A sokszor kissé álomszerű krimi, az Út a mennyországba ágyazott meg az izlandi rendező, Baltasar Kormákur sikeres hollywoodi karrierjének, bár korántsem Hollywoodban járunk.
2005-ben járunk, amikor is az izlandi művészfilmes rendező, Baltasar Kormákur az olyan filmjeivel, mint a 101 Reykjavík komoly ismertséget szerzett magának, dolgozott is már máshol Európában, és ahogy ez lenni szokott, Hollywoodban is felfigyeltek rá. Lehetőséget is kapott, hogy sok pénzből és sztárokkal dolgozzon – no nem rengeteg pénzzel és a legnagyobb sztárokkal, de valószínűleg ő sem számított rá, hogy izlandi ismeretlenként rögtön megkapja az egész kasszát és bárkit választhat, de Forest Whitaker mégiscsak egy „minőségi név”!
Ő Abe Holt, egy nagy amerikai biztosítótársaság tapasztalt nyomozója: nem rendőr, nem kell senkit megtalálnia, csak azt hivatott eldönteni, adott esetben jár-e a biztosítási pénzt a kedvezményezettnek. Ezúttal egy végzetes vidéki autóbalesethez hívják ki, mert néhány részlet gyanús. Például az, hogy bár a kocsi és a benne lévő férfi holtteste is teljesen összeégett, az illető jogosítványa teljesen olvasható maradt, ráadásul az áldozat egy rovott múltú férfi, a biztosítási összeg pedig meglepően magas. A haláleset miatt járó egymillió dolláros biztosítás kedvezményezettje az áldozat lánytestvére, Isold, aki a férjével és a fiával - Freddel és Thorral - a civilizációtól távol él. Hősünk hamar rájön arra, hogy valóban csalás történt, ugyanakkor sajnálja az asszonyt és a családját, és megpróbál segíteni nekik.
Bár a Út a mennyországba a vidéki Amerikában, valahol a Közép-Keleten játszódik – ahol egyébként hagyományosan magas az egykori skandináv bevándorlók utódainak száma -, mégis van az embernek egy olyan érzése, mintha nem is az USA-ban járnánk. És nem is, mert a külső jelenetek zömét Izlandon vették fel, innen a holdbéli, elvarázsolt tájak, amelyek a történetnek is egy egész különös hangulatot kölcsönöznek. Merthogy elvileg krimiről lenne szó, de én biztosan nem tudnék műfajt megjelölni a filmhez, amiben egy különös barátság és egy még különösebb család élete is fontos szerepet játszik. Whitaker persze most is nagyszerű, Julia Stiles, aki két Bourne-film között forgatta el a szerepét, végre kicsit többet mutathatott magából, az ekkor még nagyjából ismeretlen Jeremy Renner pedig nem feltétlenül hálás, de nagyon vaskos szerepet kapott, tudott is élni vele.
