Az Észvesztőben (1999) eljátszott kiszámíthatatlan szociopata tinilányért kapta meg élete első és eddigi utolsó Oscar-jelölését a gyönyörű színésznő, haza is vitte a díjat. De nem ezért szeretjük.
1967-ben járunk. A tizenhét éves Susanna Kaysen (Winona Ryder) semmiben sem különbözik a legtöbb amerikai tinilánytól; bizonytalan, összezavarodott, próbálja megérteni a változó világot. Amikor egy idegösszeroppanás során öngyilkosságot kísérel meg, a pszichiáter beutalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Ők lesznek a legjobb barátai: az elragadó, ám mindenkit manipulálni képes Lisa (Angelina Jolie ), az elkényeztetett, de önveszélyes Daisy (Brittany Murphy), a kényszeres hazudozó Georgina (Clea DuVall) és a melegszívű Polly (Elisabeth Moss). Csakhogy akármilyen jó barátok is lesznek, egyikük sem véletlenül került ide, és van olyan köztük, aki már nyolc éve „vendégeskedik” itt. Susannának választania kell az intézetbeli és a kinti világ között - ami szintén nem tűnik túl biztonságos helynek, hiszen folyik a polgárjogi harc és zajlik a vietnámi háború – a lány kinti barátja (Jared Leto) is éppen megkapta a behívóját.
Az Észvesztő (1999) a valódi Susanna Kaysen emlékiratai alapján készült, és James Mangold (A nyughatatlan, Börtönvonat Yumába, Logan - Farkas) rendező tökéletesen adja vissza azt a visszás helyzetet, amikor, ha csak kis időre is, de valaki tényleg képes otthonra találni egy diliházban. Na jó, ez a pszichiátriai intézet még nem az őrültek háza, de vannak pillanatok, amikor nagyon közel van hozzá. És persze Mangold most is a legtöbbet hozza ki a színészeiből, és a valóban remek fiatal színésznők mellé olyan veteránokat tett be, mint Vanessa Redgrave, Whoopi Goldberg vagy Jeffrey Tambor, ami a fiatalos energia mellé némi megfontoltságot, súlyt adott a filmnek. Ami hatalmas siker lett bemutatása után.
Ez minden szempontból Winona Ryder filmje, aki annak idején megvette a regény megfilmesítésének jogait, majd hét éven át lobbizott a különböző stúdióknál, hogy pénzt és paripát kapjon rá, és végül a rendezőt is ő választotta, miután látta Mangold előző filmjét, a Liv Tyler főszereplésével készült Életgyávát. Ehhez képest mindenki Angelina Jolie-tól volt elájulva, amikor kijött a film, aki aztán egy Golden Globe-ot és egy Oscart vihetett haza. Igaz, Jolie megdolgozott a díjakért és a pénzéért, a szerepét olyan komolyan vette, hogy például a forgatás szüneteiben semmiféle kapcsolatot nem volt hajlandó tartani Ryderrel, mondván, ha megkedveli, akkor képtelen lenne hitelesen olyan szociopata módon viselkedni a kamera előtt, ahogy karaktere, Lisa Rowe viselkedik.
A film és az alapjául szolgáló könyv, a Girl, Interrupted Johannes Vermeer egyik festménye, a Zenélését megszakító lány után kapta a címét – ki gondolta volna?
