlette. A zsidó közösség ennek ellenére átvette, és gyakran hallható a mai napig a Bar Mitzvah-kon vagy zsidó esküvőkön.
- A Jákob rabbi kalandjai 1973. október 18-án került a francia mozikba, és az 1973-as évet 4 és fél milliós nézőszámmal zárta, amivel a bevételi lista élén végzett. Végül összesen 7 295 727-en látták a filmet, ebből csak Párizsban több mint 2 millióan.
Olyan felháborító volt a Jákob rabbi kalandjai, hogy még egy repülőgépet is eltérítettek miatta
Így készült Louis de Funes egyik legnagyobb klasszikusa.
Még több trivia
