Kissé elfeledett, de nagyon szerethető tinivígjáték a még tejfeles képű Emile Hirsch-sel, aki döbbenten fedezi fel, hogy a szomszéd lány, akibe éppen beleszeretett, nemrég még pornózott. Innen szép a győzelem!
Az irgalmatlanul erőltetettre sikerült magyar cím, a Szüzet szüntess (2004) némi magyarázatra szorul: nem egy lány, hanem egy gimis srác szüzességének elvesztéséről van szó, ami azért kicsit másként veszi ki magát – az eredeti cím csupán annyi volt, The Girl Next Door, vagyis A szomszéd lány. Aki egy jól tanuló, de a lányokkal nehezen boldoguló gimis srác, Matt (Emile Hirsch) szomszédja lesz, és így ismerkedik meg a két fiatal, hogy némi évődés és töketlenkedés után szépen egymásba is szeressenek. Ilyenkor kell jönnie a csavarnak, és jön is: Matthew - meg az egész iskola - rájön, hogy a lány (Elisha Cuthbert) korábban pornószínésznő volt, ráadásul megjelenik a városban Danielle volt „producere”, a gátlástalan Kelly (Timothy Olyphant), aki ahol csak tud, mindenkinek bekavar - nem is kicsit.
A film mintaszerűen kezdődik, az iskola bemutatása olyan, mint egy remekül eltalált videóklip, Mattet és két mérsékelten menő haverját sem a szokásos iskola bénái szerepben ismerjük meg. Sőt még az sem erőltetett, ahogyan a lány volt stricije belép a képbe és elkezd mindenkit az ujja köré csavarni, csak az utolsó félóra lett kissé összecsapott. Igaz, kissé furcsa, hogy hősünk milyen simán teszi magát túl azon, hogy kedvesét a fél világ láthatta vadidegenekkel kufircolni, ráadásul Elisha Cuthbertről nehéz elképzelni, hogy szexistennő lenne – nem is igazán jön ki a matek, hogy gimnazistaként erre mikor lett volna ideje -, a filmben azonban mégis több van, mint a buta cím és a megbocsáthatóan gyenge történet és közepes színészi alakítások.
Az iskola bemutatása és az enyhén melankolikus zene például kifejezetten a Donnie Darko világára emlékeztet, a szerintem nagyon alulértékelt Timothy Olyphant bizarr alakítása, valamint hőseinknek a pornó és a bűn világába tett groteszk kalandja pedig kellemes David Lynch-hangulatot áraszt. Emile Hirsch pedig meglepően jó vígjátéki színész, és csodálkozom, hogy nem lett belőle nagyobb sztár, mert rendkívül karizmatikus is. Voltak persze remek filmjei, mint az Alpha Dog (2006) vagy az Út a vadonba (2007), de azóta mintha kicsit elfeledkeztek volna róla – remélem ez nemsokára megváltozik.
